Új Szó, 2018. augusztus (71. évfolyam, 176-201. szám)

2018-08-13 / 186. szám

4 I KÜLFÖLD 2018. augusztus 13. | www.ujszo.com RÖVIDEN Irán nem tárgyal Washingtonnal Teherán. Irán kizárt bármiféle találkozót az Egyesült Álla­mokkal, és határozottan elutasí­totta Donald Trump amerikai elnök tárgyalásra vonatkozó ajánlatát. „Nem kerül sor talál­kozóra” - mondta Mohammed Dzsavád Zaríf iráni külügymi­niszter, mikor arról faggatták, hogy tervez-e találkozót Mike Pompeo amerikai külügymi­niszterrel vagy más tisztségvi­selőkkel az ENSZ Köz­gyűlésének szeptemberi ülése alkalmával. Az eseményen Trump és Haszan Róháni iráni elnök is részt vesz. (MTI) Felrobbant egy szír fegyverraktár Damaszkusz. Felrobbant egy lakóházban létesített fegyver­raktár az északnyugat-szíriai Idlíb tartományban, a detonáció következtében legalább 40 em­ber, köztük 12 gyerek meghalt és többtucatnyian eltűntek az összedőlt házak romjai alatt - közölte az Emberi Jogok Szíriái Megfigyelőközpontja (OSDH) emigráns aktivistahálózat. Az OSDH közölte: a fegyverraktár egy lakóépületben volt, és egy olyan fegyvercsempész tartotta fenn, aki a Haját Tahrír as-Sám (HTS) iszlamista emyőszerve­­zetnek dolgozik. A HTS az al- Kaida terrorszervezet egykori szíriai ágából alakult ki, és je­lenleg Idlíb tartomány nagy ré­szét ellenőrzés alatt tartja -a tartomány 2015-ben került az ellenzék kezére. (MTI) Egyezség a Kaszpi­­tenger státusáról Moszkva. Egyezményt írt alá a Kaszpi-tenger jogi státusáról a kazah, az orosz, az iráni, az azeri és a türkmén elnök. A Kaszpi­­tenger menti országok által 22 évi egyeztetést követően elfoga­dott dokumentum értelmében a vízfelület jelentős része a felek közös használatában marad, a tengerfenék és az altalaj mélyé­nek megosztásáról a szomszédos országok a nemzetközi jog alap­ján állapodnak meg. A megálla­­oodás értelmében a felek a tem­eti vizeiket 15 tengeri mérföld­­e, a halászati övezetüket pedig ovábbi 10 tengeri mérföldre erjeszthetik ki. Az egyezmény tizáija a régión kívüli országok :atonai jelenlétét a tengeren. (MTI) íobb százezren ráltak földönfutóvá flanila. Több százezren váltak oldönfutóvá a napok óta tartó eves esőzés és az abból fakadó radások miatt a Fülöp­­dgeteken - közölte tegnap a úgetország katasztrófavédel­­le. Mintegy 88 ezer család, az- 13 83 ezer ember vált földön­­itóvá az ország legnagyobb és gnépesebb, Luzon nevű szi­kén. A főváros, Manila kör­tékét és a környező Rizal tar­­mányt sújtja leginkább az őzés, mintegy 40 ezer embert akuáltak a hatóságok. (MTI) Megelégelték a korrupciót Zavargásokba fulladt a hazatért román vendégmunkások péntek esti bukaresti tüntetése Több mint450-en sebesültek mega román kormányellenes tüntetésen (SITA/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Bukarest. Napok óta tízezrek követelik Romániában a szo­cialista-liberális kormány tá­vozását. Szerintük a hatalom korrupt, a bórák alacsonyak, ráadásul a csendőrsóg brutá­lisan láp fel a demonstrálókkal szemben. A hatósági erősza­kot a román elnök is elítélte. A tüntetők azt kiabálták: „nem távozunk, míg nem távoztok". A zavargásokba torkolló péntek esti demonstrációt követően szom­baton ismét a szociálliberális kor­mány távozását követelő ellenzéki tüntetők gyűltek össze a bukaresti kormány székhaza előtti Victoria té­ren, ezúttal az ellen is tiltakozva, hogy a román diaszpóra előző napi kor­mányellenes megmozdulását - a tö­megben elvegyülő rendbontók soro­zatos provokációira hivatkozva - a csendőrség erővel feloszlatta. A szombati, tízezreket megmozgató megmozduláson a külföldről nyári szabadságukra hazatért román ven­dégmunkások