Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)

2018-09-26 / 221. szám

www.ujszo.com I 2018. szeptember 26. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Szezon után Akik a pénzt nadrágzsebben hordják, nem néznek híreket VERES ISTVÁN B andika és Ervin szezon után indult nyaralni. Ko­lozsvárra szólt a repülő­­j együk, a repülőgép vi­szont csak az utasokat vitte el, a cső-“ magokat nem. Mondhatták volna hamarabb, akkor nem pakoltam volna be a kapcsos rövid ujjú inge­met, jegyezte meg Bandika. Szerin­tem elhozták a csomagokat, csak nincs kedvük kiszedni - jegyezte meg Ervin. Kolozsváron tehát cso­mag nélkül kellett eltölteniük egy hetet. Mit fogunk itt csinálni? - kér­dezte Bandika. Semmit - felelte Er­vin. Menjünk erre! Erre jó lesz? - kérdezte Bandika. Dombnak felfelé menjél, azt akarom látni, hogy néz­nek ki itt a házak udvarai - felelte Ervin. Hamarosan eléjük került egy ház, melynek erkélyén egy ötéves forma gyerek átlátszó üvegpohárból tejet ivott. Amikor meglátta Bandi­­kát és Ervint, megvakarta mezítelen lábával a másik lába szárát. Van ná­lad pénz? - kérdezte Bandika. Vala­mennyi - felelte Ervin. Nem bő­röndben tartom a pénzt, hanem nad­rágzsebben - tette hozzá. Ez észszerű, mondta Bandika. És a bő­röndödben mit tartasz? Például ab­ban, amelyiket a repülőgép nem ho­zott el - kérdezett vissza. Már nem emlékszem - mondta Ervin, majd megkérdezte Bandikát, tudja-e, hogy október elején népszavazás lesz Ro­mániában arról, hogy mi az a család. Honnan a rákból tudnám, kilenc éve nem olvasok híreket - felelte amaz. Tizenegy körül beültek egy helyre a piac mellett, amelyről nem tudták eldönteni, hogy étterem vagy kávé­zó. Korai még az ebéd szerinted? - kérdezte Bandika. Szerintem még korai, felelte Ervin, majd hozzátet­te, azért rendelhetnének valamit, ugyanis ő szeret korán ebédelni. Bablevest rendeltek, kenyérrel. A pincér a tésztát javasolta, ponto­sabba kenyeret is, meg tésztát is, de Bandika és Ervin nagyon vigyáztak a szénhidráttal. Ezt a pincérnek is megmondták. Nem bérelünk autót? - kérdezte a bableves vége felé Bandika. Minek? - szólt vissza Er­vin. Hát ez az - tolta el magától a fe­hér alapon kék virágmintás tálat Bandika, majd feltette Ervinnek a kérdést, nincs-e kedve fizikatanár­nőkkel beszélgetni. Ervin azt felelte, neki nincs, de ha Bandikának van, szívesen megvárja valahol. Bandika csak legyintett, majd azt kérdezte Ervintől, olvasta-e Bodor Adám Csomag nélkül című prózáját. Ervin nem olvasta, de elmondta, hogy ta­valy télen Ausztriában találkozott egy vörös hajú, alacsony termetű nővel, aki azt állította, hogy Zsuzsi­nak hívják, és hogy Kolozsváron la­kik. Mit keresett Ausztriában? - kérdezte Bandika. Divatlapot szer­keszt, felelte Ervin. Majd hozzátette, Zsuzsi hívta fel a figyelmét Drago­­mán György egyik novellájára, amely arról szól, hogy az 1956-os magyar forradalom Romániában az erdőkben sikeresen folytatódott, a fenyőágakra kötözött rádiókészülé­kek pedig kint maradtak, és az évti­zedek alatt belenőttek a fákba. Ez érdekes, felelte Bandika, mert az említett Bodor-novellában is szere­pel egy falu, Dragománfalva. Mi­közben a novelláskötet, melyben Kolozsváron kijött, 1973-as kiadású. Mellesleg Dragomán György is 1973-ban született, egy kicsit kele­tebbre, Marosvásárhelyen. Ez nem lehet véletlen - csapott a térítőre Bandika. Szerintem sem, pláne így, szezon után - tette hozzá Ervin. VSEOBECNA ZDRAVOTNÁ POISÍOVNA DOVERA+ ZDRAVOTNÁ POISÍOVNA Union Biztosítóvá Itás (Lubomír Kotrha karikatúrája) Drágul a tankolás 100 dollárra ugorhat az olajár DUDÁSTAMÁS F tűnik, az elkövetkező