Új Szó, 2018. augusztus (71. évfolyam, 176-201. szám)
2018-08-20 / 192. szám
2 I KÖZÉLET 2018. augusztus 20.1 www.ujszo.com Pénzügyi tudatosság és a fiatalok ÖSSZEFOGLALÓ Anyuka zsebpénzt ad a kislányának (Forrás: Shutterstock) Kétmilliós IT- szerződést írtak alá Pozsony. A Mezőgazdasági Kifizető Ügynökség (PPA) igazgatója, Ján Kozuch július végén kétmillió eurós IT tendert írt alá. Tette ezt annak ellenére, hpgy a Közbeszerzési Hivatal (ÚVO) előzetes intézkedést adott ki a pályázatra. Ez azt jelenti, hogy a PPA legfeljebb törölhette volna a felhívást, de nem szerződhetett volna le. A szerződés egyébként a PPA IT rendszerének bővítéséről szól, melyet az uniós források elosztásánál használ az ügynökség. Az Atos IT Solutions cég 1,94 milliós megbízáshoz jutott. A PPA azt állítja, nem sértették meg a közbeszerzésről szóló törvényt, mivel megváltoztatták a felhívás finanszírozását. Korábban uniós forrásokból állták volna a rendszer bővítését, most a teljes összeget az állami költségvetésből fedezik. így viszont szerintük a Közbeszerzési Hivatal előzetes intézkedése tárgytalanná vált, s aláírták a szerződést. A Közbeszerzési Hivatal viszont nem osztja a PPA álláspontját. „A közbeszerző nem dönthet önkényesen az előzetes intézkedésről, melyet az államigazgatás egy központi szerve, az ÚVO ad ki” —közölte Jana Zvonceková, a hivatal szóvivője. Hozzátette, mivel a hivatal nem törölte az előzetes intézkedést, így az nem is szűnt meg. Peter Kunder, az Aliancia Fair-play munkatársa szerint épp az ilyen esetek vetik fel a kérdést, hogy miért vannak törvényeink, állami szerv által kiadott érvényes határozataink, ha azokat egy állami ügynökség ignorálhatja. (Dennlk N, ie) Pozsony. A Szlovák Takarékpónztár (SLSP) felmérést rendelt, amely a fiatalok pénzhez való viszonyét és mobilhasznélati szokásait vizsgálta. Az alapiskolások átlagosan havi 21 eurót, a középiskolások pedig átlagosan 78 eurót kapnak - az utóbbiak 82%-ának már saját bankszámlája is van. A legfiatalabb generáció komolyan veszi a pénzt, háromnegyede takarékoskodik. A legfiatalabb nemzedék már az alapiskola első éveiben szembesül a pénz szerepével, az alsó tagozatos tanulók havi átlagban 14 euróból, a felső tagozatosok pedig 27 euróból gazdálkodnak - derült ki a Szlovák Takarékpénztár (SLSP) megbízásából készült, az Ipsos piackutató cég felméréséből. Az alapiskolások döntően a szüleikkel (77%) és a barátaikkal (55%) beszélnek a pénzről - a fő forrásuk az ajándék és a nagyszülők. Talán meglepő, de már az alsó tagozatosok 15%-ának is van saját folyószámlája, a felső tagozat esetében ez az arány mintegy 25 százalék, a mai középiskolások pedig már 82%-a rendelkezik számlával. Az ifjú takarékoskodók döntően műszaki cikkekre, öltözködésre és kirándulásra tesznek félre. A felmérés kiterjedt a milleniumi generáció mobilhasználati szokásaira is. A mai középiskolások 9 és 12 éves koruk között jutottak az első maroktelefonhoz, míg a most alapiskolába járók döntő többsége már 6 és 8 éves koruk között. A felső tagozatosok esetében 95 százalékos a mobiltulajdonlók aránya, gyakorlatilag valamennyi középiskolásnak van maroktelefonja - és ez kizárólag okostelefon. Ebből adódóan a fiatalok élete a szociális térben játszódik, minden 10 középiskolás közül 9 rajta van a Facebookon, emellett a YouTube, a Messenger és az Instagram hódít, (shz) Tovább nőttek a lakosság adóterhei Pozsony. Az elmúlt időszakban tovább nőttek a lakosság adóterhei - derül ki a European Investment Centre (EIC) és az M. R. Stefánik Konzervatív Intézet (KI) közös felméréséből. Az adók és járulékok eszerint tavaly a szlovákiai alkalmazottak által megkeresett összeg 63 százalékát vitték el, ami 1,15 százalékponttal több az előző évhez és 2,7 százalékponttal 2014-hez képest. A felmérésben egy 954 eurós bruttó bérrel rendelkező alkalmazottat vettek alapul, akinek a teljes havi munkaerőköltsége 1328 euró. A munkáltató és az alkalmazott által fizetett közvetlen és közvetett adók és járulékok ezt 837 euróval csökkentik, az alkalmazottnak így valójában csak a teljes bérköltség 37 százaléka, 491 euró marad. Mindezt figyelembe véve, az átlagbért keresők az év 365 napjából 230-at - tehát augusztus 20-ig - az államra és az önkormányzatokra dolgoznak, ami tíz nappal több, mint 2015-ben. A legnagyobb összeget, az alkalmazott bevételeinek a 44 százalékát a jövedelemadó és a szociális