Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)

2018-09-17 / 213. szám

www.ujszo.com EGESZSEG ■ 2018. SZEPTEMBER 17. GYÓGYHÍREK 13 Hogyan élj ünk tovább és egészségesen? Egyre magasabb kort élnek meg az emberek. Ma már nem ritka, hogy valaki a 100. születésnapját ünnepli. Felmerül a kérdés: be lehet-e csapni a biológiai órát? Meg lehet-e fékezni az öregedéssel összefüggő betegségek - mint például az elbutulás, a Parkinson­­kór, a rák vagy a keringési zavarok - terjedését? Ezeket ne együk! Ha ízületi gyulladásban szenvedünk Tudni kell, hogy az orvosi kezelésen túl a táplálkozással is be­folyásolhatjuk az ízületi gyulladást. Az első és legfontosabb teendő a szakorvos felkeresése, a pontos diagnózis felállítása és az ennek megfelelően elrendelt terápia betartása. Ugyanak­kor a betegek sokat tehetnek azért, hogy a táplálkozásukkal is elősegítsék a tünetek enyhülését. emberiség sorsdöntő kér­déseivel fog- 1 a 1 k o z t a k nemrég a köl­ni tudósok, akik górcső alá vették a sejt egyik kis részét, az úgyneve­zett mitokondriumot - tájékoz­tatott a DPA hírügynökség. Az ezred milliméter nagyságú mitokondriumokat, amelyeket gyakran a sejtek energiatermelő központjának tartanak, a kölni Max Planck Intézet tudósai vizs­gálták. A mitokondrium alapve­tően egyeden egy dologért felel, de azért folyamatosan: ez pedig a testünket működtető energia. Egy sejtben egy ilyen részecske biztosan van, de számuk akár több ezer is lehet. (Érdekes, hogy a petesejtben több százezer mitokondrium van, a spermium­ban azonban csak alig néhány száz.) „Az öregedés szempontjá­ból a mitokondriumok kulcsfon­tosságú szerepet játszanak” - ma­gyarázta Thomas Langer, az inté­zet igazgatója. A kutatás célja az volt, hogy jobban megismerjék az öregedést biológiai és molekuláris szinten, és hogy job­ban tudják kezelni az ezzel kapcso­latos betegségeket. „Azt már tud­juk, hogy a kor előrehaladtával a mitokondriumok teljesítménye csökken, és ennek káros hatása van” - mondta Thomas Langer bi­ológus, és ezzel összefüggésben fel­hívta a figyelmet a Parkinson-kór­­ra. A tudósok azt szeretnék megfej­teni, hogyan lehetne megakadá­lyozni a mitokondriumok károsodását, és ezzel meghosszab­bítani az emberi életet. Állatkísérletek során az egyes sejt­folyamatok manipulálásával sike­rült lényegesen meghosszabbítani a kort - mondta az egyik szakem­ber. A kísérleteket egereken és fo­nálférgeken végezték. Bizonyos körülmények között így lényege­sen tovább éltek, mint általában. Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően az elmúlt 100 év­ben lényegesen megnőtt az élet­kor. A német statisztikai hivatal szerint a Földön 4,9 millió 80 év feletti ember él. 2050-ben ez a szám elérheti a 10 milliót. Növek­szik a 100 évnél idősebbek száma is. Németországban 2011-ben 14 400 körül mozgott. 2025-ben pedig már 26 ezer lehet a 100 év­nél idősebb nők és férfiak száma. Langer szerint ígéretes kísérlete­ket végeztek, amelyekkel az ege­rek életét sikerült meghosszabbí­tani. Ugyanakkor figyelmezte­tett, hogy csak modellszerű kísér­letekről volt szó, igaz „nagy potenciállal”. „Nem lehet azt állítani, hogy a közeljövőben valami hasonlót em­bereken is ki fogunk próbálni” - tette hozzá. A lehetséges maximá­lis életkorról a tudós nem akart spekulálni. „Meg vagyok győződ­ve arról, hogy - ami az életkort il­leti - még nem értük el a legma­gasabb pontot” — tette hozzá. n Növekszik a 100 évnél idősebbek száma is. Né­metországban 2011-ben 14400körül mozgott. ,Az életminőség bizonyos korban mindenképpen fontosabb, mint maga az életkor” - figyelmeztetett Christiane Woopen orvosetikus, majd hozzátette: - A tudomány­nak és a gyógyászatnak az a célja, hogy megakadályozza a nagy testi és lelki szenvedést.” Szerinte nem az a cél, hogy min­denáron meghosszabbítsuk az életet. „Tekintettek az ember jel­lemére, akit az önállóságon és az alkotóerőn kívül a sebezhetőség, a korlátoltság is jellemez, nem hi­szek a halhatatlanságban” - mondta Woopen. A kölni egyetem etikai kutatásá­nak vezetője ugyanakkor hozzá­tette: „Át kell gondolnunk együttélésünk társadalmi követ­kezményeit és feltételeit, hogy az emberek minél tovább élhesse­nek.” Szerinte abszurditás az élet jelenlegi felosztása bizonyos sza­kaszokra. „Az első évtizedekre a versenyfütás jellemző, ami azzal ér véget, hogy a produktív élet végén több évtizedre levegő után kapkodva mellékvágányra kerü­lünk” - tette hozzá. (ÓTK-k) Ennek érdekében érdemes a me­diterrán diétát követni, amely gyulladáscsökkentő hatású. Vagyis ajánlott a napi többszöri gyü­mölcs- és zöldségfogyasztás, a so­vány tejtermékek, a teljes kiőrlésű pékáruk, az egészséges olajok és diófélék előtérbe helyezése, a ha­lak legalább heti egyszeri fogyasz­tása és a mindennapos húsfo­gyasztás háttérbe szorítása. Van­nak élelmiszerek, amelyeket érde­mes kerülni. 