Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)
2018-09-22 / 218. szám
Í2Ö SZALON ■ 2018. SZEPTEMBER 22. www.ujszo.com FILMMOZAIK A művészet templomai: Caravaggio - Vérről és lélekről Caravaggio: The Soul and the Blood - A művészet templomai ismeretterjesztő mozifilmsorozat keretében a nagy nézői és kritikai sikert aratott Vatikáni múzeum 3D, a Firenze és az Uffizi képtár 3D és Raffaello: A festőfejedelem 3D után ismét egy kimagasló itáliai mester életét és művészetét bemutató film következik. Ez a látványos dokumentumfilm Michelangelo Merisi da Caravaggio pályáját mutatja be munkásságán és személyes küzdelmein keresztül, akinek nem csupán a művészetét, de az egész létét is a fény és az árnyék, a kontrasztok és az ellentmondások, az ihletett zsenialitás és a józanság váltakozása jellemezte. Roberto Longhi, a legelismertebb Caravaggio-szakértő véleménye szerint a művész munkásságát szigorúan csak az életrajzával párhuzamosan lehet értelmezni, mivel minden mesterművében személyes tapasztalatai tükröződnek. A film két irányból közelíti meg a forradalmi mestert, aki korának művészeti elvárásai ellen lázadva vált a manierizmus, valamint a 17. század eleji naturalisztikus ábrázolás iskolateremtő képviselőjévé. A művészettörténeti szempontokat elénk táró neves szakértők narrációja a korai festményektől (mint a Beteg Bacchus gyermek és a Gyümölcskosarat tartó fiú) kezdve egészen a római korszakának művein át (Hamiskártyások, Szent Katalin, Judit lefejezi Holofrenészt, valamint a Dávid Góliát fejével) mutatja be a művészt. A másik megközelítésben a mármár fotószerűen realisztikus csendéletei kerülnek elemzésre, amelyek tökéletesen szimbolizálják életét és munkásságát, legyen alkotásai témája akár egy gyümölcskosár, egy hangszer, egy kard vagy épp egy börtönrács. Ezek az érzelmekkel teli pillanatok - valamint két különleges filmes képalkotási megoldás segítik a nézőt abban, hogy betekintést nyerjenek Caravaggio elméjébe és leikébe, szembesülve félelmeivel és az őt ért hatásokkal is. Bemutató: szeptember 20. (vox) Keresés Searching - Egy 16 éves lány eltűnik. A rendőrség nyomoz, az apa türelmetlen, az ügy nem halad. A lány apja úgy dönt, hogy maga is kezébe veszi a kutatást, és bemerészkedik arra a területre, ahol ugyan bizonytalanul, tájékozatlanul mozog, de egyedül ott találhatja meg eltűnt lánya nyomait: a neten. Úgy érzi, minden titok egyetlen helyen gyűlt össze, és minden rejtély megoldása itt található: egy laptopon. Megküzd az ismeretlen világgal. Virtuális térben mozog, de valódi eredményt akar: a lányát. Ebben a szupermodern thrillerben minden izgalmas pillanatot digitális eszközökön keresztül lát a néző: bár ez teszi valóságossá, mégis minden különlegesen izgalmassá válik tőle - a film producere az Éjszakai őrség és a Wanted különleges tehetségű, minden újra fogékony alkotója, Timur Bekmambetov. Bemutató: szeptember 20. (vox) irome File Edit View History Bookmarks People Window Help SOROZATDARÁLÓ A kémek, akik olyanok, mint mi sé rideg, őszies hangulata nyomot hagy a széria atmoszféráján is. Az írógárda elképesztően sok karaktert mozgat, de mivel mindegyik figura teljesen egyedi, nézőként ez cseppet sem zavaró. Szuper karakterszínészek egész sora (Rhys Ifans, Ashley Judd, Richard Jenkins...) kapott jutalomjátékot a forgatókönyvírók-Telítve vagyunk kémtörténetekkel, legyen szó könyvről, filmről vagy tévésorozatról. Nehéz újat nyújtani a műfajban, de a Berlini küldetés legalább megpróbálja. JÉ Epix sorozata _ nem annyira a Ll r W James Bond-, / % M mint inkább a JL I I J John Le Carréféle kémtörténetekhez áll közelebb, bár azoknál azért valamivel akciódúsabb és pörgősebb. A sztori középpontjában az Egyesült Államok berlini nagykövetségén dolgozó CIA-ügynökök állnak, akik az európai folyamatokba beavatkozva próbálják képviselni hazájuk érdekeit. Az eddigi két évad (a harmadik, részben Budapesten forgatott évad még idén érkezik) leginkább a jól adagolt fordulatokkal, az ügyesen felépített feszültséggel, a jól felépített, kiváló színészek által eljátszott karakterekkel és az aktuálpolitikai szituáció ügyes használatával tette le névjegyét, és különösen az utóbbi miatt maradhatott emlékezetes. Míg a 2016-os első évad az Edward Snowden jelenségre és a világ terroristákról való félelmére reagált, addig a másodikban az európai országokban egyre inkább megerősödő szélsőjobbos politikusok körül folyt a kavarás. A széria showrunneré, Oien Steinhauer és írói csapata elég ügyesek ahhoz, hogy ugyan teljesen fikciós eseményeket mutassanak nekünk, nézőként mégis azonnal beugorjanak a kapcsolódási pontok a való világ eseményeivel. A Berlini küldetés maximálisan kihasználja a címadó helyszínét: az ismert turistalátványosságoktól kezdve a német főváros kevésbé ismén külső kerületeiig mindent bejárhatunk az első két évadot nézve, és a város kisalkot. Az azért kissé érezhető, hogy a látványos akciójelenetek olykor külső nyomásra kerülnek a cselekménybe. Nyilván van rájuk nézői igény, de volt rá példa, hogy úgy éreztem: egy-egy ilyen jelenet csak azért került a forgatókönyvbe, hogy legyen már valami akció is. Pedig a Berlini küldetés olyankor a legjobb, amikor a szereplői egymás között kavarják a szart, és nem akkor, amikor egy autós üldözésben száguldoznak a fővárosban. Az eddigi két évad egyenletesen magas színvonalat hozott, de van még út innen nemcsak lefelé, hanem felfelé is. Tóth Csaba tói, egyedül a kissé uncsi jófiúval, Daniel Millerrel nem tudtak mit kezdeni sem az írók, sem pedig az őt alakító Richard Armitage. Ä Berlini küldetés német-amerikai koprodukcióban készült, és végig érződik rajta az európai íz. Ugyan minden elemét láttuk már valahol, a sorozat mégis olyan jól lavírozik a kémes klisék között, hogy végeredményben frissnek hat. Nemcsak a kémek életének izgalmasabb, akciódúsabb szegletébe enged betekintést, hanem az unalmasabb, protokollal kapcsolatos ügyekbe is, de a két dolgot olyan jó érzékkel keveri, hogy mindez kerek egészet
