Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)

2018-09-05 / 204. szám

4 I GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2018. szeptember 5. I www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSA Kazimir hallgat a jegybankelnökségről Pozsony. Peter Kazimir pénzügy­­miniszter továbbra sem hajlandó elárulni, hogy megpályázza-e a jegybankelnöki posztot. „A nyári uborkaszezon során csodálkozva figyeltem az ezzel kapcsolatban felröppent híreket, ám most csak annyit árulhatok el, hogy továbbra is a hazámat szolgálom: az elkö­vetkező három évre szóló állami költségvetésen dolgozom, ami egyáltalán nem könnyű feladat” - mondta tegnapi sajtótájékoztatóján a tárcavezető, aki a nyáron felröp­pent híreket sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánja. Hogy a jegybankjelenlegi vezetőjét, Jozef Makúchot hamarosan Kazimir válthatja fel, arról elsőként, még július végén a Sme írt. A napilap szerint a pénzügyminiszter a jövő évi költségvetés elfogadását kö­vetően, az idei év végén hagyhatja el a szaktárcát a jegybankelnöki posztért cserébe. Makúchnak azonban csak 2021 -ben járna le a hivatali ideje, miközben az új el­nököt a kormányjavaslatára a parlament fogadja el, és a köztár­sasági elnök nevezi ki. (mi, tasr) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Angol font 0,9005 Lengyel zloty 4,3046 JJ Cseh korona 25,728 BTI Magyar forint 327,51 Horvátkuna 7,4303 Q Román lej 4,6328 Japán jen 128,60 H Svájci frank 1,1261 Kanadai dollár 1,5234 Qj USA-dollár 1,1562 Privatbank« 1,19-1,13 26,39-25,10 OTP Bank 1,21-1,11 26,88-24,61 341,37-312,59 Postabank 1,20-1,13 26,52-24,98 340,07-313,92 Szí. Takarékpénztár 1,20-1,12 26,39-24,98 341,68-312,25 TatTM banka 1,20-1,12 26,57-24,92 340,56-313,42 C80B 1,19-1,13 26,41-25,10 Általános H italbank 1,20-1,13 26,52-24,97 341,67-312,25 Az elsó adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok) Október végéig érvényes a régi ezerforintos Budapest. A régi - 2017 előtt kibocsátott - 1000 forintos bank­jegyekkel már csak nem egész két hónapig, 2018. október 31-ig fi­zethetünk a készpénzes vásárlása­ink során, ugyanis október végén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) be­vonja a forgalomból azokat — írja a jegybank legfrissebb közlemé­nyében. Mindez azt jelenti, hogy 2018. november 1-től már csak az idén márciusban megjelent, meg­újított 1000 forintos bankjegyek­kel lehet fizetni. Fontos tudni, hogy az október 31 -ig be nem váltott, ré­gi bankjegyek sem veszítik el ér­téküket a bevonási határnapot kö­vetően. Minden bank- és postafi­ókban három évig, az MNB lakos­sági pénztárában pedig húsz évig, azaz 2038. október 31 -ig válthatók át díjmentesen - azonos címletű - törvényes fizetőeszközre. Az 1000 Fent a régi, alul az új 1000 forintos bankjegy (MNB-feivétei) forintos bankjegyek cseréje folya­matosan zajlik: 2018. augusztus végéig a forgalomban levő 1000 forintos bankjegyeknek már több mint háromnegyed része újakra cserélődött. (MTI) Látványosan megugrottak az árak az ezredforduló óta Élelmiszerárak növekedése 2000 és 2017 között Pozsony. A visegrádi országok közül Szlovákiában juthatunk hozzá a legdrágábban az élel­miszerekhez, idén ráadásul itt mérték a legnagyobb árugrást, az Eurostat legfrissebb jelen­tése szerint hosszabb időtáv­ban mérve azonban korántsem olyan kritikus a helyzet. Az élelmiszerekhez Szlovákiában idén nagyjából 5 százalékkal drá­gábban juthatunk hozzá, mint egy évvel korábban, ami az egyik leg­gyorsabb növekedésnek számít az egész Európai Unióban. Csehor­szágban ráadásul 5, Magyarorszá­gon 9, Lengyelországban pedig több mint 28 százalékkal olcsóbban kí­nálják az élelmiszereket, mint Szlo­vákiában. „Az