Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)

2018-09-22 / 218. szám

8 I KULTÚRA 2018. szeptember 22.1 www.ujszo.com John Lennon, a köztulajdon A világhírű zenész levelei és feljegyzései segítenek nekünk jobban megismerni Lennont, az embert „ u MMrftétti «ayid0 utan mea,wao lvmm '*WM>'' ■ * • "" nMgMpaMabMh« " 'TTj-" »9S lm«». ««*» - “»«*" “ . «*«*■»i"“‘,ko,0',■b4'*“*#* 7TML, -»*• —> •*"“««• bil'os '**"* ~Z iL, I» w ““"y*«“ „***,*„ ■ '"*9 «“»" h00> “““H"’* Bud'Jh'“ OwnTM*! „ Utol 05»C> raw ont*»!. Wo Wdjor, - jai gim, dcv Síefflettel JohnUmKBi A kötet az eredeti levelek fotókópiáit is tartalmazza ,sU. Bulla a«r. irt *»lk«bc. hogy pond kérjen Johntól eov „,i l útra. amelyet kiahivotalnokként aligha tudón volna , udvariasan nemet mondott neki. es azt tanácsot,* „ trjnvr " .' JJ" medHádo talán segíthet. A level végén, az almr«Sll ,sid m(tt, , /jU't"',s deu szavakat irta. amelyeket egy kántalas részéként haj/rwk’v '"" Universe ctmú dalában (elfogadott fordítás*: Köszönet Gur« jwíy JUHÁSZ KATALIN Az emberről sokat elárul szóhasználata, fogalmazás­módja, szövegeinek felépí­tése, de még leveleinek kül­alakja is. John Lennon imádott írni, és mivel az ő korában még nem volt e-mail, ezek a levelek fenn is maradtak. Ha nem lesz belőle világhírű rock­zenész, talán íróként aratott volna ba­bérokat. Publikálásra szánt szövegei már régebben megjelentek, magyarul is olvashatók, és megcsillan bennük Lennon eredeti, abszurdba hajló hu­mora, és az a szellemesség, amellyel ábrázolni tudta a dolgok fonákját. Grafománnak számított a zenészek között, minden szabad idejében fir­­kálgatott, akár a stúdióban is papírra vetette gondolatait. És szenvedélye­sen írta a leveleket, lapokat zenész­barátoknak, ismerősöknek, szerel­meknek. Hunter Davies pedig sziszi­fuszi munkával összegyűjtötte ezeket az írásokat, rendszerezte és kom­mentárokkal kísérve közreadta őket, a zenész özvegye, Yoko Ono hatha­tós segítségével. A vaskos kötet an­golul 2012-ben jelent meg, most vég­re itt a magyar kiadás, Bánosi György fordításában. A levelek, üzenetek, cetlik gyakran csak párszavasak, anno nem tűntek fontosnak, a cím­zettek azonban vélhetően örültek nekik, hiszen megtartották őket. A kötet szerkesztője, Hunter Da­vies angol nyelvterületen ismert író­nak számít, több mint 40 kötettel. A Beatlesről is írt egy könyvet, amely­nek különlegessége hogy még a ze­nekar fennállása alatt, a tagok jóvá­hagyásával készült. Szóval jól is­merte Lennont, végigkövette életét, ezért nagyjából tudta, melyik levél milyen élethelyzetben született. És azt is, hogy alaposnak kell lennie: „A szövegkörnyezetükből kiragadott levelekkel az a baj, hogy bármit ki­olvashatsz belőlük, amit akarsz, fő­leg, ha tudatában vagy annak, hogy mi történt a későbbiekben” - írja egy helyütt. Aki egy kicsit is ismeri Lennon zenei munkásságát, élvezni fogja ezt a kötetet. A nagy zenész ugyanis egyszerre volt csodabogár és érzé­keny kisfiú, ráadásul azt is tudta (maga írja egy levelében), hogy ma­gánélete csak addig tart, amíg otthon tartózkodik, vagy a barátainál. Mi­helyt kilép az utcára, „köztulajdon­ná” válik. Az írásaiban nyüzsgő iró­nia, amely dalaiban csak elvétve je­lent meg, tovább színezi a róla al­kotott képet, azaz sokat megtudha­tunk róla (az emberről, nem a világ­sztárról). A sűrítés mestere volt, ta­lán pont azért, mert kevés ideje ju­tott ezekre a szösszenetekre. A könyv több mint 300 hosszabb­­rövidebb írást tartalmaz, a tízévesen nagynénjének címzett köszönőle­véltől az utolsó autogramig, amelyet 1980. december 8-án adott, mielőtt a merénylő golyója negyvenévesen kioltotta volna életét. A szerkesztő minden esetben feltünteti, ki volt a címzett, mit kell róla tudni, hol volt és mivel foglalkozott Lennon a levél vagy üzenet írásakor, illetve milyen konkrét eseményhez kapcsolódik a szöveg. Több kommentár sokkal hosszabb, mint maga a közölt levél, de LEVELEI ÉS FELJEGYZÉSEI ez egyáltalán nem zavaró. Sőt, nagy segítség az olvasónak, hiszen nem kell az interneten böngésznie, hogy megértse a gyakran nagyon szemé­lyes üzeneteket, amelyek tele vannak utalásokkal, célzásokkal dalcímekre, személyekre, helyzetekre, közösen átélt élményekre. De bőven vannak egyértelmű so­rok is. Harriet nagynéninek és Nor­man nagybácsinak például ezt írja 1968 végén, Cyntiával való válása előtt: „Nagyon boldog vagyok most, még ebben a problémás időszakban is, ami, remélem, nemsokára véget ér. Szeretném, ha találkoznátok Yokó­­val, ő ugyanolyan intelligens, mint én (ezt vehetitek bárhogy). A legintelli­gensebb nő, akivel Leila óta találkoz­tam. (Leila az unokatestvére, Harriet és Norman lánya. A szerk.) Emellett nagyon szép, még akkor is, ha az el­lenkezőjét állítják a riportok az újsá­gokban, olyan, mintha én és az édes­anyám kereszteződése lenne, ugyan­olyan humorérzéke van, mint nekem. Amikor eljövök majd, megpróbálom Juliánt is elhozni (első házasságából származó fia. A szerk.), amikor nincs iskolában — nem akarom, hogy a ta­nulásban problémái legyenek. Re­mélem, el tudjátok olvasni az íráso­mat, nem akartam gépelni, hogy ne tűnjön hivatalosnak.” Éennon számos leveléből kitűnik, mennyire fontos volt neki, hogy Yo­­kót jelentős művészként kezeljék az újságírók. Irt ez ügyben főszerkesz­tőknek, tévés műsorvezetőknek, sőt negatív kritikákra is reagált, illetve kilátásba helyezte, hogy megszakítja a kapcsolatot az adott lappal, ha Yo­ko alkotásait nem veszik komolyan. A hetvenes években írt leveleiből az is nyomon követhető, ahogy egyre érzékenyebben reagál a közügyekre, különböző társadalmi problémákra, ahogy növekszik politikai tudatossá­ga, ahogy különböző baloldali moz­galmak mellé áll, aktivistákkal vitá­zik, alapítványokat támogat, szervez, agitál, álmodik békéről és szeretettől, egy normálisabb világról. Akár vadidegeneknek is szívesen írt, ha volt mondanivalója. Csak egy példa. 1972-ben egy londoni újság­ban megjelent egy iskolaigazgató, bizonyos Mr. Bagguley írása, mely­ben azt fejtegette, hogy a gyerekek azért olvasnak kevesebbet, mert egész délután tévét néznek, és ez ká­ros hatással van rájuk. Lennon elő­vette írógépét, és erőteljes választ fogalmazott meg, amelyben dicsérte a tévé színvonalas gyerekműsorait, főleg a Sesame Street-et. Az újság szerkesztőségébe küldte levelét, az­zal a kéréssel, hogy továbbítsák Mr. Bagguley-nek. Döbbenetes, hogy egy világsztár legépelt egy levelet a gyerekműsorok védelmében (nem publikálás céljából), anélkül, hogy tudta volna, célba ér-e egyáltalán. Nos, célba ért. Az iskolaigazgató bekereteztette, büszkén kitette nap­palija falára, és haláláig ott díszel­gett. John Lennon levelei és feljegy­zései, Partvonal Kiadó Budapest, 2018.400 oldal. RÖVIDEN Új elnök a Szlovák Filmakadémia élén Pozsony. A Szlovák Televíziós és Filmakadémia (SFTA) elnöksége szerdán új elnököt választott. Mar­tin Sulik rendezőt Wanda Adamík Hrycová producer váltja a testület élén - a nagyközönség Hrycovát főképp Peter Bebjak Vonal című, több rangos díjjal kitüntetett film­jének producereként ismerte meg. Az SFTA héttagú elnöksége élén Wanda Adamík Hrycová elnök mellett Mirka Grimaldi producer és Marek Lescák forgatókönyvíró tölti be az alelnöki posztot. (tb) Mercury-díjas a Wolf Alice zenekar London. Idén a Wolf Alice zenekar kapta a Mercury-díjat második, Vi­sions of a Life című albumáért. A brit zenei élet legfontosabb szakmai dijával az előző egy év legjobb brit (angol, ír, skót) albumának előadó­ját jutalmazzák, az irodalmi Man Booker Prize és a képzőművészeti Turner Prize zenei megfelelőjeként. A nagy szakmai presztízst jelentő díj győzteséről szakemberekből álló zsűri dönt, a piaci sikertől függetle­nül. A Wolf Alice esetében ez utóbbi is adott, rajongótáboruk egyre növekszik, gitáros-énekes­nőjüket, Elbe Rowsellt pedig ma már a 21. századi Courtney Lóvé­ként emlegeti a sajtó. Quk) Radvényi Géza Emléknapok Kassa. A Kassai Polgári Klub szervezésében szeptember 23-26. között emlékeznek meg Márai Sándor író öccséről, a szintén kas­sai születésű Radványi Gézáról, akit elsősorban a Valahol Európá­ban című film rendezőjeként is­merünk. A konferencia helyszíne a MaJeL - Rovás Központ, ahol többek közt Almási Tamás rendező eleveníti fel Radványihoz fűződő emlékeit, Szekfű András és Mu­­szatics Péter méltatja a rendező munkásságát, Jáky Judit, Radványi unokahúga pedig a családi köte­lékről mesél. Levetítik a Circus Maximus és az Európa nem vála­szol című filmeket, valamint egy portréfilmet Radványiról. Quk) Európai Polgár díj Szvorák Katalinnak Budapest. Tegnap átadták az Eu­rópai Polgár díjakat a magyar ki­tüntetetteknek: a Nagycsaládosok Országos Egyesületének, Szvorák Katalin Kossuth-díjas énekmű­vésznek és Varga Erika divatterve­zőnek. Az Európai Parlament által alapított elismerést azoknak ítélik oda, akik hozzájárultak a közös megértés, a polgárok és a tagálla­mok közötti szorosabb integráció előmozdításához, vagy az unió ér­tékeinek képviseletére hivatott programokat alakítottak ki. (MTI) Los Angeles. Végre indulhat a 25. James Bond-film forgatása, Cary Fukunagával a rendezői székben. Miután Danny Boyle rendező­forgatókönyvíró augusztusban ott­hagyta a produkciót, átmenetileg baj­ba került a 25. James Bond-film stáb­ja. A forgatást nem tudták időben el­kezdeni, így a bemutató időpontja 2019 októberéről 2020-ra csúszott át. Az Oscar-díjas Boyle (Trainspotting, Gettómilliomos, 127 óra) „alkotói nézeteltérésekre” hivatkozva távo­zott, és vitte a forgatókönyvét is. A Pinewood stúdió a héten beje­lentette, hogy márciusban kezdődik a forgatás, a film pedig 2020. feb­ruár 14-én kerül a mozikba. A csú­szás tehát nem túl nagy, az újraíran­dó forgatókönyv ellenére sem. Ezt a feladatot két veterán Bond-író, Neal Purvisra és Robert Wade vállalta. A Boyle helyére esélyes rendezők, David Mackenzie, Yann Demange és Christopher McQuarrie közül senki sem kapta meg a feladatot, ami főleg McQuarrie-t lephette meg, mivel a legutóbbi Mission: Impos­sible-rendezését sokan a legjobb Bond-filmekhez hasonlították. A befutó az a Cary Fukunaga, akinek ez lesz az első nagy költségvetésű filmje. A producerek, Michael G. Wilson, Barbara Broccoli elmond­ták, hogy sokoldalúsága és újító szellemisége miatt választották a 41 éves amerikai rendezőt. A lerende­zéshez David Craig is csatlakozott, aki immár ötödször játssza el a 007- es ügynököt, és producerként is be­társult az üzletbe. Cary Fukunaga a True Detective (A törvény nevében) első évadával szer­zett magának nevet a filmes szakmá­ban, illetve egy Emmy-díjat. Eddigi legsikeresebb mozifilmje a Jane Eyre 2011-es adaptációja volt, Mia Wasi­­kowska és Michael Fassbender fő­szereplésével. Az afrikai gyerekka­tonákról szóló 2015-ös Beasts ofNo Nationt, amelyben Idris Elba is sze­repelt, Golden Globe-díjra jelölték. Jelenleg a Maniac című, gyanús gyógyszerkísérletről szóló Netflix­­sorozatot rendezi Jonah Füllel és Em­ma Stone-nal. (variety, juk) JJ rendező a Bond-filmhez

Next

/
Thumbnails
Contents