Új Szó, 2018. augusztus (71. évfolyam, 176-201. szám)
2018-08-03 / 178. szám
6 I KULTÚRA 2018. augusztus 3. I www.ujszo.com Gyerekek és idősek nyári kalandjai Martina Saková a Nyár Bernarddal, Jirí Adamec pedig a Nyár egy úriemberrel című filmet forgatja a napokban A Nyár Bernarddal című filmben a nyolcéves Jonáá egy kalandokkal teli vakációt tölt a nagyapjával (Fotó: Daniel Walter) TALLÓSI BÉLA Két nyári játékfilmet is forgatnak hazai ás cseh alkoták ezekben a napokban: az egyik szlovák-német koprodukcióban készül, a másik pedig cseh produkció. Nálunk Martina Saková forgatja a Nyár Bernarddal című mozgóképet, a cseheknél pedig a neves színész, Jaromír Hanzlík forgatókönyve alapján Jifí Adamec rendezi a Nyár egy úriemberrel című filmet. A Nyár Bernarddal gyerekeknek szóló egész estés, humorral teli játékfilm, amelyet csemetéikkel a szülők és a nagyszülők is élvezettel nézhetnek. A nemzetközi stáb jelenleg a szlovákiai helyszíneken játszódó jeleneteket rögzíti. Néhány epizódot még július közepén leforgattak Németországban, Drezdában és egy festőién szép tó környékén. További vízi jeleneteket Ausztriában és a Balti-tenger partján is forgatnak majd. A filmről már az is sokat elárul, hogy ugyanaz a Katarina Kmácová a producere, aki a sikeres, több díjjal kitüntetett Az ötödik hajó című film felett is bábáskodott. Annak szintén gyerekek a főszereplői, akik - mivel a szüleik eléggé elhanyagolják őket - a felnőttek világát utánozva egy elhagyatott víkendházban kialakítják saját családjukat. Ellopnak egy babakocsit, benne természetesen a csecsemővel, akit aztán megpróbálnak a maguk módján istápolni. Az új film Martina Saková és Silke Schulz forgatókönyve alapján készül. Saková a Pozsonyi Színművészeti Egyetemen végzett, hosszabb ideje Németországban él, ahol animációs és dokumentumfilmeket forgat. A Nyár Bernarddal lesz az első nagyjátékfilmje. A történet két, Szlovákiában és Németországban élő családról szól, amelyek tagjait a főhősnek, a nyolcéves Jónásnak sikerül egymáshoz közelítenie. Jónás arra vágyik, hogy a nyári vakációt nagyapjával, Bernarddal tölthesse. Kívánsága teljesül - a nagyapa és unokája fergeteges és viharos kalandokat élnek át mesés, varázslatos helyeken. A szerepeket szlovák, cseh és német színészek formálják meg, ám az alkotók neveket egyelőre nem árultak el. A film bemutatóját jövő nyárra tervezik. A Nyár egy úriemberrel forgatókönyvét Jaromír Hanzlík magára irta. A színész-forgatókönyvíró úgy nyilatkozott, hogy egy lelket melengető történetet szeretett volna kerekíteni az időskori fellángolásról. Hanzlík Artur figuráját, a címben is szereplő úriembert formálja meg. A sztori középpontjában egy idős házaspár áll. Anna (Alena Antalová) és férje (Igor Bares) a nyarakat egy Prágához közeli falucskában tölti. Házaséletük ellaposodott; a férj vagy a barátaival szórakozik kedvenc vendéglőjében, vagy gyufaszálakból modellezik. Anna, a feleség eközben kerékpárral túrázó barátnőit és munkatársnőit látja vendégül a csodálatos vidéki környezetben lévő víkendházukban. Egy nap a festői kis falucskában megjelenik Artur, az előkelő úriember, akiről kiderül, hogy a közeli vár (amely inkább csak rom) új tulajdonosa. Az építménnyel kapcsolatos terveivel lenyűgözi az unatkozó asszonyt. Egyre többet látogatják egymást, közösen vesznek rész kisebb-nagyobb kirándulásokon. Romantikus kalandjaik során érzelmileg is közel kerülnek egymáshoz. A bemutató tavasszal várható. FOGJUNK ÖSSZE A MAGYAROCICÉRT! ISTVÁN, A KIRÁLY ROCKOPERA Boldizsár Miklós: Ezredforduló című drámája alapján. A mű szerzői jogait a Zikkurat Színpadi Ügynökség képviseli, producere: Rosta Mária 2018 08 29 ÍI9 30 SLOVAKIA RING “ Z* I dióspatony orh hova potón www.istvanakiraly.sk PENGE Iszlamofóbia mesterfokon A kortárs kultúratudományok egyik legfontosabb hívószava a tér. Tillmann J. A. is ennek vizsgálatára építi fel filozófiai esszéfüzérét, mely nagyon szépen és érdekfeszítően indul: a tér nemcsak puszta geometria, hanem a kultúra, a történelem, a politika terméke. Nincs szűz észlelés, a világot már eleve valahogy észleljük -mondom leegyszerűsítve, amiről a szöveg sokkal cizelláltabban beszél. Aztán minden elromlik. Tillmann korunk egyik legégetőbb geopolitikai kérdését, a bevándorlást vizsgálja, kizárólag az Európa-iszlám tengelyen. Súlyos kritikával illeti azokat az európai demokratákat, állami vezetőket, akik nem veszik figyelembe a „tényeket” (az integráció kudarca, párhuzamos társadalmak stb.), megengedő politikájuk éppenséggel az európai demokrácia ellenében hat, hiszen egy antidemokratikus vallásnak adnánakjogokat. S aki próbálja felemelni szavát, azt rögtön iszlamofóbnak nevezik. O sem iszlamofób természetesen, csupán rámutat a ,fényekre”. Én meg erre azt mondom: aki úgy totyog, mint a kacsa, aki úgy hápog, mint a kacsa - az kacsa. Tény, a muszlim bevándorlás roppant kényes voltára már balliberális elemzők is felhívták a figyelmet. Magyar térfélen a megfogalmazások pontossága és mértéktartása tekintetében számomra Ungváry Rudolf érvei a mérvadók, akire egyébként Tillmann is hivatkozik. Ungváry állam és vallás szétválasztatlan mivoltábanjelöli meg a probléma gyökerét, ami összeegyeztethetetlen a szekularizált Európa joggyakorlatával. Csakhogy Tillmann nem áll meg az ilyen részletkérdéseknél, az egész iszlám alávaló (nem veszteget arra időt, hogy elkülönböztesse az iszlámot és az iszlamizmust). Állításait mindig az ún. tények felmutatásával kezdi, melyek általában konzervatív külföldi lapokból és történészektől, VI DA GERGELY KRITIKAI ROVATA keresztény teológusoktól származnak (egyiküket épp Semjén Zsolt javasolta kitüntetésre). S persze, hogy jól nézzen ki, arab származású írástudókat is idéz. De ha mondjuk talál Lévi-Straussnál megfelelő gondolatot, márpedig talál, azt beidézi, kétszer is. (Sőt, valamiért bizonyos idézeteket kétszer használ fel néhány oldalon belül.) Elképesztő paranoid iszlamofóbiáról tesz tanúbizonyságot, ami hitelteleníti megfontolandó gondolatait is. Elszomorító, ahogy az európai kolonizáció rémtetteit relativizálja. A spanyol rabszolgakereskedelem rengeteg áldozatot követelt, mondja, de hát azt az arab rabszolgabiznisz tette lehetővé. Egy kocsmai szintű gondolatkísérlet talán a könyv egyik mélypontja: képzeljük el, mi lett volna, ha más népek kolonializálnak? Ennek elgondolására azért van szükség, mert Európa megengedő politikája részben a kolonizációból (Nagy-Britannia, Franciaország), részben a holokausztból (a németek) fakadó bűntudat következménye. Csakhogy a kínaiak, az indek és az iszlám esetében a keresztény felebaráti szeretet és a görög eredetű humanizmus „nem jelentett volna féket”-mihez is? Továbbá: Tillmann, természetesen kutatásokra hivatkozva mondja, a Korán kompiláció és plágium, Mohamed pedig erőszakkal fogdosta össze híveit stb. A befogadó Németországot Germanisztánnak nevezi. A bevándorlók természetesen a háttérből irányítva jönnek, az iszlamista kolonizáció első hullámát a török vendégmunkások képezték. Úgy forgatja át a tényeket, úgy válogatja adatait, hogy igazolja félelmeit. A félelmekhez mindenkinek joga van, de a könyvet kerüljük el messziről. Alkalmatlan a szóban forgó probléma megvitatására. Tillmann J. A.: Az eseményhorizonton túl. Typotex Kiadó, Budapest, 2018.216 oldal. Értékelés. 2/10