mellett a másfél éve kezdődött romániai ellenzéki tünte­téssorozat résztvevői is jelen voltak. A péntekinél békésebb volt a szombati demonstráció, eltekintve egy kisebb dulakodástól. A Dancila­­kabinet távozását követelő bukaresti tüntetők eltökéltségük jeléül azt skandálták a kormány székháza előtt, hogy „nem távozunk, amíg nem tá­voztok”. A bukaresti demonstráció­val egy időben Románia több nagy­városában is ezfek követelték a kor­mány távozását, a korrupt, büntetett előéletű politikusok eltávolítását az ország éléről, és tiltakoztak a pénteki - szerintük brutális és indokolatlan - csendőri erőszak ellen. A televíziók által megszólaltatott, külföldről ha­zatért tüntetők elmondták: ki akarták fejezni szolidaritásukat az anyaor­szágban hátrahagyott társaikkal, hi­szen számukra sem érdektelen, mi történik az országban, van-e hová hazatérni, sikerül-e változtatni azo­kon a közállapotokon, amelyek mi­att külföldön keresték boldogulásu­kat. A tüntetők előrehozott válasz­tások megrendezését, a korrupt sze­mélyeknek kedvező törvényalkotás leállítását követelik, és a bukaresti „bürokrata, korrupt, haszonleső, kormányzásra alkalmatlan” vezetést teszik felelőssé azért, hogy Romá­niában nem tudtak érvényesülni. A román politikai élet vala­mennyi, hétvégén megszólaló sze­replője elítélte a diaszpóra pénteki kormányellenes tüntetésén kirob­bant erőszakot, arról azonban párt­állásuk szerint eltérő az álláspont­juk, hogy kit terhel a felelősség a több mint 450 ember sebesülését okozó összetűzésekért, illetve arról, helye­sen jártak-e el a csendőrök, amikor órákon keresztül dulakodással és könnygázzal válaszoltak a provoká­ciókra. A szociálliberális kor­mánnyal szemben álló Klaus Iohan­­nis államfő elítélte a hatóság brutális fellépését, szerinte a csendőrségnek vannak eszközei a rendbontók elszi­getelésére és semmi sem indokolta a békés polgárok veszélyeztetését, emberek ütlegelését. A jobboldali elnök jelentést vár az esetről Carmen Dán belügyminisztertől. Viorica Dancila szociáldemokrata minisz­terelnök elítélte a „civil megmozdu­lást eltérítő, garázdálkodó, a rend­­fenntartó erőket támadó „szervezett rendbontókat”. A kormányfő azokat a politikusokat is bírálta, akik a drá­mai helyzetből a hatóságok elleni „alaptalan vádaskodással” próbál­nak hasznot húzni. (MTI, Index, ú) Együttműködés Afrikával a menekültek ügyében Fokozott együttműködést szorgalmaz az afrikai orszá­gokkal a migrációs áramlás ellenőrzése érdekében Pedro Sánchez spanyol kormányfő és Angela Merkel német kan­cellár. Már több mint 60 ezer migráns és menekült érkezett a földközi-tengeri útvonalon keresztül az idén Európába. Madrid/Genf/T ripoli. „Nem csupán Afrikáról kell beszélnünk, hanem Afrikával kell beszélnünk” — fogalmazott Angela Merkel, aki a hétvégén tárgyalt a dél-európai or­szágban. Spanyol partnere, Pedro Sánchez kifejtette: minél nagyobb a szakadék Európa és Afrika között a gazdasági, társadalmi fejlődés, va­lamint az emberi jogok védelmét, és a politikai stabilitást tekintve, „an­nál nagyobb lesz a Földközi­tengeren zajló dráma”. Ezért az unió egyik fő feladata kell hogy legyen ennek a szakadéknak a csökkentése - tette hozzá. A politikusok elsősor­ban a határnak számító Marokkóval és Tunéziával való párbeszédet és összefogást hangsúlyozták. Az ENSZ Menekültügyi Főbiz­tosságának (UNHCR) legutóbbi adatai szerint Spanyolországban jú­lius végéig 23 500 menedékkérőt re­gisztráltak, így most a délnyugat­európai ország az Észak-Afrika fe­lől az Európai Unióba irányuló mig­ráció legfőbb célországa. 