1. Cukor A finomított cukor a gyulladást közvetítő dtokinek félszabadulá­sát okozhatja- Ezért a klasszikus cukros ételeken kívül érdemes visszafogni a cukros üdítők, az édes tea, a kávé fogyasztását is. Számos élelmiszer, étel „rejtett cukrot” tartalmaz, ezért körülte­kintően olvassuk el az élelmiszer­­címkéket! 2. Telített zsírok Az olyan, telített zsírsavakban gaz­dag ételek, mint a zsíros húsok, húsrészek, a zsíros szalámik, sza­lonnák és kolbászfélék, a sajtok, a tejszín, a vaj és azzal készült kek­szek, leveles tészták, valamint a kókusz- és pálmaolaj fenntartják a gyulladásos állapotot a zsírszöve­tekben, ráadásul az elhízáshoz is hozzájárulhatnak, ami szintén gyulladásfokozó tényező. 3. Finomított szénhidrátok A fehér kenyérben, a fehér rizs­ben, a chipsekben, a sós kekszek­ben található finomított szénhid­rátokat is érdemes visszaszorítani. Nem minden táplálkozási mítosz igaz Időnként felröppennek bizonyos táplálkozási elképzelések, amelyek azonban nem bizonyítottak. íme, néhány a gyakori tévhitekből. • A citrusfélék fokozzák a gyulladást: Ennek éppen az ellenkezője igaz: a dtruszfélék magas antioxidáns- és C-vita­­mintartalmuk miatt épp csök­kentik a gyulladást. Ugyanak­kor a grépfrút interakcióba lép­het egyes gyógyszerrel, ezért a táplálkozási szabályokat az or­vossal is egyeztetni kell. • El kell kerülni a tejtermé­keket: Önmagukban a tejter­mékek problémásak lehetnek bizonyos embereknél, de en­nek nem az ízületi gyulladás­hoz van köze. Ha fogyasztá­suk mégis gondot okoz, akkor étel-intolerancia, illetve aller­gia állhat a háttérben. • Bizonyos zöldségeket tilos fogyasztan: A paradicsom, a burgonya, a paprika és a padli­zsán tartalmaznak bizo­nyos szolanin nevű anyagot, amelyet sokat hibáztatnak az ízületi fájdalmak kialakulásáért. Az Arthritis Foundation nevű szervezet szerint azonban erre nincs tudományos bizonyíték. (Forrás: Életmód Orvosi Központ) BÁR NEM VESZÉLYEZTETI AZ ÉLETET, NEMCSAK A GYEREKNEK, HANEM AZ EGESZ CSALÁDNAK IS NAGY STRESSZT OKOZ Segítség, tetves a gyermekem! A pedikulózis, vagyis a tetvesség az utóbbi időben egyre gyakrab­ban okoz gondot. Ennek az a magyarázata, hogy az élősködők el­lenállnak az ellenük használt készítményeknek. Rendszeresen hal­lani arról, hogy - főleg a kisgyerekek - megtetvesedtek. „Az iskolaév kezdetén a megelő­zésre kell fordítani a figyelmet. Naponta kell ellenőrizni a gyer­mek haját, és ha szükséges, azonnal lépni kell. Megelőzés­képpen speciális sprayt használ­junk, ami vény nélkül kapható a gyógyszertárakban” - mondta Marek Macejko gyógyszerész. A fej tetű csak az emberen élős­­ködik, közveden érintkezéssel vagy bizonyos tárggyal terjed, például közös fésű vagy sapka használatával. Az első tünet az erős viszketés, majd a hajszála­kon megjelennek a fehér pon­tokhoz hasonlító serkék. Bár a pedikulózis nem veszélyezteti az életet, nemcsak a gyereknek, ha­nem az egész családnak is nagy stresszt okoz. „Kezelésére gyógyszertárakban beszerezhető olaj alapú készít­ményt ajánlok, ami elpusztítja a serkéket és nem válnak ellenál­lókká a készítménnyel szemben. Sampon vagy spray formájában kapható, gyakran sűrű fogú fésű is van hozzá, amivel az élőskö­dőket el lehet távolítani” - tette hozzá Macejko. Ha fejtetőt fedeztünk fel a gye­rek hajában, lehetőleg dobjuk ki a használt fésűt, hajgumit, 60 C-fok feletti vízben mossuk ki az ágyneműt, tisztítsuk ki a mat­racokat és az ágyat, alaposan mossuk és vasaljuk ki a ruhát, ami a hajjal érintkezett. A család minden tagját és mindenkit el­lenőrizni kell, aki kapcsolatba került a fertőzött személlyel, (ki)

Next

/
Thumbnails
Contents