Új Szó, 2018. augusztus (71. évfolyam, 176-201. szám)

2018-08-08 / 182. szám

6 I KÜLFÖLD 2018. augusztus 8. | www.ujszo.com Viszályt szító iráni szankciók Donald Trump elnök azt üzente, aki Iránnal üzletel, az nem fog az Egyesült Államokkal RÖVIDEN Iszlamisták Macedóniában Szkopje. Hét iszlamistát fogtak el a macedón hatóságok, akik feltehetően korábban csatla­koztak a szíriai és az iraki har­cokhoz - közölte a macedón rendőrség. A gyanúsítottak 23 és 41 év közötti macedón állam­polgárok. A macedón terrorel­­lenes törvény tiltja a külföldi harcokban való részvételt. A nyugat-balkáni országokból több százan - a legtöbben Bosznia-Hercegovinából és Koszovóból - csatlakoztak az Iszlám Állam szíriai és iraki harcosaihoz 2012 óta, ám a ha­tóságok információi szerint 2016 óta nem indultak útnak harcosok a térségből. (MTI) Dzsihádisták halála Kelet-Szíriában Damaszkusz. Az Iszlám Állam dzsihádista szervezet legalább 28 fegyveresét megölték egy táma­dásban Szíria keleti részén, a szélsőségesek egyik utolsó állá­saiban a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) kurd és arab harco­sai, akiket a nemzetközi koalíci­ós erők támogatnak. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőköz­pontja (OSDH) nevű, nagy­­britanniai székhelyű szervezet szerint a Deir ez-Zór tartomány Bir al-Meleh régiójában a légi­csapásokban és tüzérségi táma­dásokban meghalt legalább 28 dzsihádista. A térség utolsó dzsihádistái elleni harc még két­­három hónapig is eltarthat. (MTI) Viszály Zágráb és Belgrád között Zágráb/Belgrád. Diplomáciai viszály tört ki Horvátország és Szerbia között a Vihar fedőnevű, 1995-ös horvát hadművelet au­gusztus 5-i évfordulója kapcsán, mert Belgrád az akciót a hitleri Németország zsidók elleni fel­lépésével hasonlította össze. A horvát külügyminisztérium közleményben reagált, amely­ben azt írta: Szerbia szerepté­vesztésben van, mert éppen a Szlobodan Milosevics elnök ve­zette szerb rezsim, a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) és a horvát­országi és boszniai szerbek egy része tehető felelőssé az etnikai tisztogatásokért. (MTI) Moszkva a Grúzia elleni háborúról Moszkva. Oroszország békét és világos helyzetet teremtett a ré­gióban Abházia és Dél-Oszétia függetlenségének elismerésével -jelentette ki Dmitrij Medvegy­­ev orosz miniszterelnök a grúz-orosz háború 10. évfordu­lóján. Medvegyev szerint el le­hetett volna kerülni a háborút, ha Miheil Szaakasvili akkori grúz elnök nem tanúsított volna „fe­lelőtlen, erkölcstelen, bűnözői” magatartást. Medvegyev el­mondta: azért állította le az orosz ankokat Tbiliszi előtt, mert „a :él nem Grúzia szétverése vagy szaakasvili kivégzése”, hanem a púz csapatok kiverése Chinva­­iból és a rendteremtés volt. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Brüsszel/Teherán. Az amerikai elnök közölte, hogy aki üzletet köt Iránnal, az nem fog tudni az Egyesült Államokkal. Az iráni elnök értelmetlennek minősítette a tárgyalásokat az USA-val, miközben Washington bejelentette, hogy keddtől újra hatályba léptek az Irán elleni amerikai szankciók. Donald Trump 21 pontban és több alpontban rögzítve sorolta fel az Irán elleni egyes büntetőintézkedéseket, és ismételten figyelmeztetett: „az iráni rendszer választás előtt áll: vagy változtat fenyegető és destabilizáló magatartásán, és akkor visszatérhet a világgazdaság körforgásába, vagy továbbra is a gazdasági elszigetelő­dés útját járja” - szögezte le. Az amerikai szankciók nyomán ezentúl nem lehet az Egyesült Államokba bevinni iráni szőnyeget és pisztáciát, a szankciók érintik az iráni kaviár­exportot és olyan nagy amerikai vál-Marjan Sarecet, a június 3-i szlovéniai választásokon a második