Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)

2018-09-10 / 208. szám

AUTÓ-MOTOR 10 dolog, amit (lehet) mindeddig nem is sejtett a japán Toyotáról Toyota Cityre keresztelték azt a várost, amelyben az autógyártó székhelye található AToyota központja Toyota városában AToyota alapítója ilyen szövőgépek gyártásával kezdte pályafutását Az egyik legsikeresebb hibrid meghajtású modell, a Toyota Prius PHV (Toyota felvételek) A japánok 1959-ben DEMECS PÉTER A világ egyik legnagyobb konszernje, amely évente több mint tízmillió autót gyárt. A Toyota egyebek mellett úttörőnek számít a hibrid meghajtás terén, ám van néhány dolog, amelyet csak kevesen tudnak a márkáról. Az egyik legismertebb márkáról oldalakat lehetne teleími, kétség nem fér hozzá, hogy az alternatív meghajtás terén nemcsak a világon, hanem Szlovákiában is élvonalbeli játékosnak számít. 1. A szövéstől a motorokig A társaságot 1924-ben alapította Sakicsi Toyoda, aki abban az idő­ben automatizált szövőgépek gyár­tásával foglalkozott. 1929-ben el­adta a Britom márkára bejegyzett patentét. Az üzletből származó be­vételből alapította meg fiával, Ki­­icsiro Toyodával az autóipari cé­get. Az első, AA modell gyártását 1936-ban indították el. A karosszé­ria az akkoriban szokatlanul mo­dem Chrysler Airflow modellre emlékeztetett, a gépkocsit a Toyota gyártotta hathengeres erőforrás hajtotta. A cég eredeti neve egyébként Toyoda volt. A névváltoztatásnak három oka is volt: egyrészt Toyoda Kiicsiró ezzel el akarta választani a magánéletét az üzleti ügyeitől, másrészt úgy vélte, hogy a Toyota nevet könnyebben ejtik ki a külföl­diek, mint a Toyodát, harmadrészt pedig a Toyota nevet katakanákkal éppen nyolc vonással lehet leírni, ez pedig a japánok szerencseszáma. A katakanás lógót az autók nevében már nem csak a cég felirataiban használják, Kínában a mai napig népszerű, a kínai-japán kandzsi írásjegyekkel, Tojodának írják a márkát. 2. A T oyota város A japán Aichi prefektúrában lé­tezik egy város is, melynek neve To­yota, itt található a márka székhelye. A város neve eredetileg Koromo volt, ám a márka idővel olyan fontos lett Japán számára, hogy 1959. ja­nuár 1-től átkeresztelték Toyota vá­rosra. Ma a világ legmodernebb agglomerációi közé tartozik, amelyben a legkorszerűbb közleke­dési rendszereket és megoldásokat tesztelik, például az elektromos To­yota iRoad városi autókat. 3. A Daihatsu tulajdonosa A Toyota tulajdonában van a Le­xus luxusmárka, amelyet az ameri­kai piac számára hoztak létre. Azt viszont már kevesen tudják, hogy az 1907-ben alapított Daihatsu márka is a Toyotáé, amely még 16,66 száza­lékos részvényes a Subaruban, és 5,9 százalékos az Isuzuban. 4. A legtöbb hibrid árusa A hibrid meghajtású gépkocsik eladása tekintetében világelsőnek számít. A Toyota és a Lexus kínála­tában összesen 36 hibrid meghajtás­sal rendelkező modell található, a városi Yaristól, a Priuson és a RA V4-en át egészen a zászlóshajónak szá­mító Crownig. 5. A Prius 3x változata Az alap liftback modellen kívül a Prius családjába tartozik még a na­gyobb, Európában Prius+ elnevezésű modell. Ázsiában és Amerikában a kisebb Prius c is kapható, amely hib­rid meghajtású városi hatchback. 