Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)
2018-09-25 / 220. szám
www.ujszo.com | 2018. szeptember 25. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 A ledőlt szlovák pillér Lucia Zitnanská szimbólum volt a Híd számára L ucia Zitnanská rácsapta az ajtót a Hídra. Búcsúja több, mint egy személy távozása: egy szimbólum lelépése, egy pillér ledőlése. Amikor 2009-ben a Híd megalakult, választási-technikai értelemben fó innovációja a „kétnyelvűsége” volt. Egy 9-10%-ot jelentő kalácsot nehéz úgy kettétörni, hogy biztosan meglegyen a bő 5%-os rész. Ellenben ha meghintik szlovák voksokkal, biztosabb lehet a bejutás. A Híd azzal, hogy saját magát interetnikus, magyar-szlovák projektként definiálta, a 85-90%-os szlovák választótábor felé is nyitott. Ezzel tudott az elmúlt három választáson szavazati többletet elérni a magyar etnikai térben mozgó MKP-val szemben. Jelentősebb számú szlovák szavazó megszerzéséhez kevés lett volna a Lebo Béla-effektus, ezért (el)ismert és tényleges támogatással bíró szlovákokat kellett a pártba hozni. Az eredmények visszaigazolták e stratégia indokoltságát, az utóbbi két év eseményei viszont azt mutatják, hogy 2020-ban ez a stratégia nehezen lesz alkalmazható, ami egzisztenciális veszélyt jelent a párt számára. Korábban is jellemző volt a szlovák szereplők volatilitása - teljesen mások voltak a húzónevek 2010-ben, mint hat évvel később -, ám érvényes volt, hogy a távozók helyett érkezett minőségi utánpótlás. Ez viszont a 2016-os kormányba lépéssel alapvetően változott meg. Nincs rá logikus válasz, hogy miért érné meg egy eddig párton kívül tevékenykedő ismert szlovák szereplőnek a Hídban folytatnia. Ezzel ugyanis magára kellene vállalnia a smeres és SNS-es kormányzás összes következményét. Emellett 2016 előtt érvényes volt, hogy a liberálisabb szlovák közszereplők és választók számára nem volt ideális párt, most viszont több is mutatkozik. Mivel új emberek nem jönnek, a bejáratott szlovák motorosok megtartása lenne a cél, ám ez még kevésbé sikeres. Frantisek Sebej után most Lucia Zitnanská távozott, és kérdéses, hogy a harmadik szlovák húzónév, Peter Kresák vállalja-e a folytatást. Alighanem csak arra vár, hogy a parlament megválassza alkotmánybírónak és 12 évre Kassára költözhessen. Zitnanská távozása így sokkal nagyobb csapást jelenthet a pártra, mint az elsőre tűnik—mivel a Híd szavazóinak kb. felét már két éve is a szlovákok tették ki. Arról, hogy a volt miniszter lelépése hogyan csapódik le a párt támogatottságán, a következő két-három hónap közvélemény-kutatásai választ adnak. E sorok szerzője nem lenne meglepve, ha a visszaesés nem lenne drámai. A Híd-választó az utóbbi két és fél évben „megedződött”, s ha eddig kitartott, ahhoz annyit kellett nyelnie, amennyiért korábban a Smer választóit szokták körberöhögni, mondván, ész nélkül loholnak a vezér után, bármennyi botrányt produkál a párt. Zitnanská távozása ugyanakkor nem volt meglepő a párt számára, s hosszabb távon még hasznos is lehet - a magyar szavazók számára. A magyar-magyar választási együttműködést sok más egyéb mellett az is nehezítette, hogy egy magyar összefogásnál mit kezdjenek a Híd szlovákjaival? Bugárék nem akarták kidobni az aranytojást tojó tyúkot — ez esetben a bejutáshoz szükséges pluszt -, ám úgy néz ki, időközben a tyúk döglött meg. Ami maradt, arra felesleges szót pocsékolni, és ha valamiben a Híd vezetői profik, az a bejutási és politikai túlélési lehetőségek kikalkulálása. Ez persze távolról sem jelenti azt, hogy 20 évvel a második nagy felvidéki magyar politikai összeborulás után jön a harmadik - ezt még