hónapokban az autósok T___ mogorvábban fognak távozni a töltőállomásokról. I A nyersolaj világpiaci ára ugyanis többéves csú-Vz lL y csókát ért el a napokban, és egyre több elemző be­*—7 szél arról, hogy az év végéig a hordónkénti 100 dolláros határt is elérheti. Ez komoly változás az olajpiacon, hiszen az elmúlt években a nyersolaj árfolyama nem lépte át a 60 dolláros kü­szöböt. Tegnapi hír szerint a Brent nyugat-európai olajfajta hordón­kénti (159 liter) ára 82,20 dolláron forgott, ami 2014 novembere óta a legmagasabb ár. Ennek az olajat exportáló államok persze örültek, de az alacsonyabb olajárak elősegítették a világgazdaság növekedését. A kérdés tehát az, mi okozta éppen most a világpiaci helyzet válto­zását. Annak ellenére, hogy a nyersolaj árát sok tényező befolyásolja, kialakulásában végső soron a keresletnek és a kínálatnak van a legfon­tosabb szerepe. Ma az árat elsősorban a kínálat, vagyis annak hiánya alakítja. Az elmúlt hónapokban napi szinten csaknem 2 millió hordó­nyi nyersolaj tűnt el a piacról, elsősorban Irán és Venezuela gondjai következtében. Irán esetében politikai eredetű problémákról és Donald Trumpról van szó. Az amerikai elnök ugyanis májusban felmondta az iráni atomprogramról kötött nemzetközi megállapodást, és novemberben újabb gazdasági szankciók bevezetését tervezi Irán ellen. Trump az európai partnereit is intette attól, hogy Iránnal üzleteljenek, és ez az iráni nyersolajexport gyors visszaeséséhez vezetett. Venezuelában gazdasági okai vannak a nyersolajtermelés visszaesé­sének. A dél-amerikai állam gazdasága az összeomlás szélén áll, és ez természetesen kihat az olajkitermelésre is, melyet a PDVS A állami vállalat végez. Az elmúlt években a venezuelai kormány egyre több forrást vont el politikai célokra az állami olajvállalattól, továbbá elha­nyagolta a szükséges befektetéseket is. Ennek következtében Venezuela nyersolaj-kitermelése idén nyáron több évtizedes mélypontra zuhant. A piacról hiányzó nyersolajmennyiséget a Kőolaj-exportáló Orszá­gok Szervezetének (OPEC) tagjai tudnák pótolni, de persze nem sietik el ezt a lépést. A legfontosabb olajexportőröknek ugyanis megfelel a nyersolaj árának emelkedése, hiszen az elmúlt évek alacsonyabb árfo­lyamából nem profitáltak. A közel-keleti OPEC-tagországok viselke­désükkel kivívták Donald Trump haragját is, de Oroszországgal kar­öltve az elmúlt hétvégén úgy döntöttek, hogy a magasabb exportbevé­telek érdekében készek dacolni az amerikai elnökkel is. Mivel más olajtermelő ország jelenleg nem rendelkezik többletka­pacitással, a piacon uralkodó feszültség a nyersolaj árának növekedé­séhez vezetett. Ráadásul a Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése szerint idén napi 1,4 millió, jövőre pedig 1,5 millió hordóval emelke­dik a világ napi olajkereslete, de a kereslet emelkedésével lassan már nem tud lépést tartani a kínálat. A piaci képlet tehát egyszerű: minél tovább kitartanak az olajexportőrök jelenlegi álláspontjuk mellett, an­nál nagyobb az esély arra, hogy a nyersolaj világpiaci ára egyre maga­sabbra kúszik. Ez pedig rossz hír az egész világgazdaság számára. Az áremelkedés nagyban képes megdobni az inflációt, hiszen az üzemanyag árának növekedése sok más termék és szolgáltatás árába is beleépül. Ez a trend már most megfigyelhető Szlovákiában is, az inf­láció augusztusban elérte a 2,8 százalékot, ami most többéves csúcsot jelent. A fogyasztói kosárban leggyorsabban a közlekedés költségei nőttek, ami egyáltalán nem meglepő, hiszen az üzemanyagárak orszá­gunkban gyorsabban követik a nyersolaj árának növekedését, mint