Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)
2018-09-22 / 218. szám
KÜLFÖLD 2018. szeptember 22. I www.ujszo.com Csak a célok körvonalazódtak 6 I RÖVIDEN Elfogatóparancs újabb katonák ellen Ankara. A török légierő újabb 110 katonája ellen adtak ki elfogatóparancsot tegnap Törökország-szerte azzal a gyanúval, hogy kapcsolatban állnak a 2016. július 15-ei puccskísérletért felelőssé tett gülenista hálózattal - jelentette az Anadolu hírügynökség. A gyanúsítottak között három ezredes, két alezredes, hat őrnagy, három százados, 18 főhadnagy, egy hadnagy és 77 altiszt van. A reggeli órákban 85 katonát már őrizetbe is vettek a hatóságok, akiket kihallgatásra Ankarába szállítanak. A feltételezett gülenisták elleni hatósági fellépés a puccskísérlet óta szakadatlan. Törökországban az elmúlt 26 hónap alatt összesen több mint 159 ezer embert vettek őrizetbe, legalább 77 ezret előzetes letartóztatásba helyeztek. (MTI) Meghalt a vietnámi elnök Hanoi. Hatvanegy éves korában meghalt tegnap Tran Dai Quang vietnámi elnök - közölte a vietnámi állami televízió. A híradásban elhangzott, hogy az államfő a hanoi katonai kórházban halt meg súlyos betegség következtében. Az elnök már több hónapja beteg volt. A fáradtság láthatójeleitől, valamint a jelentős fogyástól függetlenül is ellátta teendőit. Betegségének természetét nem hozták nyilvánosságra. Tran Dai Quangot 2016 áprilisában nevezték ki államfővé, akinek tisztsége jelképes Vietnámban. (MTI) 26 tömegsírt találtak Kigali. Az 1994-es ruandai népirtás újabb 26 tömegsírját találták meg a közép-afrikai ország hatóságai összesen 5400 áldozat maradványaival. A szóban forgó tömegsírok helyét egy olyan lakos mutatta meg a főváros, Kigali két kerületében, aki átélte a népirtást - mondta a túlélők szervezetének (Ibuka) főtitkára. Ezek alapján további lehetséges tömegsírok után kutatnak a környéken. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Salzburg/London. Sem az Európai Unióból tervezett brit kilépésről, sem az illegális migráció kérdésében nem született konkrét megállapodás az uniós állam- és kormányfők csütörtökön véget ért salzburgi informális csúcstalálkozóján. Ez derült ki a tanácskozást követő első nyilatkozatokból. A kétnapos csúcs értékelések szerint főként a célok körvonalazását szolgálta. Az igazság pillanata Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke sajtóértekezletén azt hangsúlyozta, hogy október közepén j ön el az „igazság pillanata” az Egyesült Királyság kiválásáról szóló tárgyalásokban, akkor lesz majd döntés arról, hogy szükséges-e egy rendkívüli Brexit-ügyi csúcsértekezlet összehívása november közepén. Tusk közölte: a bennmaradó 27 tagállam vezetőinek ülésén egyetértés volt abban, hogy ugyan a jelenlegi brit javaslatoknak vannak pozitív elemei, de a kereskedelmi kapcsolatrendszerre vonatkozó tervezet „nem fog működni”. Hangsúlyozta, hogy az október 18-19-i EU-csúcsig a lehető legnagyobb előrehaladást kell elérni, és ha szükség van rá, akkor össze lehet hívni a rendkívüli csúcstalálkozót a november 17-ei hétvégére a megállapodás „véglegesítése és formába öntése” érdekében. A bevándorlásról szólva kiemelte: a vita azt mutatja, hogy nincsen egyetértés mindenben, de a fő célt illetően igen, ami az „Európába irányuló illegális migráció megállítása”. A tanács elnöke rámutatott, arra kell fókuszálni, ami bizonyítottan működik, a külső határellenőrzés erősítésére és a harmadik országokkal való együttműködésre. Viták a Frontexről Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke arról számolt be, hogy alapvetően egyetértés van a tagországok között az uniós határ- és partvédelmi ügynökség (Frontex) megerősítéséről, noha az erre vonatkozó javaslat egyes elemeit illetően vannak még nézetkülönbségek. Az EU soros elnöke, Sebastian Kurz osztrák kancellár úgy vélekedett, hogy mélyíteni kell az együttműködést az észak-afrikai országokkal, valamint továbbra is a határvédelemre kell koncentrálni. Jelezte: támogatja a Frontex megerősítését célzó javaslatot. Angela Merkel német kancellár azt emelte ki: a tagországok vezetői egyetértenek abban, hogy az EU nem változtat álláspontján az uniós belső piac ügyeit illetően Nagy-Britannia unióból való kilépése esetén sem. Merkel szerint ki kell terjeszteni a Frontex és az annak keretében működő Európai Határ- és Partvédelmi Őrség mandátumát az észak-afrikai térségre is. Kijelentette: azok a tagállamok, amelyek nem akarnak átvenni menekülteket más tagállamoktól, azok pénzügyileg járulhatnának hozzá a más országokban okozott migrációs kiadások csökkentéséhez. „Európa nem egy étlap" Emmanuel Macron francia elnök a migráció kérdésével kapcsolatban hangsúlyozta, a Törökországgal kötött szerződéshez hasonló egyezmény létrehozására van szükség az észak-afrikai országokkal is. „Azok az országok, amelyek nem akarnak több Frontexet vagy szolidaritást, ki fognak lépni a schengeni övezetből. Azok az országok, amelyek nem akarnak több Európát, nem fognak többet a strukturális alapokból részesülni (...) Európa nem egy étlap, hanem egy politikai projekt” - fogalmazott Emmanuel Macron a jövő májusi európai parlamenti választások előtti kampányról szólva. Marine Le Pen, a francia radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés elnöke szerint Macron ezzel a kijelentésével az EU végét vizionálta. Macron szerint London javaslata jelenlegi formájában elfogadhatatlan. Theresa May brit miniszterelnök szerint holtpontra jutottak a brit EU- tagság megszűnésének feltételrendszeréről folyó tárgyalások, mivel az Európai Unió nem adott magyarázatot arra, hogy a beterjesztett, ám a salzburgi informális EU-csúcson elvetett brit javaslatcsomag miért ásná alá az EU egységes belső piacát. A brit miniszterelnök ugyanakkor biztosította a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárokat arról, hogy az. ő jogosultságaikat nem fenyegetné az sem, ha a Brexit-tárgyalások megállapodás nélkül zárulnának. Giuseppe Conte olasz miniszterelnök nem támogatta a Frontex mandátumának tervezett kiterjesztését, országa előnyösebbnek tartaná, ha a szükséges beruházásokkal inkább Afrikát segítenék. Orbán Viktor magyar miniszterelnök Salzburgban újságírók előtt hangsúlyozta: „semmi szükség arra, hogy a Frontex védje helyettünk a magyar határt, nem beszélve a szuverenitás elvi kérdéseiről”. Elutasított javaslat Orbán Viktor távollétében tett javaslatot a Fidesz kizárására az Európai Néppártból Jean-Claude Juncker bizottsági elnök Salzburgban, a kezdeményezést azonban visszautasították - közölte Rogán Antal, a magyar Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter. r Áttelepítik a migránsokat Leszbosz. Elkezdte tegnap a görög kormány az ország szigeteinek túlzsúfolt menekülttáboraiból a migránsok és menekültek áttelepítését Görögország más részeibe, miután egyre többen tiltakoztak Athénnál az ott uralkodó állapotok miatt. Csaknem száz embert szállítottak el tegnap a leszboszi Mória menekülttáborból és egy másik állomásról Görögország északnyugati részébe, Epiruszba — nyilatkozott a Mória egyik vezetője. Hozzátette, hogy a jövő hét végéig 2000 bevándorlót szeretnének áthelyezni. Az áttelepítéseket megkezdték Számosz szigetén is, ahonnan az itt dolgozó civil szervezetek értesülései szerint eddig 350 embert szállítottak el a hét eleje óta. A 650 fő befogadására tervezett számoszi menekülttáborban jelenleg 3600 ember él. (MTI) Az Égei-tenger szigetein található menekülttáborokban uralkodó körülményeket, illetve a túlzsúfoltság okozta feszültséget a tábor lakói és a szigetlakók közt nem csupán emberi jogi szervezetek kifogásolták, hanem a szigetek hatóságai is megoldást vártak Athéntól, a központi görög kormánytól. A legrosszabb körülményekről Mórián (a felvételen) számoltak be, ahol az eredetileg 3000 főre épült táborban csaknem 9000 menekült és migráns élt. (TASR/AP-feivétei) Moszkva szerint az USA a tűzzel játszik Zeman szolidáris Magyarországgal MTI-JELENTÉS Moszkva. Washington a tűzzel játszik, és aláássa a globális stabilitást azzal, hogy újabb szankciókat hoz Moszkva, illetve olyan kínai vállalatok ellen, amelyek fegyvert vásárolnak Oroszországtól - figyelmeztetett tegnap Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes. Rjabkov szerint az Egyesült Államokban valamifajta „nemzeti szórakozássá” vált az Oroszország elleni szankciók kiszabása, mert a csütörtökön bejelentett újabb büntetőintézkedés a külügyminiszter-helyettes összegzése szerint már a hatvanadik volt 2011 óta. Washington csütörtökön először hozott szankciókat Oroszországtól fegyvereket vásárló külföldi vállalat ellen: a büntetőintézkedések egy kínai céget sújtottak, amely vadászbombázó repülőgépeket és légvédelmi rendszerhez tartozó felszereléseket vásárolt. Emellett az Egyesült Államok további 33 olyan vállalatot és magánszemélyt tett szankciós listájára, amelyek vagy akik orosz katonai vagy hírszerzési szervezetekkel állnak kapcsolatban, vagy nekik dolgoznak. Washington szerint a szankciókkal Oroszországot büntetik az USA választási folyamatába történt beavatkozásáért, a Kelet-Ukrajnában tanúsított magatartásáért. Csehországnak a saját érdekében el kell utasítania a Magyarország elleni büntetőintézkedéseket az Európai Unióban, mert a közeljövőben őt is valami hasonló órheti - jelentette ki a cseh államfő csütörtök este a Barrandov televízióban sugárzott interjúban. Prága. „Szolidáris vagyok Magyarországgal, mert csak védekezik a teljes bekebelezés ellen” - fejtette ki Milos Zeman, amikor a riporter az Európai Parlament múlt heti döntéséről kérdezte, amely megindította az uniós alapszerződés 7-es cikke szerinti eljárást a jogállamiság magyarországi helyzetéről készített Sargentini-jelentés alapján. A cseh elnök szerint az Európai Unió Lengyelországra és Szlovákiára is nyomást gyakorol, hogy több területen módosítsák, illetve Brüsszel elképzeléseihez igazítsák politikájukat. Nagy kérdés, hogy ki lesz a következő. „Csehországnak a saját érdekében fel kell lépnie ez ellen, mert máskülönben akár ő is sorra kerülhet” - mutatott rá Milos Zeman. A vezető cseh politikusok közül Andrej Babis kormányfő szintén egyértelműen kiállt Magyarország mellett, Jan Hamácek szociáldemokrata bel- és külügyminiszter azonban azt mondta, őt is nyugtalanítja néhány magyarországi jelenség. Csütörtökön kora este Prágában a magyar nagykövetség épülete előtt néhány százan tüntettek Orbán Viktor kormányának politikája mellett. Néhány csehországi magyar szervezet pedig közös nyilatkozatban állt ki Magyarország mellett. A tüntetésen felszólalók mindegyike egybehangzóan nemzetárulónak nevezte azokat a cseh EP- képviselőket, akik Strasbourgban megszavazták a Sargentini-jelentést. Többen bírálták Jan Hamáceket, aki megértéséről biztosította pártjának a Sargentini-jelentést megszavazó EP-képviselőit. A résztvevők végül egy Orbán Viktomak címzett levelet fogadtak el, amelyben biztosították a magyar kormányfőt politikája támogatásáról. (MTI)
