Új Szó, 2018. augusztus (71. évfolyam, 176-201. szám)

2018-08-03 / 178. szám

www.ujszo.com I 2018. augusztus 3. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 A Kisbolttól a kis házig VERES ISTVÁN B orzasztóan elhülyült az emberiség az elmúlt öt­ezer évben - újságolta Ervinnek Bandika, mi­után a Kisboltból visszaért a kis házba. A kis ház és a Kisbolt közt nagyjá­ból hetven méter a távolság, Ban­dika pedig kenyeret, túrót és szódát cipelt haza ezen a hetven méteren. Hazaérve a kredencre pakolta őket. Ervin megörült a szódának, egyből meg is kérdezte Bandikát, miért nem vett többet, mire amaz azt vá­laszolta, mindössze hetven méter a Kisbolt, kinyit reggel hétkor, be­csuk egykor, aztán kinyit megint öttől hétig. Sziesztáznak, jól teszik. Sziesz­­tázzon más is. Egyébként azért írjuk nagybetűvel a Kisboltot, mert az a tulajdonneve. Úgy látom, hatalmas igazságokat lehet megtudni ezen a hetven mé-Az emberiség létezése a Plútó viselt dolgai szempontjából térén, nyúlt a szifonért Ervin. Ban­dika erre elmondta, hogy a Kis­boltba menet találkozott egy sza­kállas úriemberrel, aki először egy' zacskó januárban lejárt zsemle­­morzsát mutatott neki, melyet reg­gel vett, de most csalódottan viszi vissza a boltba, mellesleg pedig el­árulta neki, hogy az emberiség az elmúlt ötezer évben módfelett el­hülyült. Miért, mióta figyeli? - kérdezett vissza Ervin. Nem az a fontos - hárította el a kérdést Bandika -, hanem hogy figyeli, kitartó folya­matossággal. Es hogy ez épp most érte el tetőfokát, ez a hülyeség, pár éve, amikor az emberiség kitagadta a Plútót a Naprendszerből. Érted, mint hogyha az emberiség állás­pontján múlt volna eddig is, hogy a Plútó része-e a Naprendszernek, vagy nem. Hát a Plútó magasról le­tojj a, hogy a mélyen tisztelt embe­riség mit gondol róla. Olyannyira letojta eddig is, hogy bár ő is ellip­tikus pályán kering, de teszi mind­ezt 170 fokkal ferdébb szögben, mint a többi bolygó, igy például tőlünk számított távolsága is ál­landóan változik. Volt már arra is példa, kedves kuzin, hogy a Nep­tunusz távolabb volt a Földtől, mint a Plútó. Az emberiség létezése te­hát a Plútó viselt dolgai szempont­jából nézve olyanok, mint amikor mész az Ml-esen százharminccal, egyszer csak jobb kéz felől ki van írva, hogy Arrabona pihenőhely, de mire eszedbe jut, hogy jó is lenne megállni egyet pisikélni, már az suhan el jobb kéz felől, hogy Oba­­rok pihenőhely. Ilyenek vagyunk mi a Plútó szemében, kedves kuzin, hogy mikor már majdnem észre­vette, hogy létezünk, addigra már nem is létezünk. Suhanó díszlet vagyunk számára, több tízmillió éves földtörténeti korszakainkkal, és a többi geocentrikus berögződé­sünkkel együtt. Maga meg azon idegeskedik, hogy mit látott este a tévében? Meg hogy mi kerül egy sárgadinnyén hat euróba? Meg hogy megint milyen meleg van? Lakna egy hétig a Plútón, egyből megszeretné a nyarat, abban biztos vagyok. Ervin belátta, hogy ebben a té­mában nincs esélye - kiment a kamrába, és behozta a paradicso­mot. (Cartoon izer) Ki kardot ragad, kard által vész el SZOMBATHY PÁL A mi történt, logikusan történt. A korábbi szövetséges szem­­befordult, s hadat üzent. A háborút elvesztette, majd fegy­vereit (a médiát) szanaszét dobálva menekült a csatame­zőről. Ennél világosabb, egyben cinikusabb fegyverletétel nem lehetséges. „ A kinek tévé kell, vegyen magának ” (Medgyessy Péter miniszterelnök, 2002. augusztus) Orbán Viktor első négyéves polgári kormányzása 2002-ben vere­séggel végződött, ezt követően az őt legyőző kihívó, a baloldali kor­mányfővé választott Medgyessy Péter elutasította a vesztes javaslatát arról, hogy új médiatörvényben kiegyezve legyen két politikai irá­nyultságú közszolgálati csatorna Magyarországon. Orbán és a jobbol­dal megfogadta Medgyessy javaslatát, s szimpatizáns vállalkozók, párthoz közeli üzletemberek megalapították az akkor úgynevezett polgári tábor televízióját, a HírTV-t. Az ellenzékbe került jobboldal felépítette saját nyilvánosságát, a vele szimpatizáló sajtót, médiát. Aztán jött 2010, visszatértek a kormányra, a választóktól szerzett po­litikai erőt kiterjesztve a közszolgálati médiára is. Elérkezett a kéthar­mad kora, amely 2014-ben is folytatódott, de egy év múlva szakított a miniszterelnökkel ősbizalmasa, a Fideszben milliárdos vállalkozóvá lett Simicska Lajos, a sajtóportfólió egyik ura. „ Kirúgok minden orbánistát, aztán kinevezem a helyükre az én em­bereimet... Amíg én vagy ok, minden van, folytatom a háborút, ésmin­­denkit kib.. ok” (Simicska Lajos nagyvállalkozó, 2015. február) A bajtársi politikai szövetségesekből háborús ellenségek lettek. A barátságból pedig mindkét nézőpontból árulás. Innentől Simicska La­jos minden lapját, szó szerint minden lapját, rádióját és