Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)

2018-09-05 / 204. szám

www.ujszo.com I 2018. szeptember 5. KÖZÉLET 3 Bajban az ellenzéki főpolgármester-jelöltek (TASR-felvételek) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Két ellenzéki főpol­gármester-jelölt jé hírneve is megtépázédott az elmúlt napokban. Míg a kassainak a szexuális zaklatással kapcsolatos vádakat kell cáfolnia, addig a pozsonyi főpolgármester-jelölt konspirációé elméletei miatt került bajba. Az előbbi mögül az ellenzék - az SaS kivételével - kihátrált, az utóbbi esetében minden marad a régiben. Jaroslav Polacek a KDH, az OEaNO, a Sme rodina és az SaS tá­mogatásával pályázta meg Kassa főpolgármesteri posztját. A héten kiderült, hogy Polaceket felesége fi­uk szexuális zaklatásával vádolta meg. A bűnvádi feljelentést a rend­őrség elutasította, mondván: az eset nem történt meg, az ügyet viszont még az ügyészség vizsgálja, tehát még nincs jogerősen lezárva. Az ártatlanság vélelme Polacek a vádakat elutasította, ha­tározottan tagadta, hogy bármilyen módon bántalmazta volna a fiát. Az egész ügy szerinte egy személye el­len indított gusztustalan lejárató kampány része, amelyet a felesége éltet a „politikai maffiával” karöltve annak érdekében, hogy kiűzzék a politikából és folytatni tudják a köz­pénzek szétlopását. A KDH, az OEaNO és a Sme ro­dina gyakorlatilag azonnal kihátrált Polacek mögül. A pártok képvise­Ján Mrva és Jaroslav Polaőek lői közölték, a nyilvánosságra ke­rült vádak meglepték őket, és saj­nálatosnak nevezték, hogy a jelölt nem tájékoztatta őket a történtek­ről. Polacek így már csak az SaS tá­mogatását élvezi, Richard Sulik pártja ugyanis közölte: mindenkire vonatkozik az ártatlanság vélelme, s míg nem születik jogerős ítélet ez ügyben, nincs okuk változtatni vé­leményükön s visszavonni a támo­gatást. Mivel a jelöltlisták lezárása már csak napok kérdése, nagyon minimális az esélye annak, hogy az ellenzéki pártoknak sikerül más je­löltet találni. Problémás Facebook Ján Mrva, aki Pozsonyban az OEaNO, az SaS, az OKS és a Sme rodina támogatásával pályázta meg a főpolgármesteri posztot, a Facebook közösségi portálon közölt bejegyzé­sei miatt keltette fel a sajtó érdeklő­dését. Pozsonyszőlős (Vajnory) je­lenlegi polgármestere egyik bejegy­zésében például azt állította, hogy a Tisztességes Szlovákia által szerve­zett tüntetések hátterében nem diá­kok, hanem a Progresszív Szlovákia politikai párt állt; mindezt konkrét tény vagy bizonyíték nélkül. „Saj­nálom, hogy nem hittem azoknak az embereknek, akik elejétől fogva ál­lították, hogy ez a Progresszív Szlo­vákia projektje” - írta Mrva. A homoszexuálisokról közölt be­jegyzésében nehezményezte, hogy szabados szexuális viselkedésüek, ezért nyugodtan élhetnek egy ku­pacban, egy helyen, de együttélésük nem érdemel jogi szabályozást. Mindezt a világhírű Andy Warhol képzőművész kapcsán, aki vállalta homoszexualitását. „Engem War­hol nem érdekel azok után, amit el­olvastam róla. Senki nem akar gáz­kamrákat, csak állítom, hogy a ho­moszexuálisok együttélésének nem lehet jogi formája, és ez az én véle­ményem” - írta még hetekkel ez­előtt Mrva. Az OEaNO nem lát kivetnivalót a bejegyzéseken, a párt elnöke, Igor Matovié csupán annyit közölt, hogy azok számára, akik a Szivárványos Felvonulásokra járnak, bizonyára nem Mrva lesz az első számú jelölt. Megjegyezte azt is, hogy Mrva nem járt messze az igazságtól, hiszen csak olyan témákról írt bejegyzé­seket, amelyek foglalkoztatják a közvéleményt. Az SaS nem kívánta kommentálni Mrva kijelentéseit. A párt azért tá­mogatja az OEaNO jelöltjét, mert Matovicék a megyei választásokon korábban az SaS jelöltje mögé álltak be. Boris Kollár csupán annyit kö­zölt, hogy nem ártana, ha Mrva job­ban megfontolná, mit tesz közzé a közösségi portálokon. Az OKS kép­viselői pedig azt állítják, hogy nem értenek egyet Mrva személyes véle­ményével, ám továbbra is meggyő­ződésük, hogy ő az egyetlen, aki ké­pes megfelelően vezetni a fővárost. A pártok egyike sem lát okot arra, hogy a bejegyzések miatt kihátráljon Mrvamögül. (dem.dennikn.sk) Főleg a görögök ellenzik a kisebbségi jogminimumról szóló jelentést Több vendégmunkás BUGÁRANNA A kisebbségi jogminimum szerepelt az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) első meghallgatásának napirendjén. Brüsszel. Az ülés a bizottság el­nöke, Claude Moraes vezetésében és szakértők széles skálájának részvételében zajlott. Gabriel Tog­­genburg, az Alapjogi Ügynökség (FRA) igazgatójának vezető jogi tanácsadója felszólalásában eluta­sította, hogy az Európai Unió (EU) képtelen befolyásolni a kisebbségi jogok védelmét. Példaként említet­te a különböző forrásokat, melyek révén az EU támogatni tudja az or­szágok tevékenységét ezen a terü­leten. Kisebbség mint fogalom A kisebbségi jogok uniós szintre emelése összetett kérdés, hiszen a nemzeti kisebbségek fogalma na­gyon megosztó és problémát jelent az egységes definíció hiánya. A je­lentés azonban éppen ezt a hiá­nyosságot hivatott pótolni. „Ha csak definiáljuk a nemzeti kisebb­ségeket az uniós jogban, kialakul a jogi követelés alapja. És erre az alapra aztán lehet építeni. A konk­rét kisebbségi csoportokat kizáró­lag az adott tagállam határozza meg, ezzel áthidalható a szubszidiaritás elvének akadálya”- nyilatkozta Nagy József (Híd) európai parla­menti képviselő. Az uniós szerző­dés értelmében ugyanis a kisebb­ségi jogok az egyes tagállamok ha­táskörébe tartoznak, vagyis tagál­lami szinten kellene ezeket kezelni. Sógor Csaba (RMDSZ) hozzá­szólásában rámutatott, hogy a Nem­zeti Kisebbségek Védelméről Szóló Keretegyezmény ellenére, Románi­ában továbbra is gyakran tolerálják a gyülöletbeszédet és a diszkriminá­ciót, mivel nincs biztosítva a kisebb­ségi jogok uniós szintű kikénysze­­ríthetősége. Éppen ezért, itt az ideje egy kötelező, kikényszeríthető jo­gokat tartalmazó rendszer felállítá­sának az EU-n belül. Nagy József szerint valódi garan­ciát kell létrehozni az 50 millió ki­sebbséghez tartozó polgár számára, ezt az üzenetet küldte a Minority Sa­­fePack európai kisebbségvédelmi kezdeményezés 1,3 millió aláírója is. Hozzátette továbbá azt is, hogy bár tisztában van az Európai Bizottság hatásköreivel, bizonyos területeken azonban gyakran nagyobb rugal­masságot fedez fel. „Az Európai Parlament feladata, hogy ösztönöz­ze a bizottságot a tagállamok moni­torozására, valamint a jogminimum betartásának garantálására” - foly­tatta a képviselő. A Minority SafePack Zeta Georgiadou, az EB jogérvé­nyesülésért felelős szakértője hang­súlyozta, hogy a Minority SafePac­ket a bizottság azért nem fogadta el első próbálkozásra, mert 11 pontjá­ból több nem tartozott az EU kom­petenciájába. A törvényszék döntése alapján végül 9-et pontot fogadott el utólag a bizottság. A szakértő azt is tisztázta, hogy 3 hónap áll rendelke­zésükre az aláírások benyújtását kö­vetően, hogy a kezdeményezés sor­sáról döntsenek. „Én most ezzel kap­csolatban nem szeretnék esélylatol­gatásba kezdeni” - mondta a várható döntéssel kapcsolatban Georgiadou. A meghallgatás után