legtöbb szavazatot kapott Marjan Sarec Listája (LMS) pártelnökét jelölik a baloldali pártok miniszterelnöknek. Ljubljana. Sarec a Szociáldemok­rata Párttal (SD), Miro Cerar ügyvi­vő kormányfő pártjával, a Modem Közép Pártjával (SMC), Alenka Bratusek volt miniszterelnök pártjá­val (Stranka AB) és a nyugdíjaspárt­tal (DeSUS) tartott megbeszélés után beszélt a jelöltségéről. A találkozón a szélsőbaloldali Baloldal (Levica) képviselői is rész vettek. Az ötpárti koalíció egyben Dejan Zidant, a szociáldemokraták elnökét javasolja a házelnöki tisztség betöltésére. A Baloldal korábban bejelentette, hogy a koalícióban nem vesz részt, vi­szont kész külső támogatást nyújta­ni egy balközép kisebbségi kor­mánynak. Sarec elmondta, hogy a kormányalakítási tárgyalások első körében senkinek sem volt bátorsá­ga miniszterelnököt jelölni, az öt­párti koalíció ezért a második kör­ben megteszi ezt a lépést. Sarec lalatoknak kell visszamondaniuk iráni megrendeléseiket, mint például a Boeing, amely csaknem 20 milli­árd dollár értékben 110 repülőgépet szállított volna Teheránnak. A vál­lalat már törölte is az Iran Air és az Aseman Airlines iráni légitársasá­gokkal kötött szerződéseit. Bevon­ják a polgári és személyszállító re­pülőjáratok engedélyeit is. A szank­ciók második szakasza november elején lép életbe, amikor elsősorban az iráni energetikai szektor kerül célkeresztbe, embargóval sújtva az iráni olajexportot. Értelmetlen tárgyalás Trump megismételte azt is, hogy nyitott a tárgyalásokra Teheránnal egy olyan „átfogóbb megállapodás érdekében, amely érintené (Irán) ár­talmas tevékenysége teljes körét, be­leértve ballisztikusrakéta-programját és a terrorizmus támogatását”. A szankciók bevezetéséről az amerikai elnök még májusban döntött, miután május 8-án egyoldalúan felmondta a 2015-re kidolgozott többhatalmi atomalkut Iránnal. Az iráni elnök értelmetlennek mi­megjegyezte: amennyiben a Balol­dal úgy dönt, hogy nem írja alá a do­kumentumot, nem lesz kormány. Borút Pahor államfő, akinek a hi­vatalos választási eredmények köz­zététele utáni 30 napon belül kellett volna javaslatot tennie a miniszter­elnök-jelölt személyére, ezt nem tud­ta megtenni, mert egyik jelölt sem rendelkezett a szükséges támogatás­sal. Ugyanis sem a választásokon győztes ellenzéki jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) elnöke, Janez Jansa volt miniszterelnök, sem a má­sodik legtöbb szavazatot kapott, Maijan Sarec nemrég alapított bal­közép pártja, a Maijan Sarec Listája (LMS) nem rendelkezik a kormány­­alakításhoz szükséges parlamenti többséggel. Július 28-tól ezért hiva­talosan is megkezdődött a kormány­alakítási tárgyalások második köre, amelyre 14 nap áll rendelkezésre. Az elnök mellett azonban a frakciók is javaslatot tehetnek a miniszterelnök személyére, s ha ez sem jár sikerrel, a harmadik körben a képviselők, azaz pártjaik is jelölhetnek, de ekkor már nem kell a kormány megválasztásá­hoz abszolút többség, elég a jelenle­vők többségének támogatása. (MTI) nősítette a tárgyalásokat az USA-val. „Mi mindig a diplomácia és a tár­gyalások mellett vagyunk, de a tár­gyalásokhoz jóhiszeműség kell” - mondta az állami televízióban köz­vetített reagálásában Haszan Róháni elnök. Az Egyesült Államok újra ér­vénybe léptette az Irán elleni büntető intézkedéseket, és most tárgyalni akar — fejtette ki. „Őrültség” a tárgyalá­sokat és a szankciókat összekötni egymással - mondta, mivel szankci­ók idején nem lehet tárgyalni. Védekezik az unió Tegnap hatályba lépett az Euró­pai Unió úgynevezett blokkoló ren­deletének frissített változata, amellyel megtiltják az európai cé­gek számára, hogy eleget tegyenek az Irán elleni amerikai