számos, főleg személyi ügy hátráltatja -, csak annyit, hogy egy akadály elhárulni látszik. Zitnanská nemcsak a szlovák pillére volt a Hídnak, de szimbólum is. Akik hittek a „sok rossz között valami kis előrelépés” politikájában, reménykedve figyelték miniszteri működését. A koalíciót védelmező értelmiségiek pedig rábökhettek: anynyira nem gáz ez a konstelláció, hiszen Zitnanská is ott van. Már nincs. KÉT ÉV ÉS KONYEC. AZ EL VEIM NEM ENGEDNEK TÖBBET EGY KOALÍCIÓBAN FICÓVAL! / (Lubomír Kotrha karikatúrája) A többség nem ért egyet Orbánnal A lakosság több mint fele, és a fidaszeseknek is 41%-a véli úgy, hogy nem Magyarországot marasztalta el az EU, hanem Orbán Viktort. A Fidesz-szavazók fele szerint is a kormányt, és nem Magyarországot bírálja a Sargentini-jelentés, derül ki a Vasárnapi Hírek megbízásából készült közvélemény-kutatásból. A megkérdezettek 51 százaléka szerint a kormányt ítélte el a Sargentini-jelentés, és csak 28 százalék szerint Magyarországot, derül ki a Publicus Intézet kutatásából. Még a fideszesek 41 százaléka szerint is a kormányé a felelősség, a válaszolók közül ugyanennyien gondolják, hogy Brüsszel az országot büntette. Az MSZP-Párbeszédszavazók 55, a jobbikosok 38 százaléka szerint a kormány a jelentés célpontja, és nem az ország. A diplomások 70 százaléka mondja azt, hogy az unió nem Magyarországot, hanem a kormányt büntetné meg. A megkérdezettek 66 százaléka szerint az EU-hoz tartozás Magyarország anyagi és gazdasági érdeke, de ettől még az értékrend tekintetében nem kell hozzá igazodni, 28 százalék állította ennek ellenkezőjét. Ebben a kérdésben a Fidesz- és a Jobbik-szavazók hasonlóan válaszoltak (78 és 77 százalékuk önállóságpárti), míg az MSZP-szavazók 84 százaléka szerint kell igazodni az európai értékrendhez. Még amikor úgy tették fel a kérdést, hogy ajogállami, demokratikus normák hazai megsértése esetén be kell-e avatkoznia az uniónak, ezzel akkor is 52 százalék értett egyet, csak 42 százalék mondta azt, hogy nem. A közvélemény-kutatást még a strasbourgi döntés előtt készítették. (hvg.hu) Kulturális veszteségeink XVI. JUHÁSZ KATALIN V asárnap felrobbant a Facebook Kiss Péntek József halálhírére, ami persze relatív, hiszen a Facebook mindenkinek mást jelent. A saját üzenőfalán ismerősei bejegyzéseit látja az ember, illetve az általa követett személyekét, meg persze néhány keresetlen reklámot. Az én falamon legalább ötvenen búcsúztak a hazai magyar amatőr színjátszás leglelkesebb, legodaadóbb alakjától. Nagyon szép bejegyzéseket olvastam profi színészektől, akiket Kiss Péntek József fedezett fel, indított el a pályán. De olyan egykori GIMISZ-esek is köszönetét mondtak neki, akikből ugyan nem lett színpadi ember, de az élet más területén bőségesen kamatoztatni tudták azt a magabiztosságot, bátor kiállást, retorikai ismereteket, amelyekhez neki köszönhetően jutottak. Akkor még nem tudhatták, de mostanra rádöbbentek, milyen sokat jelent, ha az ember lámpaláz nélkül meg tud szólalni népes hallgatóság előtt. Vagy az, hogy csapatban tud dolgozni, ahol számíthat a többiekre, és a többiek is számíthatnak rá, a cél pedig közös. És a kritikai érzék kifejlődéséhez nélkülözhetetlen önálló gondolkodást is megtanulhatták Kiss Péntek Józseftől, ami napjainkban különösen jól jön. Néhány facebookos búcsúzás annyira szép, hogy muszáj idéznem belőlük - remélem, nem bánják a szerzők. „Mielőtt megismertem azt a furcsa fazont, Kiss Péntek Jóska bát, kedveltem a színházat, de tizenéves hülyegyerekként nem igazán foglalkoztam vele, mert jobban érdekelt a... az, ami a tizenéveseket általában érdekli. Miután megismertem, már