Új Szó, 2018. augusztus (71. évfolyam, 176-201. szám)
2018-08-13 / 186. szám
GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK www.ujszo.com | 2018. augusztus 13. 5 Már nem is reménykedünk a fizetési morál javulásában A cégek által kiállított számlák negyedét késve vagy egyáltalán nem térítik meg az ügyfelek (TASR-feivétei) Pozsony. Szlovákia a fizetési morál szempontjából továbbra is lemarad a nyugat-európai országoktól. Jelenleg a eógek által kiállított számlák negyedét késve vagy egyáltalán nem térítik meg az ügyfelek, ráadásul egyre kevesebb cégvezető reménykedik abban, hogy sikerül javítani ezen az áldatlan helyzeten. Az elmúlt években sokat hallhattunk a fogyasztói hitelekről, lakás-, autó- vagy áruhitelekről és az adósok tömegeiről, akik nehéz helyzetbe kerülnek, mert nem tudták fizetni a törlesztőrészleteket. Az ügyfelek cégekkel szemben felhalmozott tartozásairól már kevesebb szó esik, pedig e tekintetben sem jobb a helyzet. A kiszámlázott - gyakran már teljesített - de még ki nem fizetett tételek komoly kockázatot jelentenek a cégek működése szempontjából, hiszen egy részük emiatt a felszámolás határára sodródott. Az Eos Ksi követeléskezelő társaság fizetési szokásokat felmérő European Payment Practices tanulmánya szerint a szlovákiai cégek ügyfeleinek a negyede késve vagy egyáltalán nem fizet a megrendelt áruért és szolgáltatásokért. „A felmérés szerint míg az Európai Unió nyugati tagországaiban átlagosan 33 napot kell várniuk a cégeknek arra, hogy az ügyfeleik megtérítsenek egyegy számlát, nálunk ez 37 napot vesz igénybe” - nyilatkozta Peter Hettes, az Eos Ksi Slovensko kereskedelmi igazgatója. Míg Szlovákiában minden negyedik számlát fizetnek késve, tőlünk nyugatabbra csak minden ötödiket. „A különbség részben a nyugati cégek jobb gazdasági helyzetével magyarázható, sokat nyom a latban azonban az is, hogy a nyugateurópai országokban kisebb az olyan, eleve spekulatív céllal létrehozott cégek aránya, amelyeken keresztül megrendelik az árut, a fizetéssel azonban már nem törődnek” - tette hozzá Hettes. Ennél is rosszabb hír azonban, hogy egyre több vállalkozó adja fel a reményt, hogy Szlovákiában is javulhat a fizetési morál. Az Eos Ksi felmérése szerint korábban a megkérdezettek még csaknem harmada bízott a javulásban, mára ezek aránya 26 százalék körül mozog. „Rendkívül rossz jel, hogy a vállalkozók már nem is bíznak a javulásban, hiszen ez az egész vállalkozói környezetre rányomhatja a bélyegét” - vallja Hettes. Egy másik probléma ráadásul a gyenge lábakon álló jogi környezet, hiszen a szerződési feltételek kikényszeríthetősége továbbra is problémás, a cégek így csak nehezen tudják behajtani a követeléseiket. (mi, TASR) Alacsonyabb bérek, magasabb árak Újabb elemzés látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy míg a keleteurópai országokban alacsonyabbak a fizetések, mint a kontinens nyugati államaiban, a multik nálunk ugyanazokat a termékeket drágábban árulják. Pozsony/Belgrád. Ezúttal Szerbiát vették górcső alá, kiderítve, hogy a balkáni országban sokkal többe kerülnek egyes termékek, mint Németországban, pedig az átlagfizetések között komoly szakadék tátong. Szerbiában vannak olyan termékek, amelyek háromszor annyiba kerülnek, mint Németországban, miközben, a szerb átlagfizetés 416 eurónak megfelelő dinár, míg Németországban 2 ezer euró. A vajdasági Szabad Magyar Szó közéleti portál által közölt elemzés szerint a különbség leginkább a babáknak és a gyermekeknek szánt termékeknél vehető észre. Például a négy hónaposnál idősebb gyermekek számára gyártott babaételek esetében van olyan termék, amely Szerbiában 219 dinárba kerül, míg Németországban 0,75 centet, vagyis 90 dinárt kérnek érte. Ugyanennyit fizetnek a németek az üdítőkért, míg Szerbiában az áruk eléri a 179 dinárt. Szakemberek szerint nem lehet racionális magyarázatot adni arra, miért kerül a szegényebb országokban többe az áru, de ez megfelel az (Képarchívum) államoknak is, mert így nagyobb adóbevételük származik a kiskereskedelemből. A cégek általában a piacok nagyságával érvelnek, a nagyobb volumen ugyanis jóval alacsonyabb beszerzési árat eredményez, (mi, sita, SzMSz) Angol font 0,8967 lengyel zloty 4,2911 Cseh korona 25,635 Magyar forint 322,77 Horvátkuna 7,4333 Román le) 4,6583 Japán jen 127,07 Q Svájci frank 1,1391 Kanadai dollár 1,5002 Q ÜSA-dollár 1,1456 Privatbanka 1,19-1,13 26,20—24,92 — OTP Bank 1,21-1,11 26,69-24,44 333,91-305,76 Postabank 1,19-1,12 26,33-24,80 333,10-307,48 Szí. Takarikptnztár 1,20-1,12 26,20-24,79 334,72-305,89 Tatra banka 1,20-1,12 26,38-24,74 333,56-306,98 CSOB 1,19-1,13 26,21-24,90 Altalénoa Hitalbank 1,18-1,11 26,37-24,84 336,78-307,77 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Horvátországból is jöhet majd a gáz Zágráb. Elkezdődnek az építési munkálatok Horvátországban annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a gázszállításokat Magyarország, és ezen keresztül Szlovákia felé is. A két ország közötti gázvezeték összeköttetés (interkonnektor) eddig csak Magyarország irányából tette lehetővé a szállítást. A Plinacro horvát állami társaság közlése szerint azonban elkezdik építeni a szállítások kétirányúvá tételét lehetővé tevő első kompresszorállomást. A munkálatok a Velika Ludina nevű településen indulnak, mintegy 60 kilométerre délkeletre Zágrábtól. A projekt teljes költsége 209,5 millió kuna. Az új kompresszorállomás kapacitása 200 ezer köbméter lesz óránként, a tesztüzem 2019 harmadik harmadában startol. (MTI) Ponuha tovaiu platt od 13 8 do 19.8 2018 alebo do vypredama zásob. Chyby v tiaci vyhradenti. Ceny sú bez dekorácie Firma LIDI si vyhradzuje právo zmien v baleniach a variantoeli ponúkaneho tovaru Odber moZny len v obvyklom mnozstve
