Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)
2018-09-25 / 220. szám
8 I KÜLFÖLD 2018. szeptember 25.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Orosz ellenzéki sors: börtönből ki, börtönbe be Ferenc pápa baltikumi körútja Riga. Balti kőrútjának harmadik napján Lettországba látogatott Ferenc pápa, hogy csodálattal adózzon a helyi keresztény közösség hitének, amely szerinte segített túlélni Lettországnak a szovjet és a náci megszállást. A katolikus egyházfő először egy ökumenikus istentiszteleten vett részt a lett főváros, Riga evangélikus katedrálisában, majd felkereste az orosz határ közelében levő aglonai katolikus székesegyházat, amely közismert a térség keresztényei körében. (MTI) Uniós bíróság előtt a lengyel bírák ügye Brüsszel. Az uniós bíróság elé utalta az Európai Bizottság a legfelsőbb bíróságra vonatkozó új lengyel törvények miatt korábban megindított kötelezettségszegési eljárást. A bizottság gyorsított eljárást kért, valamint arra is felkérte a luxembourgi Európai Bíróságot, rendeljen el ideiglenes intézkedéseket a vitatott törvény előtti helyzet visszaállítására. A kifogásolt lengyel igazságügyi átalakítás keretében 65 évre csökkentik a legfelsőbb bíróság mostani tagjaira vonatkozó nyugdíjkorhatárt. (MTI) Felfüggesztették Igor Dodon államfőt Chisinau. A moldovai alkotmánybíróság tegnap ideiglenesen felfüggesztette tisztségéből Igor Dodon államfőt. Orosz sajtóértesülések szerint a testület azért függesztette fel hivatalából az elnököt, mert nem hagyta jóvá a kormányfő által jelölt két miniszter kinevezését. Dodon felfüggesztésével a parlament elnökének kell ideiglenesen ellátnia az államfői jogkört és kineveznie a két minisztert. (MTI) Orosz légvédelmi rendszer Szíriának Moszkva. Sz-300-as típusú légvédelmi rakétarendszert szállít két héten belül Szíriának Oroszország-jelentette be Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter. A bejelentést Sojgu egy héttel azt követően tette meg, hogy a szíriai légvédelem lelőtt egy Il-20-as típusú orosz felderítő gépet, fedélzetén 15 katonával. Az orosz védelmi miniszter rámutatott, a légvédelmi rakétarendszer több mint 250 km-es távolságról egyszerre több légi célpont megsemmisítésére képes, a gyorstüzelésű Sz-300-as fejlett zavarásvédelemmel rendelkezik. (MTI) Ukrán nacionalisták a magyarok ellen Ungvár. Mintegy másfél tucat ukrán nacionalista tüntetett Magyarország beregszászi konzulátusa előtt, követelve az összes magyar konzul kiutasítását és a konzulátus működésének beszüntetését, mert szerintük a képviselet „az ukránellenes politika eszközévé vált”. (MTI) Alekszej Navalnij ellenzéki orosz politikus. Folyamatosan rendőrkézen. (TASR/AP) őrizetbe vették Alekszej Navalnij orosz politikust, alighogy tegnap kiengedték egy moszkvai különleges fogva tartási központból, ahol letöltötte 30 napos „adminisztratív letartóztatását" a nyilvános politikai megmozdulások megszervezésére vonatkozó előírások megsértése miatt. Moszkva. Navalnij egyik politikai szövetségese, Leonyid Volkov közölte, az ellenzéki aktivistát most hasonló címen vették ismét őrizetbe, de ezúttal azzal a kitétellel, hogy a megmozdulások egészségi vagy anyagi kárt okoztak. Volkov kijelentette, az eljárást a szeptember 9-én a nyugdíjkorhatár emelése ellen megtartott megmozdulások miatt kezdeményezték a hatóságok. Az adminisztratív törvénysértésekről rendelkező törvénykönyvnek ezt a cikkét, amely büntetőügy kezdeményezésének alapja lehet, még nem alkalmazták Navalnij ellen. A politikust 100 ezertől 300 ezer rubelig (max. 4000 euró) teijedő pénzbírságra, valamint 200 órányi közmunkára vagy 