19 ezret Olaszország, mintegy 16 500-at Gö­rögország, közel 250-et Málta, és több mint 100-at Ciprus fogadott be. Az ENSZ-szel kapcsolatban álló kormányközi szervezet, a Nemzet­közi Migrációs Szervezet (IOM) au­gusztus 8-ával zárult adatai szerint idén 60 309 migráns és menekült ér­kezett Európába. 1524-en haltak meg az út során, közülük 10-en a múlt héten. A tavalyi év folyamán ugyanez idő alatt több mint 117 ezer migráns és menekült érkezett Euró­pába a Földközi-tengeren keresztül, míg 2016-ban több mint 263 ezer. Elefántcsontpartra és Algériába is küldtek vissza illegális bevándorló­kat Líbiából; előbbiek önként tértek haza, utóbbiakat kitoloncolták az or-Isztambul. Recep Tayyip Erdo­­gan török elnök úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok fonto­sabbnak tartja a Törökországban fogva tartott amerikai lelkipásztor ügyét, mint kapcsolatát NATO- szövetségesével. „Rossz ötlet fe­nyegetésekkel megpróbálni térdre kényszeríteni Törökországot” -­­mondta a Fekete-tenger partján fekvő (ínyében tartott összejöve­telen Erdogan. „Szégyelljétek ma­gatokat, szégyelljétek magatokat! Képesek vagytok feláldozni a NATO-n belüli stratégiai partne­reteket egy lelkészért” - háborgott a török elnök, az Egyesült Álla­mokra utalva. Az USÄ fontos ka­tonai támaszponttal rendelkezik a dél-törökországi Incirlikben, ame­lyet jelenleg az Iszlám Állam dzsi­­hádista szervezet elleni műve­leteinek központjául használ. A több mint 20 éve Törökországban élő Andrew Brunson észak­lltIREKfflOl j EXffilMO$ SU Ll Több ezer ember gyűlt össze Managuában és Nicaragua más városaiban, hogy az április óta tartó, 300 halálos áldozattal járó tiltakozásokon letartóztatottak szabadon bocsátását követeljék. A fogva tartottak, akiknek az elengedését kö­vetelik, többnyire diákszervezetek vezetői, földművesek vagy civil szervezetek aktivistái, akiket a hatóságok terrorizmussal vagy szervezett bűnözéssel vá­dolnak. Atiltakozók a már 11 éve hatalmon lévő Daniel Ortega elnök távozását is követelik, akit korrupcióval és a diktatúra kiépítésével vádolnak. (sita/ap) szágból. Az IOM szerint Elefánt­csontpartra 154 ember, köztük hat gyerek tért haza, és a szervezet gon­doskodott szükségleteikről az indulás előtt. Algériába 10 embert toloncol­­tak vissza a líbiai hatóságok. Idén már több mint 10 ezer ember tért önként vissza hazájába Líbiából az IOM ha­zatérést segítő programjának segítsé­gével. A líbiai befogadóközpontok ennek ellenére túlzsúfoltak olyan emberekkel, akiket vagy a Földközi­tengeren mentettek meg, vagy a líbiai hatóságok fogtak el. Líbia az Euró­pába igyekvő migránsok kedvelt ki­induló pontja Észak-Afrikában, mert Moammer Kadhafi diktátor 2011-es megbuktatása és meggyilkolása óta káosz uralkodik az országban. (MTI) Dühöng a török államfő karolinai lelkipásztort a két évvel ezelőtti puccskísérlet után tartóz­tatták le, azzal vádolva, hogy tá­mogatja az Egyesült Államokban önkéntes száműzetésben élő Fet­­hullah Gülen hitszónok mozgal­mát és kémkedik az USA javára. Donald Trump amerikai elnök pénteken az acél- és alumíniumcik­kek védővámjának emelésével fe­nyegette meg Törökországot. Az elnök leszögezte: már utasítást adott az alumínium 20%-os, az acéláruk 50%-os vámjának kivetésére, ami ma lép életbe. Több mint egy héttel korábban Washington szankciók­kal sújtotta a török kormány két mi­niszterét, Abdülhamit Gül belügy­minisztert és Süleyman Soylu igazságügyi tárcavezetőt, hogy nyomást gyakoroljon Ankarára Brunson tiszteletes szabadon bo­csátása érdekében. A török líra ár­folyama a konfliktus hatására újabb történelmi mélypontra zuhant. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents