Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)
2018-09-06 / 205. szám
P^bettoségek Végtagok veszélyben Akárcsak a korábbi években, tavaly is leggyakrabban a végtagokat érte betegség, mégpedig a hosszú, egyoldalú terhelés vagy vibrálás miatt. Ezt követték a fertőző betegségek, a halláskárosodás és a bőrbetegségek. Tavaly a foglalkozási betegségek között a carpalis alagút szindróma vezetett. A legtöbb foglalkozási betegséget a Kassai kerületben diagnosztizáltak, ezt követte a Zsolnai, majd a Besztercebányai kerület, legkevesebb pedig a Nyitrai és a Nagyszombati kerületben volt. nozis neve: A diag FOGLALKOZÁSI BETEGSÉG Ha szerencsés az ember, a munkahely megváltoztatásával esetleges egészségi panaszai is megszűnnek, de általában visszafordíthatatlan károsodást okozó betegségről van szó. Valóban létezik ez a diagnózis, s nemcsak a lusta vagy fáradt emberek találták ki. lovákiában évek óta készül felmérés arról, hányán szenvednek évente olyan betegségben, amit foglalkozásuk vált ki. 2016- ban 316 új esetet jegyeztek, tavaly már 354-et. MIT MOND A TÖRVÉNY? A foglalkozási betegségről a törvény is rendelkezik. Különféle jogszabályokkal védi az alkalmazottakat. Például ha valaki munkája miatt megbetegszik, akkor más helyre kell őt helyezni, vagy közös megegyezéssel felbontani a munkaviszonyt azzal, hogy úgynevezett lelépőt vagy akár kártérítést kap. A törvény pontosan rögzíti az egyes betegségek súlyossági fokát, s azt pontokban fejezi ki. Tavaly egy pont 18,24 eurót ért. A legnagyobb veszélyben a 50-59 évesek vannak, az esetek 48,9 százalékában ők szenvednek el valamilyen károsodást. KIT SÚJT LEGGYAKRABBAN? Több éve a nehéz testi munkát igénylő foglalkozások vezetik a károsodások listáját. Ide tartozik az építőipari munka, a nehéz gépek kezelése és a szerelés. A kőműveseknél, szerelőknél, bányászoknál vagy kézműveseknél gyakran jelentkezik ízületi, csont- vagy idegrendszeri betegség. 2016-ban a betegségek több mint a fele épp ilyen jellegű volt, amit a túlterhelés és a fúrógép vagy a légkalapács okozta vibrálás okoz. A második helyen a fertőző betegségek állnak, amelyek leggyakrabban az orvosokat vagy az egészségügyi nővéreket sújtják. A harmadik hely a halláskárosodásoké. A túl zajos környezetben dolgozók, főleg az építők, az erdészek és a favágók szenvednek tőle. (akt.-k) Tavaly leggyakoribb a carpalis alagút szindróma volt Azon kórképeket nevezzük alagút szindrómának, amikor valamely ideget az őt körülvevő izmok, inak és csontos csatornák nyomnak. Ez akkor fordul elő, ha sérülés, törés, tumor, gyulladás, csontkinövés, vérömleny, illetve csont- vagy ízületi fejlődési rendellenesség miatt szűkület alakul ki az idegek mentén. Az esetek egy részét olyan betegségek okozzák, mint egyebek mellett a cukorbetegség, a pajzsmirigy alulműködése, a reuma. Művese-kezelt betegeknél és terheseknél is gyakran megfigyelhető valamely alagút szindróma - leggyakrabban a carpalis alagút szindróma - (a terhesség során elsősorban a testtömeg növekedése és az ödémaképződés miatt). Rendszeresen előfordul az is, hogy nem lehet kiváltó okot találni. A carpalis alagút szindróma viszonylag gyakori, fájdalmas betegség, elsősorban a középkorú nők körében fordul elő. Általában a domináns kéz az érintett, dé a kétoldali folyamat sem ritka. A betegség lényege, hogy a nervus medianus nevű ideg, mely az alkar hajlítóizmait és több kis kézizmot is beidegez, a csukló magasságában öszszenyomódik. Ez a kórkép viszonylag könnyen kialakulhat a fent említett tényezők hatására, hiszen anatómiailag igen szűk az a rés, az az „alagút", melyen az idegnek át kell haladnia. Az állapot létrejöhet foglalkozási ártalomként, a kéz és a csukló túlzott fizikai igénybevételét követően is, például olyan munkásoknál, akik rendszeresen, több órán keresztül légkalapáccsal, fúrógéppel dolgoznak, valamint családi hajlam is megfigyelhető. Milyen tünetei vannak a betegségnek? A hüvelyk-, a mutató- és a középső ujjak végén eleinte bizsergést, zsibbadást érez a beteg, majd érzékelési zavar, érzészavar, tapintási érzéketlenség lép fel. A nyomás alatt levő területen, a kéz és a csukló környékén egyre erősebb, égő, hasogató jellegű fájdalom jelentkezik, mely éjjel a legerősebb, a beteget nem hagyja aludni. A csukló rendszerint duzzadt, nyomásérzékeny, és a fájdalom annak mozgatásakor, elsősorban hátrahajlításakor fokozódik, gyakran az alkarba, valamint a vállak és nyak felé sugárzik. Az ujjak szabad mozgatását az erős fájdalom nagymértékben gátolja. Idővel a kézizmok és a csukló gyengesége, a kéz ügyetlensége, néhány hónap múlva a hüvelykujj alatti izompáma sorvadása is fellép. A diagnózis felállítása a beteg panaszai és általános fizikális vizsgálata alapján általában nem jelent nehézséget. Szükség esetén röntgen- és ultrahangvizsgálat, valamint CT és MR elvégzésére is sor kerülhet. Speciális módszer az ideg vezetési sebességének vizsgálata és az elektromyográfia. A betegség kezdeti stádiumában a konzervatív (műtét nélküli) keményes, akkor a csuklóba, a „carpalis alagútba" adott szteroidinjekció a megfelelő terápiás lépés, mely többnyire tartós javulást hoz. Ha a konzervatív kezelés ellenére sem enyhülnek a beteg panaszai, akkor meg kell operálni a csuklót. Az ínszalag átmetszése után a páciensek mintegy 80-90 százaléka fájdalom- és tünetmentes lesz. Abban az esetben, ha az izmok sorvadása nem volt kifejezett, a műtétet követően az izomerő is hamarosan visszatér. (webbeteg) zeléstől is jó eredmény várható. Igen korai esetben a kéz, a csukló és az alkar középállásban történő begipszelése, rögzítése az első lépés. Ha ez nem eredi p Egészség EXTRA ■> imm———a— 2018. Szeptember MÉfl