tévéjét feltette a Fidesz bukására, egyszersmind a Jobbik kormányváltó sikerére. Szer­kesztőségei komplett nemváltó műtéten estek át, hogy az antiorbániz­­mus jegyében harcoljanak tovább, testvérháború következett, meg­romlott emberi-szakmai viszonyokkal. A túloldalon, ellenzékben, öt­letek nélkül üldögélő baloldal persze örült a fejleménynek, saját nar­­ratívájában elfogulatlan, tárgyszerű, szakmai alapokon álló sajtóhoz jutott. Ami tehát az egyiknek súlyos árulás, átállás volt, a másiknak a normális értékrend megjelenése. Három évvel később, azaz most sem történt másként a fordulat értékelése, csak a szerepek cserélődtek meg: a Fidesz visszakapva látja, ami a saját oldaláé volt, a baloldal (az el­lenzék) a sajtószabadság újabb pusztulását rögzíti. „ Elégtételt érzek, hiszen a HírTV visszatért a polgári értékekhez. Nem mondtam, hogyfideszes tévét szeretnék, a saját szavazótábo­runknak tetsző tévét szeretnék... A Fidesznek a ma történtekhez semmi köze. ” (Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető, 2018. augusztus) Ha viszont a szokásos hisztérián túl megpróbálunk méltányosak lenni a helyzet megítélésében, el kell ismerni: a HírTV a jobboldali közösség médiuma volt, ahhoz Simicskának ilyen alapon lehetett köze, elvétele nem szakmai vagy üzleti alapon történt, hanem a politikai düh és bosszú diktálta szándékkal. Ilyeténképpen sajtótermékeit a sikerte­lenül csákmátésodó oligarcha cinikusan csakis hatalmi eszközként kezelte, játszótérként a régi barát kinyírásához. Nem sikerült, nem ő maradt állva, bukta a játszmát, amire mindent feltett: szó sem lehetett itt a lenyúlt holmi továbbértékesítéséről, legfeljebb bezárásáról/visz­­szaadásáról. Ezek a politikai piac kőkemény szabályai, de társulnak mellé a gazdasági piac törvényszerűségei is: nem cserélheted le a kö­zönségedet, a fogyasztóidat egy csapásra, hirtelen indulatból, ez üzle­tileg is nonszensz. így pedig hamarosan kiderült az is, hogy aki beszállt ebbe a kaland­ba, az csupán eszköz volt a gazda indulataihoz, gondolkodjon bármi­lyen naivan, idealistán, vagy éppen megalkuvón, pragmatikusan. A sajtószabadság nem a hadiipar mellékterméke. Először ismerte el az iszlám vallásjogot egy brit bíróság A döntés precedenst jelent és pozitív változást hozhat a muszlim nők számára. Először ismerte el az iszlám val­lásjogot a bíróságok jogalkalmazói tevékenységében egy brit bíróság, amely egy válási ügyben hozott mérföldkőnek számító döntést. Brit sajtóbeszámolók szerint az. ítélet megváltoztathatja a saría sze­rinti házasságok kezelését az Egye­sült Királyságban. A londoni felsőbíróság úgy ren­delkezett, hogy a nikah vallási szer­tartásra, amellyel annak idején a pa­kisztáni származású pár egybekelt, érvényes a brit családjog. Ez azt je­lenti, hogy a feleség bíróság elé vi­heti a válást, és igényt tarthat a va­gyonmegosztásra. Korábban erre nem lett volna lehetősége. Indoklásában a bíróság kimondta: a nő és üzletember férje házasságát el kell ismerni, mert a pár, amely 1998-ban kelt egybe Londonban a vallási ceremónián, férjként és fe­leségként élt, úgy is mutatták be egymást, ugyanúgy éltek, mint azok, akik polgári esküvőt is tartottak. Az ügynek nagy jelentősége lehet olyan muszlim nők számára Nagy- Britanniában, akik csak a saría sze­rint mentek férjhez, polgári házas­ságkötésük nem volt. Az ítélet ugyanis megteremtette számukra a hivatalos válás és a vagyonmegosz­tás lehetőségét és a gyorsabb ügy­intézés esélyét. Egy idén közzétett brit kormány­zati jelentés szerint a muszlim há­zasságban élő nők közül sokan nin­csenek tisztában azzal, hogy nem védi őket a jog, hacsak nem kötnek polgári házasságot is a nikah mel­lett. Az iszlám vallásjog értelmében a nőknek gyakran - jobbára csupa férfiból álló - saría tanácsokhoz kell fordulniuk, ha véget akarnak vetni a házasságuknak, és számos enged­ményre kényszerülhetnek. A férfi­ak nincsenek erre kötelezve. A válás sokat emlegetett téma lett a brit közéletben az utóbbi időszak­ban, különösen, miután a fellebb­­viteli bíróság a múlt héten megta­gadta egy 68 éves nőtől, hogy bol­dogtalanságra hivatkozva elvál­hasson férjétől, aki nem akarja fel­bontani a négy évtizede tartó házas­ságukat. Tini Owens az ítélet értel­mében csak 2020-ban kezdemé­nyezheti a válást. Az angol-walesi jog szerint ugyanis - hacsak nem bizonyítható, hogy a házasság hűtlenkedés, észszerűden viselke­dés vagy elhagyás miatt ért véget - közös megegyezés híján csak úgy lehet kezdeményezni a válást, ha előtte öt évig külön élnek a felek. Közös megegyezés esetén is kétévi különélést ír elő a sokak által el­avultnak tartott törvény. Tini Owens azonban csak 2015 februárjában költözött külön férjétől. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents