Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)
2018-10-12 / 235. szám
2 I KOZELET 2018. október 12. lwww.ujszo.com Mat’asovská fejét követeli az ellenzék Jóváhagyta a kisebbségi jogminimumot a LIBE ÖSSZEFOGLALÓ Az ellenzék a közszolgálati média hírigazgatójának fejét követeli a kiszivárgott belső szabályzás miatt. Az RTVS vezetése megbüntette az igazgatót, de ki is állt mellette. Pozsony. Ellenzéki és koalíciós körökben is felháborodást váltott ki az a belső rendelet, mely 16 irányelvben szabályozza a közrádió hírszerkesztőinek, mit kell szem előtt tartaniuk a hírek szerkesztésekor. Petra Stano Mat’asovská hírigazgató ebben gyakorlatilag megtiltja, hogy tájékoztassanak az ellenzék javaslatairól, korlátozza a tüntetések előkészítéséről szóló tájékoztatást, hírszerkesztőitől elvárja, hogy csak az állami hírügynökségekre és saját forrásaikra támaszkodjanak. A történtek kapcsán a Híd kijelentette, hogy az RTVS-ről szóló törvény egyértelműen megszabja, hogy a közmédiának pártatlannak kell lennie. „Egyértelműen megfogalmazza az RTVS küldetését, amely mellett nincs szükség további vitatható dokumentumokra” - áll a párt állásfoglalásában, mely szerint a közmédia függetlenségéért a vezérigazgató és a rádió tanácsai is felel, s nekik is mielőbb állást kellene foglalniuk az ügyben. A nemzetiek szokásukhoz híven most is hallgatnak. Eubica Lassáková (Smer) kulturális miniszter sem kommentálta a történteket, ő is a rádió tanácsához utalta a kérdezőket. Dusán Jarjabek (Smer), a parlament médiabizottságának elnöke először kijelentette, a belső rendelet akkor j elentene problémát, ha az az RTVS hivatalos álláspontja lenne, de mivel belső rendeletről van szó, nem fogja kommentálni. Jóval keményebben fogalmazott viszont Marek Mad’aric (Smer) volt kulturális miniszter, aki szerint a közszolgálatiság elvének súlyos megsértését látja a történtek mögött. A volt miniszter szerint egyértelműen politikai, ellenzék ellenes állásfoglalásról van szó, melyben ráadásul sértegeti is az ellenzéket. Mad’aric arra is emlékeztetett, hogy az ellenzék javaslatait csak elvétve utalják a második olvasatba. Veronika Remisová (OEaNO) ugyanakkor kijelentette, nem tartja adekvát lépésnek, hogy Jaroslav Rezník, az RTVS vezérigazgatója figyelmeztetésben részesíttette a híradás vezetőjét. Az ellenzéki pártok jelezték, ha Mat’asovskát nem menesztik, rendkívüli ülés összehívását fogják kezdeményezni. A nap folyamán az RTVS volt vezérigazgatója, Václav Mika nyilvánosságra hozta Robert Fico korábbi levelének egy részletét. Ebben 2016 júliusában még az RTVS vezérigazgatójának Fico felrótta, hogy az ellenzék teret kap a közmédiában, szerepeltetésüket pedig kormányellenesnek minősítette. Fico szakmaiatlannak és politikailag tendenciózusnak nevezte a levélben az RTVS-t. (le, TASR, aktualit.sk) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az Európai Parlament (EP) Igazságügyi és Polgárjogi Bizottsága (LIBE) 85 százalékos támogatással küldte elfogadásra az Európai Parlament elé azt a kisebbségjogi jelentését, amelyet Nagy József (Híd) dolgozott ki. A kisebbségi jogok bővítése, uniós szintre emelése rendkívül kényes téma, és eddig nem fogalmazódott meg az EP keretein belül konstruktív és rendszerszintű megoldás a probléma kezelésére. A jelentésbe mégis bekerült az eddig elért, a jogminimumot felülmúló jogok védelme és azok csökkentésének tilalma, valamint a gyűlöletbeszéd és a kisebbségek ellen elkövetett erőszak és diszkrimináció elleni fellépés. így az EU nemcsak a kulturális, oktatási és nyelvhasználati jogok észszerű bebiztosításának területén, de a nemzeti szinten szerzett jogok kikövetelésében és az egyenrangú bánásmód betartásánál is ellenőrző szerepet kaphat. „A szerdai szavazás és a parlamenti matematika alapján 2/3-os többséget is meghaladó eredményt érhetünk el a november 13-i plenáris szavazáson, de tisztában vagyok azzal, hogy ilyen különösen kényes témában jószámmal akadnak majd képviselők, akik az otthoni politikai feszültségek miatt nem követ-Nagy József hetik a pártcsaládjuk irányvonalát. Ezért folytatom a dialógust a balti, spanyol, bolgár, francia, görög és ciprusi kollégákkal. Ettől függetlenül bőven meglesz a többség, ami nagyon erős politikai üzenet lesz az elkövetkező Európai Bizottság számára, amely a jelentés értelmében az EU-s kisebbségi jogminimum leendő elkészítője és őrzője” - nyilatkozta Nagy József, a LIBE bizottság néppárti koordinátorhelyettese. Az Európai Néppárt mind a 17 jelenlévő képviselőjével kiállt a kisebbségi jogok EU-s felügyelete mellett, többek közt Gál Kinga (Fidesz) az Európai Néppárt alelnöke, Sógor Csaba (RMDSZ) erdélyi képviselő, sőt, Traian Ungureanu román képviselő is. Az ECR-ffakción kívül minden politikai család egyhangúlag támogatta a jogminimumot, igennel szavazott a bizottság smeres képviselőnője, Monika Benová is. Az egyedüli tartózkodók az Európai Konzervatívok voltak (4), Branislav Skripek (OEANO) árnyék) elentéstevő vezetésével, és csupán 4 szélsőjobboldali képviselő szavazott ellene. Csáky Pál (MKP) nem vett részt a szavazáson. (dem) Ismét áll a bál, tovább mállik a Jobbik Sneider Tamás, a Jobbik új elnöke nem tudja pótolni Vonát (MTi-feivétei) KÓSAANDRÁS Volner János és a két másik képviselő távozása még nehezebb helyzetbe hozhatja a helyüket kereső egykori radikálisokat. „Bocsánat, de én nem kurvának álltam!” - ez a mondat lehet egy újabb szög a Jobbik koporsójába, legalábbis a nagy párttá válás iránt táplált ambíciókat illetően. Volner János, a párt alelnöke írta ezt a sajátjainak. A képviselő azért fakadt ki ennyire, mert bejelentették, hogy a Jobbik szorosabb együttműködésre lép az LMP-vel. Szövetség az ördöggel Volner szerint ez nemcsak a párt általa már tolerálhatatlan szintű balratolódásának a jele, de ráadásul egy „önfelszámolás útján haladó párttal” akarnak éppen szövetséget kötni. A helyzetben különösen ironikus, hogy az LMP korábbi társelnöke, Szél Bernadett pedig éppen arra hivatkozva hagyta ott a zöldeket, mert abban a .jobboldali szárny túlságosan megerősödött”. Volner szerint ugyanakkor „a Jobbikban most zajló folyamatoknak az égvilágon semmi közük nincs az általam is támogatott néppártosodáshoz, ahogyan a nemrég elfogadott kiáltványhoz sem”. (...) „Az LMP- vel kötött „szövetséggel immár nyíltan felvállalva létrejönne a Jobbik balliberális oldaílal történő összeborulása. És ez még csak a kezdet. (...) Nemrég még mi, nemzetiek és radikálisok voltunk azok, akik megismertették az ország népével a szabadkőműves spekuláns, Soros György kártékony tevékenységét. Ma pedig már ott tartunk, hogy a Soros-féle CEU rektorhelyettese Gyöngyösi Mártonnal közösen szervez brüsszeli konferenciát” (...) „Emlékezzetek csak: nemrég még Gyurcsány és a pártja ellen küzdöttünk, ma viszont