Új Szó, 2018. július (71. évfolyam, 151-175. szám)
2018-07-31 / 175. szám
6 I GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2018.július 31. lwww.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Egyre több pénzt kérnek a szlovákiai lakásokért A lakóingatlanok drágulásához a kereslet látványos növekedése járult hozzá, ami elsősorban a továbbra is rendkívül kedvező hiteleknek és a lakosság növekvő bevételeinek köszönhető (TASR-feivétei) EU: derűlátásban a magyarok vezetnek Brüsszel. Csaknem egyéves mélypontra csökkent júliusban az Európai Bizottság gazdasági hangulatindexe az euróövezetben. Magyarországon eközben újabb rekordra, egyúttal az Európai Unión belül is a legmagasabbra emelkedett a gazdaságot derűlátóan megítélők aránya. Az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósága, a DG EcFin felmérésében 112,1 pontrácsokként júliusban a gazdasági hangulatindex (ESI). Januárban ez még 114,9 ponton állt. Magyarországon az ESI júliusban 124,6 pontra, a valaha elért legmagasabb értékre, egyúttal az Európai Unióban a legmagasabb szintre emelkedett. Januárban 120,9 ponton állt a mutató. A gazdasági hangulatindex hosszú távú átlaga 100 pont minden tagállam esetében. A 100-nál magasabb pontszám a gazdaságot derűlátóan megítélők túlsúlyára utal, az alacsonyabb viszont borús kilátásokat tükröz. (tasr, mti) Történelmi csúcson az árambehozatal Pozsony. Szlovákia még soha nem szorult rá annyira a villamos energia behozatalára, mint tavaly. A Szlovák Villamosenergia-átviteli Rendszer (SEPS) adatai szerint 2016-ban a szlovákiai áramfogyasztás 8,8 százalékát biztosították behozatalból, tavaly pedig ez már csaknem elérte a 10 százalékot, miközben 2007 előtt még a teljes hazai fogyasztást képesek voltak kielégíteni a szlovákiai erőművek. Az elmúlt évben azonban a fogyasztás is megugrott. 2017-ben 31,06 TWh mennyiségű áramot használtunk el, ami újabb történelmi CSÚCS. (TASR) Pozsony. Az idei második negyedévben is folytatódott a szlovákiai lakóingatlanok drágulása. Míg azonban az első negyedévben elsősorban a vidéki városokban ugrottak meg az árak, az elmúlt három hónapban a fővárosi lakóingatlanok drágulása kapcsolt nagyobb sebességre. Pozsonyban az idei második negyedévben a kétszobás lakások ára átlagosan 3,65, a háromszobásaké 3,85 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest - derül ki a Nehnutefnosti.sk ingatlanportál elemzéséből. „Ilyen mértékű drágulásra a fővárosban két éve nem volt példa” - nyilatkozta Martin Lazík, a Nehnutefnosti.sk elemzője. A lakóingatlanok drágulásához szerinte a kereslet látványos növekedése járult hozzá, ami elsősorban a továbbra is rendkívül kedvező hiteleknek és a lakosság növekvő bevételeinek köszönhető. „Jól jelzi a lakóingatlanok iránti növekvő érdeklődést, hogy az olyan, korábban kevésbé vonzó régióban, mint amilyen például a Besztercebányai járás is látványosan megugrottak az árak. A lakóingatlanok itt az elmúlt egy évben átlagosan 20%-kal drágultak” - mondta Lazík. A pozsonyi lakások drágulásához j elentős mértékben hozzáj árulhattak a jegybank hitelfelvétellel kapcsolatos szigorításai is, az elemzők szerint ugyanis ezek épp a fővárosi lakásvásárlókat sújtják majd a legjobban. Az utolsó pillanatban ezért még igyekeznek a lehető legtöbben hitelből lakást vásárolni, ami a kereslet hirtelen megugrásához vezetett. A friss adatok szerint azonban Pozsony egyes kerületei között is látványos különbségek vannak az árak szempontjából. A legnagyobb árugrást Főrév (Ruzinov), Vereknye és Pozsonypüspöki egyes részein mérték, ahol a kétszobás lakások az előző negyedévhez képest is csaknem 7 százalékkal drágultak. Míg az év elején egy ilyen lakáshoz átlagosan 132 ezer euróért lehetett hozzájutni, mára ez 141 ezer euróra nőtt. „Ha Pozsony egészét nézzük, a kétszobás lakásokhoz átlagosan 137 ezer euróért lehet hozzájutni” - tette hozzá Lazík. A legnagyobb érdeklődés a fővárosban egyébként épp a kétszobás és a háromszobás lakások iránt mutatkozott az elmúlt időszakban. Az ország többi nagyvárosa közül a legnagyobb átlagos árugrást Besztercebányán mérték, ahol a kétszobás lakások ára a második negyedévben több mint 5%kal nőtt, csaknem ugyanennyivel ugrottak meg az árak azonban Zsolnán is. Kassa egyes városrészeiben ugyanakkor a háromszobás lakások ára több mint 7 százalékkal nőtt. „A nyári hónapokban a szabadságok miatt csökken a lakásvásárlási kedv, így az árak is stagnálhatnak, a bankok azonban továbbra is kedvező kamatokkal vonzzák a hitelek iránt érdeklődőket, ősztől így folytatódhat az árak növekedése” - mondta Lazík. (mi, SITA.TASR) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Privatbank* 1,19-1,14 26,26-24,98 OTP Bank 1,22-1,11 26,75-24,49 337,15-308,73 Postabank 1,20-1,13 26,39-24,85 335,28-309,48 Szí. Takarékpénztár 1,21-1,13 26,26-24,85 336,69-307,70 Tatra banka 1,20-1,13 26,44-24,80 335,69-308,93 CSOB 1,20-1,14 26,27-24,97 Általános Hltalbank 1,20-1,13 26,38-24,84 336,76-307,75 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Már a németek is szembeszállnak az Európai Bizottsággal Franciaország ós Németország egyaránt azt szeretné, hogy az Európai Unió mezőgazdasági költségvetése a jelenlegi szinten maradjon, miután Nagy-Britannia elhagyja a közösséget - jelentette be a francia ós a német mezőgazdasági miniszter. Périzs/Beiiin. A Közös Agrárpolitika (KAP) költségvetésének az Európai Bizottság által javasolt csökkentésének az elutasítása mellett a miniszterek együttes nyilatkozatban kijelentették, hogy „a KAP számára elkülönített költségvetést jelenlegi szinten kell tartania a 27 tagállamnak” - tudósított a Reuters hírügynökség. Nagy-Britannia tervezett jövő márciusi kilépésével egy nettó befizető távozik az EU-ból, ami nyomást gyakorol a jelentős kiadási területek, mint például a mezőgazdasági támogatások csökkentésére. Annak érdekében, hogy csökkentse a költségeket, az Európai Bizottság májusban azt javasolta, hogy a 2021-2027 közötti időszakban a mezőgazdasági támogatásokat a jelenlegi összegről 5 százalékkal, 365 milliárd euróra csökkentsék. Franciaország, amely messze a KAP legnagyobb kedvezményezettje, „elfogadhatatlannak” nevezte az Európai Bizottság javaslatát, és arra törekedett, hogy más uniós tagokat is megnyeijen a mezőgazdasági büdzsé védelmére. Május végén Finnország, Franciaország, Görögország, Írország, Portugália és Spanyolország képviselői aláírtak egy memorandumot, amelyben tiltakozásukat fejezték ki a tervezett csökkentés ellen. A dokumentumot azóta több ország — Szlovákia, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Horvátország, Litvánia, Luxemburg, Románia, Ciprus - is aláírta, emellett Ausztria, Belgium, Észtország, Lettország és Szlovénia szóban fejezte ki támogatását. Gabriela Matecná földművelésügyi miniszter szerint Szlovákia a visegrádi országokkal összefogva szeretne jobb feltételeket kialkudni. Párizs júniusban bejelentette, hogy megnyerte 19 ország támogatását, amelyek között azonban nem szerepelt Németország, az EU legnagyobb gazdasága és költségvetésének legfontosabb befizetője. Mostanra megváltozott a helyzet. „Üdvözlöm Németország csatlakozását az Európai Bizottság javaslatával szemben álló álláspontunkhoz” - mondta Stephane Travert francia mezőgazdasági miniszter. Phil Hogan uniós mezőgazdasági biztos szerint a büdzsé növelése nélkül csak más szakpolitikák kárára lehetne bővíteni a KAP finanszírozását, erről azonban nem az Európai Bizottság, hanem a tagállamok kormányait tömörítő tanács és az Európai Parlament dönt. (TASR, MTI) Melléklet az Új Szó A tartalomból: • 10 kérdés Szarka Zsuzsanna divattervezőnek • Elsősorban jó szem kell a baleset elkerüléséhez • Felfekvés: a fekvő beteget ellátó réme • Hogyan segítsünk a fuldoklónak • Változtasson étkezésén tofuval! • Hatásos szépészeti módszerek - nem csak nyárra Augusztus 2-án keresse kedvenc i ''i» napilapjával együtt az újságárusoknál! vJ f
