Új Szó, 2018. augusztus (71. évfolyam, 176-201. szám)
2018-08-08 / 182. szám
www.ujszo.com I 2018. augusztus 8. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 5 Lacafaca és hulladékhő A kocka el van vetve, a határ át van lépve távozott. Azt dúdolta halkan, de hallhatóan, hogy Jó lesz nekünk, jó lesz nekünk,/Lesz végtelen sok égitestünk,/Feltárul minden titkos világ,/Felébred az álom, és mi alszunk tovább. Sokak szemében talán kimeríti a tabudöntögetés kategóriáját az ilyesfajta állásfoglalásféle, számomra ugyanakkor ez az eset tette nyilvánvalóvá, hogy az utóbbi időszakban nap- és holdvilágot látott információk kapcsán nem érdemes lacafacázni. Ha egészen konkrét akarok lenni: sem lacázni nem érdemes, de facázni aztán semmiképp. Remélem, ezt fokozatosan mindenki felfogja, a meleg ellenére is. Mellesleg a meleg nemhogy akadályozná, inkább segíti a megértést, gondoljunk csak az ókori görög filozófusokra, akik nagyon sok szép dolgot megértettek, dacára annak a nagy melegnek, amely az ókorban körülvette őket, pedig akkor még ventilátor meg légkondi sem létezett, csak pálmaág. Az viszont nem termelt hulladékhőt. Pedig egy vietnámi férfi csontváza nem is olyan nagy. Peter Pellegrini kormányfő a Facebook-oldalán tudósított arról, hogy összeszerelt egy szekrényt. (Fotó: Peter Pellegrini Facebook-oldala) R itkán van ilyen, de most úgy érzem, érdemes megállni egy pillanatra, mert átléptünk egy határt. A kocka el van vetve, a határ át van lépve. Szóval nem vagyok képes tovább magamban tartani a mondanivalómat, és remélem, magára veszi, akinek nem szégyen a szép. Mert ami itt (nem) történik, az már lassan olyan, mintha nem látnánk a tigristől az Eufráteszt, vagy köznyelvre lefordítva: Mitsubishitől a Trabantot. Gondolom nem csak én érzem így, mert akkor problémámmal nyilván egyedül lennék, ez pedig nyilvánvalóan nincs így. De induljunk el a konkrétumok irányába. Az történt tehát, hogy az egyik, intenzív erejű sugárnyalábokkal átszőtt reggelen, midőn szemeim felnyitám, megjelent előttem egy alak. Vízvezeték-szerelőt idéző mozdulatai alapján először azt hittem, vízvezeték-szerelő, de csak később derült ki, hogy nem, aztán egy váratlan fordulat után az, hogy mégis. Kérdeztem, kit keres, honnan ered és merre tart, de nem méltatott válaszra, csak a szerszámos ládájában kotorászott, és néha zaklatottan kitekintett az ablakon, mintha valaki éppen az ő autójának kipufogóját igyekezne szafaládéval eltömíteni, akárcsak a Kisvakond a cseh rajzfilmben, amikor társaival revansot vettek a városlakókon, akik miatt nem sokkal korábban kiirtották Kisvakondék életterét, az erdőt. Visszaaludtam, hátha eltűnik, mire ismét felébredek, de csalódnom kellett. Miután kimásztam az ágyból és befejeztem a csalódást, csak akkor láttam, milyen tehetetlen és összetört ez az egyén. Gondoltam, főzök neki kávét vagy ráterítem a közösségi hálót - kinek ne esne jól az ilyesmi. Biccentéssel megköszönte, majd önként és dalolva Hiányzik nekünk egy BMW autógyár? DUDÁSTAMÁS M últ héten döntött a BMW autógyártó a legújabb gyárának helyszínéről. Az egymilliárd eurós beruházásért folytatott csatából végül Debrecen városa került ki győztesen, pontot téve ezzel a több mint egyéves tárgyalássorozat végére. Nem volt titok, hogy a beruházásért Szlovákia is versenybe szállt, a