szankciók­nak, így próbálva életben tartani az USA által nemrég egyoldalúan fel­mondott iráni nukleáris megállapo­dást. Az eredetileg 1996-ban elfo­gadott rendelet frissítésével bünte­tés terhe mellett megtiltják az eu­rópai vállalkozások számára, hogy az amerikai korlátozások miatt fel­számolják üzleti kapcsolataikat Iránnal, lehetővé teszik, hogy kár­térítést követeljenek a szankciókból eredő káraikért azok okozóitól, va­lamint kimondják, hogy nem isme­rik el a büntetőintézkedéseket ki­kényszeríteni hivatott bírósági íté­leteket. Az uniós állampolgároknak tilos eleget tenniük a szankciók elő­írásainak, kivéve, ha a bizottság ki­fejezetten felhatalmazza erre őket, mert máskülönben súlyosan sérül­nének ezen személyek vagy az EU érdekei. Az Európai Bizottság le­szögezte: mindent meg fog tenni az érintett európai vállalatok védel­mében. Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai főképviselő hangsúlyozta, továbbra is hatékony pénzügyi csatornákat kívánnak fenntartani Iránnal, és nem áll le az iráni földgáz- és kőolajexport. Az Európai Unió aláhúzta: eleget fog tenni az iráni atomalkuban fog­lalt vállalásainak egészen addig, amíg Teherán is ezt teszi, ugyanak­kor elkötelezett a továbbra is kulcs­­fontosságú partnernek és szövetsé­gesnek számító Egyesült Államok­kal folytatott együttműködés fenn­tartása mellett. Brexit: új következmény London. A megállapodás nélküli brexit veszélyeire figyelmeztettek jajt rendőrségi biztosok, akik sze­rint kockázatot jelenthet a közbiz­tonságra, ha nem születik meg­egyezés a brit uniós tagság megszűnésének feltételrendszeré­ről, mert a szigetország biztonsági kapacitások széles körétől esne el, és megszűnne a hozzáférése közös adatbázisokhoz. A bűnüldöző szervek jelentős mértékben veszí­tenének műveleti képességeikből, ha nem születik megállapodás a brit kormány és az Európai Bizottság között - mutatott rá Sajid Javid bel­ügyminiszternek írt levelében a rendőrség munkáját Angliában és Walesben felügyelő biztosok szer­vezete. Hangsúlyozták a rendőri és igazságszolgáltatási kooperáció fenntartásának jelentőségét a brit európai uniós tagság 2019 márciu­sában való megszűnése után is. Rá­mutattak, a rendőrség 32 közös eu­rópai mechanizmust alkalmaz a munkájában, köztük az európai el­fogatóparancs rendszerét vagy a Schengeni Információs Rendszert (SIS). Az Európai Bizottság bre­­xitügyi főtárgyalója, Michel Bami­­er többször is utalást tett arra, hogy az Egyesült Királyság nem marad­hat részese az európai elfogatópa­rancs kerethatározatának az EU- tagság megszűnése után. Munkatársainak a korábban be­csültnél nagyobb részét, mintegy 30%-át veszítheti el a még London­ban működő, de az Egyesült Ki­rályság tervezett uniós kilépése mi­att jövőre Amszterdamba költöző Európai Gyógyszerügynökség (EMÁ), amelynek ezért részben át kell alakítania tevékenységét. Az EU-ban forgalmazható gyógysze­rek jóváhagyásáért felelős szerve­zet számításai szerint 900 alkalma­zottjuk mintegy 30%-át el fogják veszíteni, s ez komoly bizonytalan­ságot jelent középtávon. Többen ráadásul már most felmondtak, hogy más munka után nézzenek. A probléma egyik fő oka, hogy 135, rövidtávú szerződéssel rendelkező munkavállalót nem tudnak tovább foglalkoztatni a szigorú holland munkaügyi szabályok miatt. An­nak is komoly hatása lehet, hogy az unió szabályai értelmében az adott ország árszínvonalához kell igazí­tani a béreket, amelynek nyomán 24%-os csökkentésre kell készül­niük a munkatársaknak. (MTI) Teheráni bazár: nem szállíthatnak Amerikába pisztáciát és szőnyeget (SiTA/AP) Sarec lehet a kormányfő Haszan Róháni iráni elnök: őrültség most tárgyalni Washingtonnal (TASR/ap)

Next

/
Thumbnails
Contents