a színház szerelmese voltam, mert megtanította megérteni, nem csupán bámulni kifelé a fejemből. Berántott. Addig-addig rágta a fülemet, míg színpadra nem álltam, pedig soha meg sem fordult a fejemben, nálam lámpalázasabb embert még nem hordott hátán a Föld. Pillangó-hatással volt az életemre: ha ő nincs, sosem állok színpadra, sosem ismerem meg ezt a gyönyörű világot, sosem folyok bele az amatőr színházi világba. Sosem ismerem meg a feleségemet. Sosem tudom meg, lapul-e bennem valami, vagy nem vagyok jó semmire.” Vagy: „Örülök, hogy legalább huszonöt évig ismerhettelek, hallgathattam utánozhatatlan nevetésedet, láthattam rendezéseidet, beszélgethettem veled színházról, színházról és színházról... Nagyon szerettelek. Üdvözlöm Gézáékat - egyre jobb ott fönn a társaság.” Felkerült egy szívszorító, 2013-as videó is, amelyen a fenti idézetben említett, tavaly elhunyt Benkő Géza olvassa fel Kiss Péntek József versét egy rimaszombati könyvbemutatón. Ezt a felvételt a Magyar Interaktív Televíziónak köszönhetjük. Mert a színház mellett sok minden mással is foglalkozott ez az érzékeny, csupa szív ember, például versírással is. Privát retró című kötetének szerkesztésére engem kért fel, és alaposan meglepett lázadóan lüktető poétikájával. Vasárnap az is megfordult a fejemben, hogy posztolok tőle egy verset, de aztán az utolsó pillanatban meggondoltam magam, mert hát ki vagyok én, hogy eldöntsem, melyik a legjobb költeménye, ráadásul ő maga sosem osztott meg saját alkotásokat. Talán azért, mert túl tolakodónak, tukmálónak tartotta ezt a fajta megnyilvánulást. Örültem, amikor tavaly el jutott New Yorkba és elájult a várostól, amelytől anno én is elájultam. Úgy tudom, készült vissza megnézni, milyen ott a karácsonyi vásár. Hát, azt már nem fogja látni, sokak szerint sokkal szebbet lát most valahol. Olyan jó lenne hinni ebben...! FIGYELŐ Hát miért nem láp ki Orbán az EU-ból? Egyfajta légüres térben lebeg az az állítás, hogy Magyarországnak joga van önálló módon kormányozni önmagát. Ugyanis figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy az ország 14 éve önkéntes tagja egy elit klubnak, amely bizonyos értékeken és szabályokon alapszik - írta a Právo című független cseh lap. Természetesen minden döntés, amely a szabályok megszegéséről szól, bizonyos fokig vitatható, mert az európai értékek nincsenek pontosan megfogalmazva a szerződésekben. Es egy eljárás megindítása a szabályok megsértéséért mindig inkább politikai, semmint alkotmányjogi döntés - véli Jifí Pehe politológus a lap hasábjain. Pehe rámutat, hogy az Európai Bizottság által esetleg elinditandó eljárás „nagyon is demokratikus folyamat, nem pedig diktátum”. Viszont a végén Magyarország szavazati jogának a megvonása nem várható. A kettős mérce alkalmazásáról folyó vita ugyan bizonyos értelemben érthető, de nem szabad elfeledni, hogy az új uniós tagállamok nem kis támogatásokat vesznek fel az európai Nyugattól -tette hozzá. „És mindenekelőtt: ha Magyarországnak olyan érzése van, hogy az EU jogtalanul avatkozik be ügyeibe, miért nem lép ki az EU-ból? Orbán Viktor komolyan gondolja, hogy az uniót a saját képére formálja át, tehát úgy, hogy minden tagállam azt tesz, amit akar, miközben továbbra is támogatásokat kap a gazdagabbaktól?” - teszi fel a kérdéseket a szerző. „Orbán megkérdezhetné egy népszavazáson a magyarokat, hogy nem kellene-e az országuknak kilépnie az EU-ból, de ezt természetesen nem fogja megtenni. Az a veszély fenyegeti ugyanis, hogy a népszavazáson a magyarok többsége Orbán helyett az EU-t részesítené előnyben” - írja a cseh politológus. (MTI) MÓZES SZABOLC