szlovák kormány illetékesei nagy reményeket fűztek a Kassa mellett felkínált helyszínhez, az enyickei ipari parkhoz. Ezúttal azonban nem tudtuk meggyőzni a BMW döntéshozóit, a magyarországi helyszínt részesítették előnyben. Mivel a tárgyalások nem nyilvánosak, nem lehet pontosan tudni, mely faktorok döntöttek Magyarország mellett. Figyelembe kell venni, hogy minden vállalat igényei egyediek, és míg az egyiknek Szlovákia tűnik ideális befektetési helyszínnek, addig egy másiknak Magyarország. A BMW hivatalos sajtóközleménye szerint a döntésben a legnagyobb szerepet a régió jó infrastruktúrája és az ott található képzett munkaerő játszotta, de a sorok között olvasva más faktorok is gyorsan fellelhetőek. Ilyen léptékű nagybefektetéseknél kulcsszerepet játszik az állami támogatások nagysága, és az EU szabályainak köszönhetően Magyarország nagyobb összeget tudott felajánlani. Míg Szlovákiában csak a befektetés értékének 35 százalékával támogathatja az állam a befektetőket, Magyarországon az állami támogatás mértéke elérheti a befektetés összértékének 50 százalékát is. Ha ehhez hozzáadjuk az . alacsonyabb társasági adót és a kifizetett osztalékok adómentességét, Magyarország nagyon vonzó befektetési helyszínné válik. Nem vitás, hogy egy ilyen volumenű beruházás elvesztése mindig fájó dolog, de az az igazság, hogy jelenleg nem is hiányzik annyira a szlovák gazdaságnak egy további autógyár. A már itt letelepedett autógyárak több mint egy millió autót gyártanak évente, ehhez a Jaguar Land Rover további 150-200 ezer autót fog hozzáadni. Az autógyártás a szlovák gazdaság húzóága, az ipari termelés csaknem felét és az export csaknem harmadát biztosítja. Sok elemző már korábban is arra figyelmeztetett, hogy a szlovák gazdaság így is veszélyesen függ az autóipartól, ezért egy további autógyárra nincs szükségünk. Figyelembe kell venni továbbá az iparban egyre növekvő munkaerőhiányt, ami az itteni autógyárakat is arra kényszeríti, hogy egyre több külföldi vendégmunkást alkalmazzanak. Már a nyitrai Jaguar Land Rover esetében is nagy az esély, hogy a szlovák államtól kapott támogatást végső soron külföldi vendégmunkások alkalmazására fordítják. Szlovákiának tehát nem hiányzik annyira egy további autógyár, de a keleti régió gazdasági felzárkózásáhozjól jött volna. A legnagyobb külföldi zöldmezős beruházások szinte mind Szlovákia nyugati részén telepedtek le az elmúlt évtizedekben, s ez nagyban hozzájárult a munkaerőpiacon kialakult regionális különbségekhez. Egy modem autógyár a beszállítókkal együtt több ezer munkahelyet tud teremteni, ez Kelet-Szlovákiának nagy segítség lett volna. Nemcsak a munkanélküliek számának csökkenése miatt, hanem hazatérhettek volna azok a kelet-szlovákiai ingázók is, akik ma a nyugat-szlovákiai autógyárakban dolgoznak. Egy nagy befektetés az egész régiónak hatalmas gazdasági impulzust tud adni, ez jól látható Nyitra, Nagyszombat vagy Galánta példáján is. Kelet-Szlovákia azonban így is profitálhat a BMW-gyárból, Debrecen közelsége miatt nem kizárt, hogy egyes beszállítók a régióban fognak letelepedni. Várhatóan az Enyickén létrehozott ipari park sem megy veszendőbe, a szlovák kormány több jelentős befektetővel is tárgyal az ottani letelepedésről. Remélhetőleg több sikerrel, mint a BMW esetében. Szkripal-ügy: London két orosz gyanúsított kiadatását kén A ház bejárati ajtajának kilincsére fújták az idegmáreggel szennyezett parfümöt. A The Guardian értesülései szerint két orosz gyanúsított kiadatásának kezdeményezését tervezi a brit kormány a salisburyi mérgezések ügyében. Márciusban Szergej Szkripal volt orosz hírszerző és lánya, hónapokkal később pedig két másik ember szenvedett idegmérgezést, egyikük meghalt. A brit kormány szerint Oroszország a felelős. A brit napilap kormányzati és biztonsági forrásokra hivatkozva írta, hogy az ügyészség már összeállította a kiadatáshoz szükséges dokumentációt, befejezte a munkát, és kész benyújtani a kérvényt. Jött két orosz ügynök A rendkívül aprólékos nyomozás hónapokig tartott, a rendőrség és a titkosszolgálatok több száz tagja vett részt benne. Végül sikerült két orosz állampolgárra szűkíteni a gyanúsítottak körét, és nyomon követni mozgásukat az Egyesült Királyságba való belépésüktől az ország elhagyásáig. A kiadatás kérvényezése várhatóan tovább növeli a feszültséget Nagy- Britannia és Oroszország kapcsolatában, amely a hidegháború óta nem látott mélységben van. Szergej Szkripalt, az orosz katonai hírszerzés (GRU) egykori ezredesét, a brit hírszerzés (MI6) egykori ügynökét és lányát, a 33 éves Juliját március elején akarták novicsok méreggel megölni. A két másik áldozat, Charlie Rowley és Dawn Sturgess június végén szenvedett mérgezést, ugyancsak a Szovjetunió által kifejlesztett novicsok idegméregtől. A férfi felépült, a nő azonban a kórházban belehalt a mérgezésbe. A halál parfümje A rendőrség és a biztonsági szolgálatok szerint a novicsok típusú mérget egy parfumös üvegből fújták a Salisburyben élő Szergej Szkripal bejárati ajtajának kilincsére. A gyanú szerint az üveget később eldobták, Charlie Rowley később talált rá, felvette, odaadta élettárásának, aki a csuklójára fújt belőle, vagyis sokkal nagyobb dózisban kapott a méregből, mint a többiek. A párt június 30-án szállították kórházba. Rowley esélyeit a felépülésre a The Guardian szerint nagyban elősegítette, hogy a kiérkező mentősök közül az egyik felismerte a tüneteket, mert Szkripalék ellátásában is részt vett. A Salisbury közelében lévő Porton Down katonai laboratórium megvizsgálta a Szkripalék kilincsén és a parfumös üvegben lévő novicsok mérget, de a rendőrség egyelőre nem közölte, hogy ugyanabból az adagból származnak-e. A hágai székhelyű Vegyifegyvertilalmi Szervezet (OPCW), amely részt vett Szkripalék megmérgezésének vizsgálatában, júliusban, Sturgess és Rowley megmérgezése után szakértőket küldött Nagy-Britanniába, hogy mintákat gyűjtsenek. A mintákat több laboratóriumba is elküldték vizsgálatra, egyelőre nem közölték az eredményeket. Ha a brit hatóságok be is nyújtják a kiadatási kérelmet, valószínű, hogy Oroszország elutasítja. Hasonlóképpen történt ez a Nagy-Britanniában radioaktív izotóppal megmérgezett orosz ellenzéki, Alekszandr Litvinyenko ügyében is, amikor szintén két orosz gyanúsított kiadatását kérték a britek - hívták fel a figyelmet a The Guardian forrásai. A lap emlékeztetett, hogy az orosz alkotmány tiltja az ország állampolgárainak kiadását. Oroszország tagadja a salisburyi mérgezéssel kapcsolatos vádakat, és azt állítja, hogy a brit biztonsági szolgálatok rendezték meg az incidenst. (MTI) VERES ISTVÁN
