Új Szó, 2018. augusztus (71. évfolyam, 176-201. szám)

2018-08-09 / 183. szám

Vadászat WWW.UJSZO.COM ■ UJSZO@UJSZO.COM Ezekben a hetekben éli meg a természet a nyári lepusztulását. Asztalsima tarlók, frissen tárcsázott dűlők mindenütt. Egyes gazdaságokban még a tarlókat is legyomirtózták, nehogy véletlenül felverje a sarjú. feltételeztem belőlük. Lett is vadászsiker bőven. De a legnagyobb trófeák azok a fényképek és megfigyelé­sek, amelyeket cserkelések közben készítettem, tapasz­taltam. FARKASOK ÉS SZARVASOK Augusztus elején beszél­tem a Szlovák Állami Erdé­szet vadászati szakembe­rével, aki elmondta, hogy erősen tartja magát a nagy­vadat ért támadások sokévi statisztikája. A farkasok csak a Polyánai Védett Vadászati Körzetben a szarvas szlo­vákiai génállományából évente 15-20 szarvasbikát rántanak le. Ez mintegy 20%-át teszi ki a nagyraga­dozók által Polyánán préda­ként megölt nagyvadnak. A 80%-ot kitevő 60-80 darab újszülött csülkösvad és fel­nőtt tarvad nagy részét sose találják meg. Arról, hogy mi­lyen drámák zajlanak le az erdők sűrűjében, sokszor tudomást sem szerzünk. Június elején Szlovákiá­ban is kimutatták az afrikai sertéspestis (ASP) jelenlé­tét, de a történetnek egye­lőre nincs folytatása. Min­den gyanús esetet jelenteni kell, a tetemekhez pedig nem szabad nyúlni. Augusztus végén, vala­melyik hűvösebb éjszakát követő hajnalon megszólal az első bőgő szarvasbika - valószínű, hogy épp a Duna árterületének vala­melyik erdejében. A szak­ma a szarvasbőgés kez­detét Kisasszony napjára (szeptember 14.) teszi, ám ez régiónként változó, és a magasabb területeken csak októberben következik be. E nnivalót bőven talál magának a vad, de a víz­kérdést csak a harmat tudná megoldani. A csülkösvad nagy utat képes megtenni a vízért, de az apróvad, kiváltképp annak a szaporulata nagy veszélynek van kitéve. Haj­nalonként és esténként figyelem a tarlóra kiváltó, vízhez vonuló apróvadat. A megfigyelésben nem va­gyok egyedül! RÓKÁK, HÉJÁK ÉS AZ APRÓVAD A rókák új nemzedéke, a diósförgepatonyi Slovaki­­aring parkolóiban kidobott, kóbor életmódra kénysze­rült kutyák és helyben sza­porodó barna rétihéják, melyek száma a sikeres szaporodás után 7 egyedré duzzadt - mind az apróva­dat figyeli. A rókák számát a kezdeti 3 darabról sikerült 1 egyedre csökkenteni, az a maradék egy viszont a tár­sai elvesztése közben annyi mindent megtanult, hogy őt egyéni vadászaton az em­ber már nem veri át. A ku­tyák állandó utánpótlásáról zsinórban gondoskodnak a Slovakiaring és a Malkia park népes látogatói, akik szívtelenül a parkolókban „felejtik" főleg a fővárosból származó „kedvenceiket". A ragadozó madarak fel­duzzadt állománya a védel­müknek köszönhető. Nem forszírozom a védelmük szükségességét vagy egye­sek számára a gazdaságilag kifizetődő voltát, de tény, hogy sok van belőlük. A har­mat, a cserkelő, vadat figye­lő vadász nadrágját és cipő­jét is átáztató bő harmat sok mindent megoldana. A vadgazda nyári felada­tai közé tartozik a sózok karbantartása és feltöltése. Nemcsak a csülkösvad, ha­nem szőrmés apróvad is keresi és egész évben felve­szi a sót. Ezért az ivóvízsze­gény időszakban a vadat összegyűjtő itatok közelé­ben és a mezőgazdasági termények öntözésekor az öntözök közelében is java­solt sót kihelyezni. AZ ŐZHÍVÁS TUDOMÁNYA A síkság csülkösvadja az őz. Leszámítva az embert, a néhány kóbor kutyát, a rókát és az újra terjedő, jövevényvadnak számító aranysakált, az őznek és a kis gidáknak egyéb termé­szetes ellenségük nincsen. Május 16-tól folyik az őzbak vadászata. De az igazi idény július végén és augusztus első harmadában zajlik, most van az őzek párzása. Maga az őznász 2-3 hétig is eltarthat, de egyes pa­gonyok sutái csak pár na­pon keresztül hajlandóak felvenni a bakot. A párzási idénynek tekinthető 2-3 hét egy nagyobb vadászterület különböző részein mutatott párzási hajlandóság össze­függő idejét veszi alapul. A sikeres ő^hívás ideje az őz­nász alatt van, és azon belül is nagyon behatárolt az ide­­‘ je. Csak ritkán tart pár nap­nál tovább. Ezért a gyakorló vadász nagyon óvatosan használja a hívóeszközeit, mert szakavatatlan sípolá­sokkal több kárt teszünk, mint amennyi maradandó sikerélményt szerzünk ma­gunknak. Semmi sem alkal­masabb az őzállományunk megismerésére, mint a jól kezelt hívósíp. A magas­lesekről ilyenkor jobb, ha megfeledkezünk, és a „föld­höz ragadt" cserkelő vadá­szatot gyakoroljuk. A lesről leadott gidahangra megin­duló róka is jó 150 méter­re megáll a lestől, és néz a leskosárra a vadász szemei közé. A középkorú vagy öregebb bak csak kevésszer mutat érdeklődést a magas­lesről leadott csalisíp hang­jára. Első osztályú hangbe­mérő eszközeik vannak a hang eredetének a meg­határozásához! Elhagyva a lest és megfelelő légáram­lást választva a cserkelés­hez a sípomra csak az idén befutott 2 róka, 1 kóbor kutya és jóval több őzbak, mint amennyit a területen j ill r \/ /i M /i \ 1 ii I I K ii m I I j j {I II n if I I Aq C7pr\fpmkprkpn? vo 0£jVUIVXÍ1L/V1 UL11. 1 SZŐRMÉS VADAK KÖZÜL: őzbakra, rókára, mosómedvére, nyestkutyára, amerikai nyércre, nutriára, vaddisznóra, gím­szarvasra, dámra tekintet nélkül nemre és korra, őzbakra, muflonra. Szeptember 1-től őzre, alpesi zergére, szikaszar­­vasra, fehérfarkú szarvasra, üregi nyálra, nyestre és nyuszi­ra, borzra és aranysakálra. SZÁRNYAS VADAK KÖZÜL: vetési varjúra, hamvas (dolmá­nyos) varjúra, szarkára, szajkóra, fogolyra, szirti fogolyra, örvös galambra és gerlére, szeptember 1-től vadkacsára, szalonkára. ^ 2018. Augusztus

Next

/
Thumbnails
Contents