járulékok fölözik le, a fogyasztási adók részaránya pedig csaknem 16 százalék. Az adóbevételek nem egész 80 százaléka az államot, 9,5 százaléka a helyi önkormányzatokat, 7,5 százaléka a magáncégeket, 3 százaléka a megyei önkormányzatokat, kevesebb mint 0,1 százaléka pedig az Európai Uniót illeti - derül ki az EIC és a KI friss, közös felmérésből. (SITA) A törzsi gondolkodás újjáéledése ÖSSZEFOGLALÓ Orbán Viktor A magyarországi ás a lengyelországi populizmus hátterét kutatta a Political Capital; amit talált, az a törzsi alapon való gondolkodás. Budapest. A nacionalista, populista erők térnyerése nagy veszélyt jelent az európai demokráciákra, még akkor is, ha egyelőre csak kevés országban kormányoznak, viszont ott, ahol évek óta hatalomban vannak, a népszerűségük nem csökken. Hogyan képesek mobilizálni a szavazótáborukat elitellenes üzenetekkel? Hogyan tudják megosztó, félelmekre építő politikájukkal a szavazóik igényeit kielégíteni? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre kereste a választ a Political Capital kutatóintézet és lengyel partnere, az Institute of Public Affairs közös kutatása. A tizenkét hónapos projekt a magyarországi és a lengyelországi populizmus természetét és veszélyeit térképezte föl; egyik fő célkitűzése a közép-európai társadalmi-politikai megosztottság pontosabb megértése volt. Magyarországon és Lengyelországban a kormányzó pártok a nép akaratának kizárólagos képviselőjeként tekintenek magukra, és ebből a pozícióból viselnek hadat a külföldi, globalista elit ellen. A populizmust kezdték kutatni az említett társadalmakban, de valami sokkal kártékonyabbat, veszélyesebbet találtak: „a törzsies gondolkodás újjáéledését, a tribalizmust - egy autoriter, pluralizmusellenes politikai megközelítést, ami akár erőszakba is torkollhat” - állítják a kutatás résztvevői. A törzsies gondolkodás bomlasztja a demokratikus rendszereket, a cél a saját vezető védelme, és az ellenfél („törzs”) legyőzése. A kutatásból kiderül, Magyarországon és Lengyelországban is magas azoknak az aránya, akik erős vezetőt támogatnak, és nem választott politikust - ez az arány Magyarországon 26%, Lengyelországban még magasabb, ott 35%. A törzsi gondolkodás (tribalizmus) hívei a világot feketén-fehéren látják, az erős vezetőben bíznak, a politikai pluralizmust nem támogatják, viszont - és ez különösen aggasztó - hajlamosak a politikai erőszak támogatására; részarányuk Magyarországon 10%, Lengyelországban 15%. Magyarországon a hibalisták többsége, 59% a kormánypártra szavazna. Aggasztó, hogy Közép- és Kelet-Európábán, ahol a demokratikus intézmények (Forrás: Matej Kalina/Plus Jeden Defi) kevésbé stabilak, a törzsi gondolkodás híveinek tábora növekszik. „Ennek következtében végletesen szétszakadhat a társadalom szövete, értelmüket vesztik a tények, hitelvekké válnak a teljesen nyilvánvaló hazugságok, csak a követett, törzsi vezető szava számít, ezáltal pedig megbeszélhetetlenné, így megoldhatatlanná válnak a valós problémák, ami pedig végső soron a politika tényleges funkciója lenne” - véli Juhász Attila politológus, aki maga is részt vett a kutatásban. (ssz) Nagyon menők a német dízelautók Pozsony. Jelentősen megugrott a német dízelautók iránti kereset Szlovákiában. Míg Németországban a dízelmotorokkal összefüggő botrány miatt jelentősen csökkent az érdeklődés az ilyen autók iránt, addig Olaszországba, Ausztriába és Szlovákiába ezrével hordják be a német dízelgépkocsikat. 2015-ben robbant ki a világ legnagyobb dízelbotránya, miután kiderült, hogy a Volkswagen szabálytalan motorvezérlő rendszerekkel, szoftverekkel szerelte fel dízelmotorjait annak érdekében, hogy meghamisítsa a károsanyag-kibocsátási értékeket. A botrány miatt Németországban jelentősen csökkent az érdeklődés a dízelautók iránt, mindezt tovább fokozta, hogy egyre több német város megtiltotta az ilyen gépjárműveknek a behajtást a központokba. Az utóbbi hónapokban 20 százalékkal megugrott a használt német autók exportja. Németország tavaly összesen 239 541 használt gépkocsit exportált, ami 2016-tól a legtöbb - állítja a német autóklub által kidolgozott tanulmány. Olaszországba 22 400, Ausztriába 21 600, Szlovákiába pedig 10 100 német, nagyrészt dízelautó érkezett. Ugyanakkor csökkent Németországban az új dízelautók regisztrációja, az emberek többsége ugyanis inkább benzinmeghajtású gépkocsikat vásárolt. (dem, TASR)
