Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)
2018-09-26 / 221. szám
6 I KULTÚRA 2018. szeptember 26.1 www.iijszo.com Se vele, se nélküle Joanna Kulig a lengyel mozi egyik legnagyobb love storyját éli meg a Cannes-ban díjazott Hidegháborúban SZABÓ G. LÁSZLÓ Földrajzi határokon ás politikai rendazereken átívelő, szenvedélyes szerelem tölti meg a mozivásznat Pawel Pawlikowski friss alkotásával, az idei cannes-i fesztiválon díjazott Hidegháborúval, amelynek női főszerepét a lengyel film új csillaga, Joanna Kulig játssza. Zula a sztálini alapokra épülő, ötvenes évekbeli Lengyelország külföldön is nagy sikereket arató néptáncegyüttesének szabad és öntörvényű énekesnője, Wiktor a mindent felülíró kommunista néppárt ideáit tagadó, hazájából kiábrándult zenész és karmester. Szerelmükkel minden nehézséget képesek legyűrni, igazából mégsem tudnak egymáséi lenni. Amolyan se veled, se nélküled kapcsolat az övék, alkalmi találkozásokkal, lángoló együttlétekkel és fájó elválásokkal. Aztán kezdődik minden elölről. Wiktor disszidensként kerül Párizsba, a lengyel folklórral végérvényesen szakítva, az egyéniségéhez mindig is közelebb álló dzsessz felé fordul, elismert bárzongorista és kiváló filmzeneszerző lesz. Jól kiépített kapcsolatainak köszönhetően Zula számára is adott a lehetőség, hogy kivételes tehetségével a francia fővárosban is érvényesülhessen. Ám a lány ott sem tud lehorgonyozni mellette. Különleges szerelmi történet az övék, szívtáji hidegháború, amelyben mindketten maradandó sérüléseket szenvednek. A teljesen lerombolt Lengyelországban kezdődő történet egy-egy fejezete Berlinhez, Párizshoz és Jugoszláviához kötődik, s ugyanannál, a világ zajától távoli keresztárnál ér véget, amely a rendező korábbi, Oscar-díjas alkotásában, az Idában is fontos helyszín volt. Mindeközbén a szorosra zárt Kelet és a szabad, nyitott Nyugat berendezkedése is tisztán látható. Lukasz Zal, az európai hírű lengyel operatőr nosztalgikus hangulatú, fekete-fehér „képeslapokat” fotózott Zula és Wiktor mögé, s ahogy a képeken egy letűnt világ, úgy a hősökben egy páratlan szerelem illúzióját sejteti. Joanna Kulig a cannes-i bemutató óta a Hidegháborúval járja a világot. Karlovy Vary, Párizs, London, Amerika - ez most az ő útvonala. Alakításáról mindenütt a legnagyobb elismeréssel írnak. Ez a harmadik filmje Pawlikowskival. Öt évvel ezelőtt, az Idában még kisebb szerepe volt, de feltűnt Andrzej Wajda Walesafilmjében is. Juliette Binoche partnere az Elles című francia-lengyel-német koprodukcióban. Ethan Hawke párja a Titkok Párizsban című lélektani drámában, de kiemelkedő feladathoz jutott az Ártatlanokban is, amely 1945-ben, egy lengyelországi kolostorban játszódik, ahol a szovjet katonák által megerőszakolt terhes apácák várják lelki feloldozásukat. Röviden, pár szóval hogyan jellemezné Pawlikowski rendezői stílusát? Precíz, maximalista, megalkuvást nem ismerő alkotó. Minden jelenetet, még a legapróbb mozzanatokat is pontosan megkomponálja. Az arc, a szem, a gesztus nagyon fontos nála. De még egy hamutartóval is képes hosszasan elbíbelődni, hogy a kép tökéletes legyen. Rögtön, ahogy közölte velünk, a Wiktort megformáló Tornász Kottái és velem, hogy miénk a két főszerep, megkért bennünket, hogy tegyük magunkat teljesen szabaddá, a film mellé ne vállaljunk semmi más munkát, mert nemcsak az időnkre, a figyelmünkre, a testünkre, hanem a lelkünkre is szüksége lesz. Ki is merített bennünket rendesen. Mire megtanultuk a másnapi szövegünket, addigra meg is változtatta. Az utolsó forgatási nap végén kiraktam magam elé a forgatókönyv összes változatát. Nyolc volt belőle, és én mind a nyolcat széttéptem. A nyolcadik volt természetesen a legjobb, de azt sem akartam megtartani. Ha végzek egy munkával, mindentől megválók, ami a szerephez kötött. Nálam ez a teljes megtisztulás. Csak így tudok minden újabb figurával a nulláról indulni. Hány éve ismerik egymást Pawlikowskival? Nyolc. A Hidegháborúhoz azonban ez sem volt elég. Sokat kellett olvasnom a korról, az ötvenes évek Lengyelországáról. Nyolcvankettőben születtem, nekem már a szocializmus is történelem. Zula és Wiktor kapcsolatáról is túlságosan modemül gondolkoztam. Tornász Kotnak köszönhetően kellett rádöbbennem, hogy milyen gátakat emelt a kommunizmus az emberek elé. Zula sem igazán tudja, mi zajlik körülötte. Hiányos műveltségére csak később döbben rá. Vezető táncosa, énekesnője egy nagy hírű folklóregyüttesJoanna Kulig, a lengyel mozi új csillaga nek, s