már a DK jelöltjét segítjük választási győzelemhez a fővárosban. Pedig az ördöggel akkor sem köthetünk szövetséget, ha előnyöket ígér!” Kizártak, kiléptek A levél persze érdekes módon szinte azonnal a kormányközeli médiánál landolt, a Jobbik frakcióülést hívott össze, amin Volnert rövid úton kizárták a(z immár volt) alelnököt ketten önként követték, Fülöp Erik, aki a „Jobbik fővárosaként” emlegetett Tiszavasvári polgármestere volt nyolc éven keresztül, és Apáti István. A mandátumukat természetesen megtartották, minden bizonnyal hamarosan a Toroczkai László-féle Mi Hazánk Mozgalomban láthatjuk őket viszont. A Jobbik így alig fél év alatt már a harmadik súlyos politikai válsággal kénytelen szembenézni, és egyelőre nem látszik, hol állítható meg a párt szétmállása. Mindezt azután, hogy a párt több szavazatot szerzett az áprilisi választásokon, mint négy éve. Igaz, mint korábban már írtuk, mivel mind az MSZP-Párbeszéd koalíció, mind az LMP és a Jobbik is folyamatosan azt hangoztatta, hogy legyőzik a Fideszt, és az ő miniszterelnök-jelöltjük billenti ki a hatalomból Orbán Viktort, minden ellenzéki pártban hatalmas csalódást okozott a végeredmény. Április 8. után előbb Vona Gábor távozott, majd június elején Toroczkai László, akit Dúró Dóra képviselő és Novák Előd is követett. Most pedig itt az újabb botrány, aminek a kormányközeli média természetesen nagy teret szentel. Légüres tér A történtek három szempontból is nagyon nehéz helyzetbe hozhatják az egykori radikálisokat. Egyrészt már Toroczkaiék távozása is azzal a következményekkel járt, hogy a párt középkáderei, a tagság, a helyi aktivistahálózat emberei közül fordítottak hátat sokan a Jobbiknak. Volnerék kilépésével ez a folyamat ismét felerősödhet. így a Jobbik vezetése, a parlamenti képviselők egyre inkább úgy érezhetik, hogy a „semmiben lebegnek”, éppen a hátország kezd eltűnni mögülük. Másrészt egyre inkább úgy tűnik, a „néppártosodás” sem hozza meg a várt pozitív hatást, a Jobbik enyhén szólva nem lesz képes betölteni a Fidesz helyét a mérsékelt jobboldalon, a pártvezetés hiába játszott arra, hogy a Fideszt kizárhatja tagjai közül az Európai Néppárt, esélyük sincs, hogy a helyükre lépjenek, így politikailag is légüres térbe kerülhetnek. Mindezt tetézi, hogy Vona Gábor helyét enyhén szólva sem sikerült átvennie a politikai kommunikációban Sneider Tamásnak és a párt új vezetésének, úgy tűnik, Vonával a legkarakteresebb jobbikos távozott a pártból. Jellemző lehet Török Gábor megsemmisítő kritikája egy a Népszavának adott interjúban: „A múítkor beszélgettem egy, jobbikossal, akinek nem jutott eszébe a Jobbik pártelnökének családneve. Van még kérdés?”. Külső-belső ellenállás Végül Volner távozása és az újabb botrány azért is jött különösen rosszul a Jobbiknak, mert a párt vezetése alig három hete hirdetett „új politikai stratégiát”, aminek lényege, hogy immár nem mint „ellenzék”, hanem mint az „Orbán-rezsim ellenállói” határozzák meg önmagukat, ami Jakab István szóvivő szerint többek között olyan utcai akciókban fog megnyilvánulni, hogy a Jobbik képviselői, aktivistái megpróbálnak majd megakadályozni kilakoltatásokat. A Jobbik vezetésének nyilvánvalóan erről kellene most beszélniük mindenhol, ehelyett ismét a belső harcaik miatt kénytelenek magyarázkodni. A „rezsimmel szembeni ellenállás” helyett ismét a belső ellenállást kell leküzdeniük. (Képarchívum)