uniós statisztikai hi­vatal, az Eurostat legfrissebb jelen­tése szerint azonban, az ezredfordu­lót követő időszak statisztikai ada­tait figyelembe véve, Szlovákia ko­rántsem tartozik a legnagyobb árug­rást produkáló országok közé” - nyilatkozta Éva Sadovská, a Szlo­vák Gazdaszövetség agrárholding elemzője. Szlovákiában a 2000 és 2017 kö­zött eltelt időszakban 45,7 százalék­kal nőttek az élelmiszerárak, ponto­san ugyanannyival, mint a szomszé­dos Ausztriában. Szlovákia ezzel az uniós középmezőnybe tartozik. A visegrádi országok közül csak Cseh­országban mértek ennél enyhébb, 44,1 százalékos drágulást, ami azonban nem sokkal marad el a szlo­vákiai ütemtől. Lengyelországban ezzel szemben az említett időszak­ban csaknem 52, Magyarországon pedig nagyjából 120 százalékkal nőttek az árak. Ez utóbbi az EU or­szágai közül a harmadik legmaga­sabb, csak a letteknél és a románok­nál nőttek még ennél is gyorsabban az árak. A legkevésbé ezzel szem­ben az írek panaszkodhatnak, a szi­getországban ugyanis manapság is nem egész 8 százalékkal fizetnek csak többet az élelmiszerekért, mint az ezredfordulón. A 43,3 százalékos uniós átlagnál kisebb ütemben nőt­tek az árak azonban a legnagyobb uniós tagországokban, Németor­szágban, Franciaországban és Olaszországban is. Sadovská szerint a szlovákiai háztartások érzékenyebbek az élel­miszerek árának a növekedésére, Írország 7,6% Portugália 27,5% Franciaország 31,0% Hollandia 31,0% Németország 35,5% Svédország 36,5% Finnország 37,3% Dánia 39,2% Görögország 41,2% Olaszország 41,4% Csehország 44,1% Horvátország 45,3% Ausztria 45,7% Szlovákia 45,7% ezek ugyanis a havi kiadásaiknak nagyjából az ötödét teszik ki. Az ez­redforduló óta eltelt időszakot vizs­gálva azonban kiderül az is, hogy korántsem az élelmiszerek esetében mérték a legnagyobb drágulást. Míg ez utóbbiak ára 17 év alatt Szlová­kiában a már említett 45,7 százalék­kal nőtt, a teljes infláció elérte a 64,1 százalékot. A leglátványosabban, csaknem 173 százalékkal, az okta­tással összefüggő kiadások nőttek. A rezsiköltségek 140 százalékkal emelkedtek, 127 százalékkal többet fizetünk azonban az egészségügyi Belgium 48,1% Nagy-Britannia 51,0% Luxemburg 51,1% Lengyelország 51,9% Spanyolország 52,9% Ciprus 62,6% Málta 68,7% Szlovénia 72,1% Litvánia 73,2% Bulgária 87,1% Észtország 89,6% Magyarország 120,3% Lettország 123,4% Románia 185,6% • Forrás: Eurostat szolgáltatásokért is. Az ezredfordu­lóhoz képest - legalábbis az Euro­stat szerint - csupán a bútorokhoz és a háztartási berendezésekhez jutha­tunk hozzá olcsóbban, ezek ára nagyjából 9 százalékkal csökkent. „Az elmúlt 17 év 64,1 százalékos inflációja ugyan riasztónak tűnik, a Statisztikai Hivatal adatai szerint azonban az említett időszakban a szlovákiai bérek átlagosan 145 szá­zalékkal nőttek, az átlagfizetésből így ma többet engedhetünk meg ma­gunknak, mint 2000-ben” - tette hozzá Sadovská. (mi) és gyerek vészelje át A hagyományos szívműtétet " Várna kozatosan felváltja Csak Hollandiában non nő az elhízottak száma Melléklet az Új Szóban! g A tartalomból: • 10 kérdés Jakubecz Laci szabadúszó színésznek, énekes-dalszerzőnek • Csak Hollandiában nem nő az elhízottak száma • A hagyományos szívműtétet fokozatosan felváltja a mini invazív beavatkozás • Szülő és gyerek együtt vészelje át az iskolakezdés okozta stresszt • A diagnózis neve: foglalkozási betegség • Egyre lustábbak a 15-24 évesek • A pigmentfoltokat könnyebb megelőzni, mint eltávolítani Szeptember 6-án keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! A drágulás ellenére az átlagfizetésből ma többet engedhetünk meg magunk­­; nak, mint az ezredfordulón (TASR/AP-feivétei)

Next

/
Thumbnails
Contents