6. Alacsony fogyasztás Az első Prius egy 4,3 méter : hosszúságú szedán volt. Átlagfo­­: gyasztása elérte a 4,9 litert 100 kilo­­: méteren. Ha ezt összehasonlítjuk az aktuális generációval, akkor kiderül, milyen hatalmas fejlődésen esett át a hibrid meghajtás. A Toyota fejlesz­tőinek fáradozása meghozta a gyü­­■ mölcsét, hiszen a jelenlegi több mint 4,5 méter hosszú Prius liftback lát­hatóan nagyobb utasteret kínál, erő­sebb motorral rendelkezik, s fo­gyasztása átlagban csak 3,3 1/100 km. 7. Az akku élettartama A hibrid meghajtású autókkal kapcsolatban a legtöbben az akku­mulátorok élettartamától tartanak. A Toyota elérte, hogy már a Prius első generációjában az akkumulátor ka­pacitása 20-80 százalék között mozgott. Ezek az értékek növelték az akkumulátor élettartamát. Függet­len mérések igazolták a Toyota rendszerének hatékonyságát, hiszen a tesztelt hibrid tíz év után gyakor­latilag ugyanannyi üzemanyagot fo­gyasztott, mint mikor kigurult a gyárcsamokból. 8. Hibrid és a versenyek A hibrid meghajtás legnagyobb előnye az energiamegtakarítás, a je­lentős teljesítmény viszont kulcs­­fontosságú különböző versenyek során. A Toy óta j árgány a nyerte meg idén a 24 órás Le Mans autóver­senyt. A Sébastien Buemi, Kaziku Nakajima és Fernando Alonso ve­zette LMP1 TS050 Hybrid prototí­pus 388 forduló után hajtott át a cél­egyenesen. A Toyota ugyanakkor kifejlesztette a kifejezetten verseny­­pályákra illő Prius GT300-at, amelybe 3,8 literes V8-as erőforrást ültettek, az elektromos meghajtást nagyobb akkumulátorokkal biztosí­tották, minek köszönhetően ez a jár­gány a legkorszerűbb sportautókkal is felveheti a versenyt. 9. Full hibrid és plug-in A hibrid meghajtást két részre osztjuk, a külső hálózatról tölthető plug-in hibridre és a full hibridre, amelyben a hibrid rendszer elektro­mos része olyannyira nagy teljesít­ménnyel rendelkezik, hogy bizo­nyos körülmények mellett képes ön­állóan gondoskodni az autó meghaj­tásáról. A Priusban például mindkét megoldást alkalmazták. A Toyota full hibrid hajtását há­rom, egymással összekapcsolt rész­egység alkotja: benzinmotor, elekt­romotor és akkumulátor. A rendszer működésének kulcsa az energia­­áramlás összehangolása e három be­rendezés között. Az elektromotor energiát nyer vissza a fékezésből, egyenletes menetsebesség mellett pedig az akkumulátorhoz továbbítja a fölösleges energiát, hogy az ké­sőbb felhasználható legyen - példá­ul akkor, amikor az autó egy forgal­mi dugóban araszolgat. így az ak­kumulátort sosem kell külön feltöl­teni, és az üzemanyag-fogyasztás a lehető legalacsonyabb marad. A plug-in hibrid nagyobb akku­mulátorokat tartalmaz, amelyeket standard hálózatról is tölthetünk. Ilyen járgány körülbelül 50 kilomé­tert képest megtenni kizárólag áramra, de a meghajtása lehet a stan­dard hibrid autókhoz hasonló, az energia visszanyerésének köszön­hetően spórol üzemanyagot. 10. Városban takarékos Ami a fogyasztást illeti, a hibrid meghajtással egyetlen belső égésű motor vagy LPG meghajtás sem ve­heti fel a versenyt. Ennek a meghaj­tásnak az igazi előnyét a városi for­galomban fogják megtapasztalni - például forgalmi dugókban, amikor gyakran kell fékezni és gyorsulni. Ilyenkor az elektromotor a legideá­lisabb, hiszen már a startolás pilla­natában magas forgatónyomatékkai rendelkezik. Ezért a hibridek fo­gyasztása városokban lényegesen alacsonyabb, mint városon kívül.

Next

/
Thumbnails
Contents