20 napi adminisztratív letartóztatásra ítélhetik. Szeptember 9-én - a polgármesterválasztás napján - Moszkvában mintegy kétezren tüntettek nem engedélyezett megmozduláson a nyugdíjkorhatár emelése ellen. A tiltakozóakció során a rendőrök két embert hatósági személy elleni erőszak címén vettek őrizetbe. Navalnijt augusztus 25-én az orosz fővárosban január 28-án megtartott tiltakozás miatt börtönözték be 30 napra, vagyis az incidens alatt nem volt szabadlábon. A politikus ezt megelőzően utoljára májusban került rács mögé, 30 napra, nem engedélyezett tüntetés szervezése címén. Navalnij május elején, két nappal Vlagyimir Putyin elnök újabb beiktatása előtt Nem cárunk ő nekünk! jelszóval kezdeményezett országos megmozdulást. A politikust hasonló indoklással korábban már több ízben elzárásra ítélték, amit ő a gyülekezési jog megsértésének minősített. A 42 éves Navalnij - aki a 2011/2012-es orosz hatalomellenes megmozdulások egyik fő szervezője volt - a 2013-as moszkvai polgármester-választáson meglepetésre a második helyen futott be. A politikus az idei márciusi elnökválasztáson megpróbált Putyin kihívója lenni, ám a Központi Választási Bizottság nem volt hajlandó jelöltként nyilvántartásba venni. (MTI) Brexit: újra szavazás? A brit Munkáspárt módosítaná az uniós kilépés feltételrendszerét MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London. A brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszeréről szélé újabb népszavazás támogatásának lehetőségéről is szavaz e héten zajló éves kongreszszusán a brit Munkáspárt. A legnagyobb brit ellenzéki erő Liverpoolban kezdődött kongresszusának első, tegnapi munkanapján döntöttek a küldöttek egy olyan kompromisszumos határozati javaslat szavazásra bocsátásáról, amely szerint a brexit ügyében „minden lehetőséget nyitva kell hagyni”, köztük azt is, hogy a Labour támogatja az újabb referendumot. Másról voksolnának John McDonnell, a munkáspárti árnyékkormány pénzügyminiszterjelöltje ugyanakkor a BBC közszolgálati rádiónak nyilatkozva hangsúlyozta: a párt - ha erről a mai szavazáson többségi döntés születik - nem olyan népszavazást támogatna, amelyen a brit EU-tagságról kellene ismét dönteni, hanem olyant, amely a brexit feltételrendszerének elfogadásáról vagy elvetéséről szólna. McDonnell szerint ugyanis a brit EU- tagság megszűnéséről a 2016-ban tartott népszavazás - amelyen a résztvevők szűk, 51,9%-os többsége a kilépésre voksolt - már döntött. A tegnap jóváhagyott határozati javaslatnak nem is elsődleges eleme a brexit feltételeiről szóló népszavazás támogatása. A Munkáspárt mindenekelőtt előrehozott választások kiírását szeretné elérni, és a javaslat szövege szerint ha ez nem sikerül, a pártnak „minden egyéb” lehetőséget támogatnia kell, köztük a népszavazás kiírásáért folyó kampányt. Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője korábban kijelentette: ő is inkább az előrehozott parlamenti választásokat pártolná, semmint az újabb népszavazást, de tartja magát a kongresszus bármilyen demokratikus döntéséhez, amely őt is kötelezi. A The Observer baloldali brit hetilap megbízásából készített felmérés szerint a Munkáspárt tagjainak elsöprő többsége, 86 százaléka új népszavazást szeretne legalább a brit EU- tagság megszűnésének feltételrendszeréről, és mindössze 8% ellenzi az újabb referendumot. A brit EU- tagságról 2016-ban rendezett népszavazáson a Munkáspárt tagságának 60%-a a bennmaradásra voksolt. Mind többen maradnának A YouGov országos közvéleménykutató csoport által a munkáspárti tagság 1054 fos mintájának részvételével elvégzett új, reprezentatív vizsgálata kimutatta, hogy a további brit EU-tagság híveinek tábora azóta meredeken emelkedett: a megkérdezett párttagok 90%-a mondta, a bennmaradásra voksolna, ha a brit EU- tagságról újabb népszavazás lenne. A felmérésből kiderült az is, a Munkáspárt tagjainak 74%-a szerint előrehozott választások esetén bele kell foglalni az EU-tagságról szóló újabb népszavazás kiírását a párt választási programjába. A konzervatív párti brit kormány bármiféle újabb népszavazástól mereven elzárkózik. (MTI) Elült a vihar a német koalícióban Berlin. Lezárták a német kormánypártok a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) vezetője körüli vitájukat, megállapodásuk szerint Hans-Georg Maassen belügyminiszteri tanácsadóként folytatja tevékenységét - a kormány cselekvőképes, és nem került szóba a koalíció felbontása. Horst Seehofer belügyminiszter, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke a koalíciós pártok vezetőinek egyeztetése után elmondta, Maassen európai és nemzetközi ügyekkel foglalkozik majd osztályvezetői beosztásban. Eredetileg államtitkár lett volna a belügyminisztériumban, jóval magasabb fizetésért, ami ellen a szociáldemokrata SPD tiltakozott. Maassen leváltását az SPD követelte, mert egy lapinteijúban kétségbe vonta a külföldinek tűnő embereket üldöző németeket ábrázoló videófelvétel eredetiségét. A felvétel Chemnitzben készült augusztus végén, egy német megölése után, a bűncselekménnyel külföldieket gyanúsítanak. Az emberölés demonstrációkhoz vezetett, amelyeken több erőszakos esemény történt. (MTI) A panamai hajózási hatóság visszavonta az Aquarius nevű civil mentőhajó regisztrációját, a legközelebbi kikötéskor el kell távolítani róla a panamai lobogót, és nem hajózhat ki új regisztráció nélkül - tudatták a hajót bérlő civil szervezetek. A hajó jelenleg a tengeren van, 58 megmentett emberrel a fedélzetén. A civil szervezetek szerint az olasz kormány gyakorolt nyomást Panamára, hogy vonják vissza a hajó regisztrációját. Az Aquarius az utolsó civil mentőhajó a Földközi-tenger középső részén. (tasr/ap) Irán: letartóztatások sora Teherán. Mahmúd Alavi iráni hírszerzési miniszter tegnap közölte, hogy több gyanúsítottat letartóztattak a szombati ahvázi katonai parádén elkövetett merénylet miatt. ,3e fogjuk azonosítani az összes terroristát, aki a támadáshoz köthető” - ígérte az áldozatok temetésén Alavi. A gyászszertartásra ezrek gyűltek össze az ország délnyugati részén található Ahvázban. Iránban tegnap nemzeti gyásznapot rendeltek el, Huzesztán tartományban zárva tartanak a közhivatalok, iskolák és bankok. Eközben az iráni Forradalmi Gárdát vezető Hosszéin Szalámi az iszlám köztársaság pusztító bosszújával fenyegette ellenségeit, köztük az Egyesült Államokat és Izraelt. „Korábban js láttátok bosszúnkat. (...) Látni fogjátok, hogy válaszunk megsemmisítő és pusztító lesz, és meg fogjátok bánni, amit tettetek” - hangsúlyozta az állami televízióban élőben közvetített beszédében Szalámi. Irán azzal vádolja az USA-t, Izraelt és a Perzsa-öböl menti arab riválisait, hogy ők állnak az ahvázi katonai díszszemlén elkövetett támadás mögött. Washington tagadta, hogy ő vagy szövetségesei lennének felelősek a történtekért. A szombati merénylet során négy fegyveres a tömegbe lőtt, és megölt 24 embert, köztük az iráni elitosztag, a Forradalmi Gárda 12 tagját. A támadásban 60-an sebesültek meg. A merénylet elköyetőjeként jelentkezett az Iszlám Állam terrorszervezet, illetve egy iráni arab szeparatista mozgalom is, az Arab Harci Mozgalom Ahváz Felszabadításáért, amely önálló állam létrehozására törekszik az olajban gazdag Huzesztánban. (MTI)