esetleges csökkenését. A következő hónapokban ezért fel kell készül­nünk arra, hogy tankoláskor mélyebben a zsebünkbe kell nyúlnunk. Rendőrségi cenzúrával kacérkodik az osztrák belügy Az osztrák belügyminiszté­rium e-mail-üzenetet küldött szét a rendőrségi szóvivőknek, hogy közleményeikben ezentúl tüntessék fel, ha egy bűncselekmény gyanúsítottja külföldi. Emellett azt is utasításba kapták, hogy a kormányt bíráló három lap­nak lehetőleg ne nyilatkozzanak - tette közzé a Kurier című osztrák napilap. Sebastian Kurz kancellár, az el­lenzék, a sajtószakszervezetek és civil szervezetek is bírálják emiatt a belügyi tárcát. Propaganda útmutatás Az e-mail valódi, a Kurier pedig közvetítőkön keresztül jutott hoz­zá. Az említett utasításokon kívül az e-mailhez propagandafilmeket is csatoltak, melyekben elmagyaráz­zák a rendőrségnek a tennivalókat. A Kurier, a Der Standard és a Fal­ter című lapoknak adott nyilatkoza­tokat „a legszükségesebb mértékűre kell csökkenteni”, mert egyoldalúan és „kedvezőtlenül” tudósítanak - rendelkezett a belügyi tárca, konkrét példák említése nélkül. Hallgatás és cenzúra Interjút, riportot ezután csak ak­kor készíthetnek, ha a hírforrás elő­re garantálja a semleges vagy ked­vező hangvételt - szól az utasítás. A rendőrség munkáját a Live PD magazinműsorból ismerhetik meg az érdeklődők, amelynek részeit csak azt követően vetíthetik le, hogy a tárca elfogadta (mondjuk inkább így: cenzúrázta) őket. Herbert Kickl szabadságpárti belügyminiszter hivatala egy másik kényes kérdést is érint az e-mailben. „Arra kérem önöket, hogy a jövő­ben nevezzék meg közleményeik­ben a feltételezett elkövető állam­­polgárságát” - áll az üzenetben. „Ezen kívül a külföldieknél közöl­jék tartózkodási jogcímüket, vagy hogy menedékkérőről van-e szó. Ehhez az interjúkban is tartsák ma­gukat” - folytatódott az e-mail. Az áldozat nőm számít Ezen kívül azt javasolták a tarto­mányi rendőrségeknek, hogy he­lyezzék előtérbe a szexuális bűn­­cselekmények nyilvánosságra ho­zását. Korábban ilyen ügyeket az ál­dozatok védelme miatt csak akkor ismertettek, ha a szökésben lévő el­követő nyomára akartak bukkanni. A Kurier állásfoglalást kért a bel­ügyminisztériumtól az e-mail mi­att. A tárca kommunikációs részle­gét vezető Alexander Marakovits azt írta: azért kérték a rendőrség munkatársaitól, hogy kezeljék másként a felsorolt kritikus sajtó­­orgánumokat, mert elfogultan tu­dósítanak. Marakovits a Kurier és a Der Standard témába vágó cikkét hozta fel friss példaként, amelyek címe azt sugallja, hogy a szóban forgó aján­lások személyesen Herbert Kickltől származnak. A kommunikációs fő­nök szerint ez nem így van, de hogy akkor kitől, ha nem magától a bel­ügyminisztertől, azt nem közölte. Sebastian Kurz néppárti osztrák kancellár bírálta a belügyminiszté­riumot. „Elfogadhatatlan a sajtó­­szabadság bármiféle korlátozása” -üzente haza New Yorkból, ahol az ENSZ közgyűlésének ülésszakán vesz részt. Diktatórikus módszer Ellenzéki pártok, sajtószakszer­vezetek és civil szervezetek is bírál­ták a belügyi tárcát. Barbara Teiber, a GPA sajtószakszervezet vezetője veszélyes visszalépésnek minősí­tette a minisztérium üzenetét. „Em­lékeztetjük a belügyminisztert, hogy őt és a felügyelete alatt álló szerve­ket az adófizetők pénzéből finanszí­rozzák, ezért nekik kötelességük a nyilvánosságot átfogó és objektív módon tájékoztatni” - mutatott rá Teiber. „Minden más módszerrel olyan információs politikába csú­szunk bele, amelyet a diktatúrákból és a tekintélyelvű rezsimekből is­mertünk” - tette hozzá. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents