Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)

2018-09-22 / 218. szám

www.ujszo.com | 2018. szeptember 22. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Orbán kilencéves barátsága Putyinnal Baráti látogatások egy K ilenc év alatt tízszer ta­lálkozott Orbán Viktor magyar miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A véletlen szeszélye foly­tán most pár nappal azután várt rá szívélyes, meleg fogadtatás Moszkvában, hogy pár nappal előtte az európai parlamentben hűvösebben viselkedtek vele - megszavazták a magyar jogállami­ság leépítéséről és a demokratikus szabályok felrúgásáról szóló Sargentini-jelentést.-ami szankció­kat vonhat maga után. Emlékszünk még Vladimír Meciarra, aki azzal fenyegetőzött, baráti országban hogy ha Szlovákiát nem fogadja el a Nyugat, akkor majd elfogadják ke­leten. Orbán Viktor természetesen nem ezt gondolja, ő azt mondja, mindkét féllel korrekt viszonyra tö­rekszik. Ennek ellenére Moszkva felé fordulása több mint szembetűnő. 2008-ban még bírálta Oroszor­szágot a grúziai konfliktus miatt és az inváziót a szovjetek 1956-os ma­gyarországi bevonulásához hason­lította. Aztán 2009 novemberében - még ellenzéki politikusként - Szentpéterváron találkozott Putyin­nal és minden megváltozott. A Putyin-Orbán-találkozók rendszeressé, sőt egyre gyakoribbá váltak, és a legtöbbször az „energe­tika” szót ragozzák. És persze Paks 2-t. 2014-ben kétszer is találkoztak, az egyik alkalommal Rióban, a foci­­vébén, egyébként véletlenül éppen július 17-én, amikor Kelet-Ukrajna felett légvédelmi rakétával lelőttek egy utasszállító gépet, háromszáz emberrel a fedélzetén. Putyin egyfajta Európába vezető tódként tekint Magyarországra. Or­bán meg azt mondja, ő csak azt teszi, amit az olaszok, osztrákok, németek - akik például részt vesznek az Északi Áramlat 2 gázvezeték kiépí­tésében. Elhihetjük Orbánnak, hogy első­sorban a pragmatizmus vezérli, amikor jó kapcsolatokra törekszik Putyinnal. De ha ehhez hozzá­vesszük, hogy milyen irányba moz­dította el Magyarországon a de­mokráciát, jogos az aggodalom, hogy olyan változási folyamatok lejátszódását segíti elő Európában, amilyeneket Putyin szeretne és a Kreml érdekei kívánják. És így már teljesen másként fest ez a barátság. A szerző a TASR hírügynökség munkatársa Kariamenu leveiezes (LUDomir Korma KariKaturajaj Paganini párbajt veszített SZÓ M BATH Y PÁL „ Teljes életei élt, mindig tisztességesen, sosem botlott meg. Szigorú volt a tanítványaival, de önmagától követelte meg a legtöbbet. Szoborszerű tisztasággal, de nagyon is emberien élt. Genetikailag kódolva volt benne a játékosság és a bohémság, de nem mindenáron. Olyan jó barátom volt, hogy egyszerűen képtelen voltam ellene teljes erőbedobással vívni. ” (KamutiJenő olimpiai ezüstérmes vívó, a Nemzet Sportolója) ikár, magas, tartásos talpig férfi, 70 felett sem bácsi, nem öregember, hanem férfi: a páston legtöbbször sem őt, sem tanítványait nem lehetett legyőzni; a vívás volt a mindene, mindent tudott a párbajtőrről, mindent ki­hozott versenyzői karrierjéből négy olimpiai aranyéremmel, s mindent kihozott tanítványaiból is, Nagy Tímeától Szász Emeséig. A rák azon­ban őt is legyőzte: elhunyt Kulcsár Győző, a Nemzet Sportolója. „Győző olyan szépen vívott, hogy mindenki a csodájára járt, nem véletlenül hívták a vívás Paganinijének, mert olyan szépen szólt a ke­zében a penge, mint a hegedű.” (Boczkó Gábor olimpiai ezüstérmes vívó) Kulcsár Győző nagyon különleges kisugárzású ember volt, sport­emberként a legnagyobb magyarok egyike, de ő ennél is több volt, sokrétűbb személyiség: kultúrember, művelt,jó modorú úriember, s közben igazi vagány. Ügy volt örök játékos, hogy soha egy pillanatig nem volt komolytalan; szigorú volt, legelőbb is önmagával - e kérlel­hetetlen maximalizmus adott alapot a hamiskás mosolyhoz és a bohém lazasághoz. Stílusa volt, s e stílus mögött a legkeményebb munka ala­pozta meg a könnyedséget. Abban is ritka ember a párbajtőr Paganinije, hogy mindenki szerette, talán még az is, aki nem. Gondolok arra, hogy a szeretetreméltóság korántsem sima modorból és konfliktuskerülő attitűdből adódott, ép­pen ellenkezőleg: Kulcsár kemény fickó volt, elvszerű, makacs, vál­lalta a vitákat, a következményeket, ha kellett, a mellőzést is. Nem hi­szem, hogy rá lett volna szorulva az udvariaskodásra ez az udvarias ember. „Győző nagyon nagy ember volt. Tizennégy évig dolgoztunk együtt, az utolsó évünkben, Sydneyben megszereztük a második olimpiai bajnoki címünket csapatként. Ennek az aranyéremnek minimum a fele őt illeti, mert ha ő nincs ott mellettünk, ha ő nem tanít, teljesen biztos, hogy én nem lennék ma kétszeres olimpiai bajnok.” (Maurizio Randazzo olimpiai bajnok párbajtőröző) Éz a nagy versenyző legalább akkora mester is lett, olyan edző, aki több, mint ötven évig maradt a pástnál, a vívóteremben, s holtáig ta­nult, képes volt megújulni, tartani a lépést a világgal, hogy utoljára 2016-ban, Rióban Szász Emesével hódítsák meg a világot. Tokióban kezdte párbajtőrözőként az olimpiai aranygyűjtést - nem érhette meg az olimpiai visszatérést Tokióba. Kulcsár Győző olyan magyar alkat volt, amilyenből kevés van, de amilyenre minél többre lenne szüksége Magyarországnak: ízig-vérig polgár, aki kreativitását kemény munkával volt képes ötvözni; szelle­mi ember, aki kultúrát teremtett maga körül a vívásban, világszínvo­nalú, nemzetközi érvényű teljesítményt nyújtva egész életében. Ma­gától értetődően volt európai, otthonosan mozogva, élve, tanítva Olaszországban is, s közben a szó legnemesebb értelmében magyar úr maradt. Kihaló fajta. Művésze volt sportágának, művésze az életnek, öröksége nagy és nehéz. Paganini az utolsó párbajt - nem a páston - elveszítette. Isten nyu­gosztalja őt. Ukrajna több fronton háborút indít a magyar kisebbség ellen Betelt a pohár, a magyarok nem fogják csak úgy oszto­gatni az állampolgárságot, nem fogják manipulálni az ukrán állampolgárokat, már vizsgáljuk a kárpátaljai ma­gyar tevékenység finanszíro­zását - ezt Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter jelentette ki egy tévévitában. A botrány úgy robbant ki, hogy az ukrán állami hírügynökség közzétett egy videófelvételt, amely Magyar­­ország beregszászi konzulátusán készült, és azt látni rajta, hogy kár­pátaljai magyarok magyar állampol­gári esküt tesznek. Ukrajna - akár­csak Szlovákia - tiltja a kettős ál­lampolgárságot. Szijjártó Péter magyar külügymi­niszter „kifejezetten barátságtalan” lépésnek nevezte, hogy a rejtett ka­merával készített felvételeket a kár­pátaljai magyarok megfélemlítésére használnák az ukrán választási kam­pányban, és magyarellenességgel szereznének szavazatokat Klimkin szavaiból kiderült, Uk­rajna most az ottani kisebbségi okta­tási törvénnyel akarja zsarolni Ma­gyarországot. Kemény zsarolás jön „A következmények nagyon egy­szerűek. Leülünk a magyarokkal tár­gyalni, és áttekintjük, meg­hosszabbítható-e az átmeneti időszak az ukrán oktatási törvény esetében. Ez fontos kérdés számukra” - mondta az ukrán külügyminiszter. Klimkin el­mondta, azt is megvizsgálják, milyen módon támogatja Magyarország a kárpátaljaiakat, és hozzáfűzte, hogy tavaly 22 ezer magyar származású ukrán állampolgár részesült támoga­tásban, Kárpátalján minden ötödik magyar család. „Hogyan, milyen pénzből, milyen mechanizmusokon keresztül? Most kivizsgáljuk” - kö­zölte. „Ha akarják, nevezzék ezt tűréshatárnak. De nem fogják csak úgy osztogatni az állampolgárságot, és nem fogják manipulálni a mi ál­lampolgárainkat” - folytatta Klim­kin. Még szigorúbb törvény Kifejtette azt is, hogy az Európai Unióban nincs semmilyen közös gyakorlat az állampolgárságot ille­tően, minden országnak megvan­nak a saját törvényei. Kiemelte: az ukrán jogrendben a kettős állam­­polgárságért nincs semmilyen bün­tetés. „Ha valaki állami tisztségvi­selő vagy katona, akkor az más, de büntetés, mint olyan, nincs” - em­lékeztetett Klimkin, és hozzátette, hogy javasolja egy új állampolgár­­sági törvény elfogadását. Ukrajna arra is hivatkozik, hogy az állampolgárság „osztogatását” tiltja a konzuli kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezmény. „Tehát csak azt tehetik a területünkön, amit mi megengedünk a konzuloknak. Az állampolgárságok ügye nemzet­­biztonsági kihívás” - hangoztatta Klimkin. Kiutasíthatják a konzult Megismételte, hogy nem csak az állampolgárság osztogatása prob­lematikus. A magyar konzuli mun­katárs ugyanis a beregszászi videó­felvételen felhívta az esküt tevők figyelmét arra, hogy magyar állam­polgárságukat titkolják el az ukrán hatóságok elől. Ezt Ukrajna az or­szág törvényeinek megsértésére irányuló felszólításnak tekinti. Titkosszolgálati akció A prozak.info kárpátaljai hírpor­tál szerint a magyar diplomáciai ki­­rendeltségen készült videót pro­fesszionális rejtett kamerával vet­ték fel. „Teljesen nyilvánvaló, hogy azt vagy az ukrán titkosszolgálat ügynöke rögzítette, vagy egy civil a titkosszolgálat megrendelésére” — írta a hírportál, és úgy véli, „Ma­gyarországnak nem fog tetszeni, hogy az ukrán hatalmi szervek is­mét nyomásgyakorlásba kezdtek a kárpátaljai magyarokkal szemben, ezért reagálásként a magyar kor­mány részéről újabb nyilatkozatok és lépések várhatók”. (MTI) MÁRIUS KOPCSAY

Next

/
Thumbnails
Contents