neki ez elég. Wiktorban nemcsak a szerelmét, hanem az apját, a bátyját, a barátját is látja. Amikor az együttes franciaországi vendégszereplése után kint marad Párizsban, hirtelen meginog alatta a talaj. Elveszettnek érzi magát. Nem bízik abban, hogy a tehetségével egyedül is érvényesülni tud. Elképesztő, ahogy táncol és énekel. Mintha egész eddigi életében népviseletben szórakoztatta volna a közönséget. Pedig nem! A forgatást megelőzően fél évig néptáncot tanultam. Zula számára a folklór éltető közeg. Nekem el kellett érnem ezt az érzelmi pontot. Ez volt az alap a szerephez. Szerencsére olyan helyen nőttem fel, ahol a néptánc elmaradhatatlan része az emberek hétköznapjainak. A hegyekből jöttem, ahol nincs lakodalom és temetés hangos zene nélkül. Van egy jelenet a filmben, amikor a Rock Around the Clock című dalra táncolok. Azt például huszonötször vettük fel. A végén már úgy éreztem, kiszakad a lábam. Mindannyian teljesen kikészültünk, egyedül Pawel (Képarchívum) bírta a tempót. Őt majd szétfeszíti az energia. Mivel magyarázza Zula nyughatatlanságát, hogy bármennyire szereti is Wiktort, nem tud megmaradni mellette? A szerelem úgy repíti az embert, mint a hajóhinta. Hol fent, hol lent vagyunk benne. Zula még nem érzi magát felnőttnek. Éretlen egy komoly, hosszú távú kapcsolatra. Hol lángol, hol nem. Azt mondja, szerelmes, ám az igazán mély érzelmek még ismeretlenek számára. Korán találkozott Wiktorral. Nem könnyű felnőnie hozzá. Miképpen élte meg a film cannes- i sikerét, ahogy Pawlikowski megkapta az Aranypálmát? Én azt az estét nem felejtem el soha. Állva bravóztak a nézők. És sírtak. Mi pedig velük együtt könnyeztünk. De bárhol vetítik a filmet, a végén mindig ugyanaz a kép fogad, amikor kimegyünk meghajolni a közönség elé. Ennyi zokogó embert én még sosem láttam a moziban. Persze, értem őket. Tornász Kottái a Hidegháborúban. Lengyelország ezt az alkotást nevezi a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjára. Pénteken kezdődik a Színházi Nyitra Nyitra. Öt hazai és nyolc külföldi előadást kínál a föprogramban a pénteken kezdődő, immár 27. Színházi Nyitra fesztivál, köztük egy magyarországi produkciót - Kelemen Kristóf színházi alkotó és Pálinkás Bence György képzőművész Magyar akácát. A post-fact dokumentumszínház műfaji megjelölésű előadást október 2-án (jövő kedden) 17.30-as és 20.30-as kezdettel tekinthetik meg az érdeklődők a Karol Spisák Színház stúdiótermében. A Magyar akác ironikus-szürreális látlelet a magyar politikai közbeszédről, miközben végigköveti az akác sikertörténetét: hogyan vált ezazalig300 évvel ezelőtt Amerikából betelepített fafajta hungarikummá, amelynek védelmében Orbán Viktor Brüsszelnek is üzent. Emellett az alkotók saját akácfaültetős mozgalmuk akcióit és jövőbeli terveit is dokumentálják a produkcióban. A magyar előadás izgalmasan illeszkedik bele a Színházi Nyitra dramaturgiai tervébe, hiszen idén szinte valamennyi meghívott produkció kitolja a klasszikus színjátszás határait a performansz, az újcirkusz, a kortárs művészet és a virtuális felületek irányába. A szemlét pénteken a TR Warszawa színház Harcom című előadása nyitja meg. (as) r Tokióban nyit Az Ur hangja Ázsia nagy presztízsű filmes eseményét, a 31. Tokiéi Nemzetközi Filmfesztivált magyar világpremier gazdagítja: Pálfi György Az Úr hangja című filmje az október 25-én kezdődő A kategóriás mustra versenyprogramjába kapott meghívást - tájékoztatott a Magyar Nemzeti Filmalap. Budapest/Tokió. Pálfi György, a Hukkle, a Taxidermia és a Final Cut rendezője ezúttal Stanislaw Lem regénye alapján dolgozott, új filmje az eredeti mű gondolatvilágát adaptálja egy napjainkban játszódó, izgalmas családi krimi keretei közé. Az Úr hangja főhőse, a harmincas éveinek végén járó Péter egy titokzatos balPolgár Csaba Az Úr hangjában (Képarchívum) esetekről szóló dokumentumfilmben felismerni véli a hetvenes években disszidált, azóta nem látott apját. Megpróbálja felkeresni őt Amerikában, majd kalandos nyomozás után végre rátalál az immár új családot alapított férfira. A találkozás számtalan élményt, fordulatot és tanulságot hoz a fiatalember és apja életébe, és ennek a találkozásnak köszönhető az is, hogy a világ értesül arról: az univerzum megszólalt, nem vagyunk egyedül a világmindenségben. A forgatókönyvet Ruttkay Zsófia, Nagy V. Gergő és Pálfi György írta. A két főszerepet Polgár Csaba és a kanadai Eric Peterson alakítja. Az Úr hangja december 20-ától lesz látható a magyar mozikban. (k, as)