Nagy elárul­ta, hogy Görögország az egyedüli tagország, amely teljesen elutasítja a jelentés elfogadását. „Összefogott az egész görög delegáció, tehát szocia­listáktól a néppárt tagokig, és olyan módosító javaslatokat adott be, ame­lyek megakadályoznák a jelentés el­fogadását. Ez részben érthető, mivel a török kisebbség jogai miatt aggód­nak”- tette hozzá a politikus. Ennek ellenére optimista a jelentés jövőjé­vel kapcsolatban. „Bízom benne, hogy Manfred Weber, akinek a se­gítsége nélkül nem jöhetett volna lét­re a jelentés, a következő ciklusban megszerzi a bizottság elnöki posztját, és támogatja majd kisebbségi jogo­kat” - tette hozzá Nagy. A jelentést állítólag a magyar delegáció is támo­gatja, a tényt, hogy Sógor Csaba volt az egyetlen magyar politikus, aki ak­tívan részt vett a meghallgatáson az­zal magyarázta Nagy, hogy a tárgya­lás időpontja több szempontból is kedvezőtlen volt, mivel szeptember első munkanapjára esett. érkezhet az ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákiában akut munkaerőhiány alakult ki, amire már a kormány is kénytelen rea­gálni. Peter Pellegrini kormányfő szerint olyan intézkedéscsomag kidolgozását tervezik, amely le­hetővé teszi, hogy a szlovákiai cégek még több vendégmunkást hozhassanak be az országba. „Az előttünk álló két hétben minden olyan állami intézmény­nek, amely a külföldi munkavál­lalás engedélyezési eljárásával foglalkozik, olyan intézkedés­­csomaggal kell előállnia, amely egyszerűbbé és gyorsabbá teszi a külföldiek alkalmazásával kap­csolatos eljárásokat” - jelentette be Peter Pellegrini. A kormányfő szerint a munkaerőpiacon ugyan­is soha nem látott válság alakult ki az alkalmazottak hiánya miatt. „A munkáltatók a 2018. május 1-jén elfogadott könnyítések ellenére még mindig számos jogszabály­beli akadállyal találkoznak. Szlovákia emiatt a környező or­szágokkal összehasonlítva ke­vésbé versenyképes a külföldi munkaerő befogadása szempont­jából” - tette hozzá. Július végén 60 ezer külföldi munkavállaló dolgozott Szlovákiában, akik kö­zül csaknem 32 ezren érkeztek az uniós tagországokból. A kormányfő szerint tartóz­kodnak majd az olyan intézkedé­sek meghozatalától, amelyek kárt országba okoznának a szlovákiai munka­­vállalóknak. „Ez azt jelenti, hogy semmiféle szociális dömpinget nem fogunk tolerálni, ahogy azt sem, hogy a cégek a szlovákiai ; munkavállalók rovására foglal­koztassák a külföldieket. Csakis a hazai munkavállalókéval azonos feltételek mellett alkalmazhatják őket, és csakis akkor, ha tényleg a munkaerőhiány pótlásáról van szó, illetve ez a hiány szerepel a listán” - ígéri Pellegrini. A kormányfő szerint a munka­erőhiány megoldásában a tartó­san munkanélküliekkel is szá­molni lehet, akikből viszont már nincs elegendő a munkaerőpiac számára. „Azzal a kérdéssel is foglalkoztunk, hogy mi legyen az állástalan romákkal, akik to­vábbra is sokan vannak, és akik­nél megvan az esély arra, hogy dolgozhassanak. Ebben az eset­­; ben egy másik utat kell választa­nunk. Olyan rendszert kell létre­­; hoznunk, amely arra ösztönzi a cégeket, hogy romákat is alkal­­■ mazzanak”-vallja Pellegrini. Mario Lelovsky, a Munkálta­­; tők Országos Szövetségének (RÚZ) az első elnökhelyettese i szerint a kormány a szlovákiai : munkáltatók legkomolyabb i problémájával kezdett el végre : érdemben foglalkozni. A mun­káltatói szövetségek szerinte töbl I jogi és nem jogi, rövid és hosszt távú intézkedést terjesztettek elő amelyek segíthetnek a problém; megoldásában. (TASR, m

Next

/
Thumbnails
Contents