Új Szó, 2018. július (71. évfolyam, 151-175. szám)

2018-07-28 / 173. szám

6 I KULTÚRA 2018. július 28.1 www.ujszo.com „A népzene az, ami táplál engem" „Küldetésemnek tartom, hogy egyre több emberrel ismertessem meg a zenei gyökereinket" - mondja Korpás Éva (Csendes Péter felvétele) KACSINECZ KRISZTIÁN Korpás Éva a Szőttes Tábor­ból érkezett a Művészetek Völgyébe, ahol a RÉV zenekar szólistájaként lépett fel. A népzenét és a bartóki, komolyzenei világot egyedi módon ötvöző, Lakatos Róbert nevével fémjelzett formáció zajos sikert aratott a Folk Udvarban. A népdalénekesnővel a kapolcsi éjszakában beszélgettünk a koncert után, hegedűszó mellett, míg a völgy­lakók kedélyes hangulatban gömöri táncokat igyekeztek elsajátítani. Milyen gyakran lép fel a Völgy­ben? Elég sokszor koncerteztem itt kü­lönböző formációkkal, saját projek­tekkel és más zenekarok énekese­ként is. Két éve voltam utoljára, a ta­valyit kihagytam, de azelőtt rend­szeresen jártam. Az elején volt egy­két év, amikor az elejétől a végéig itt voltunk, még a Tükrös zenekarral. Öcsön volt a székhelyünk, és a fel­lépések mellett különféle foglalko­zásokat is tartottunk. Mostanában már inkább csak jövök-megyek, de ha két koncertre is meghívnak, akkor a kettő között azért sikerül kicsit be­lekóstolnom a Völgy hangulatába. Miben rejlik ön szerint a Völgy varázsa? Engem a művészeti kavalkád nyűgöz le leginkább, amiből ki-ki kedvére csemegézhet. Itt mindenki megtalálhatja azt a műfajt, amely a szívéhez közel áll, és emellett új dol­gokat is felfedezhet. Ami még meg­fogott a Művészetek Völgyében, hogy mennyire családbarát feszti­vál. Minden korosztályt megszólít, a gyerekek, fiatalok és a felnőttek, idősebbek is találhatnak olyan hely­színt, ahol jól érezhetik magukat. A RÉV zenekar a magyar nép­zene mellett más Kárpát-medencei népek zenei motívumaiból is épít­kezik. Idén a Folk Udvar is a Kárpát-medencei népek kultúrái­ban fellelhető rokon vonások be­mutatására összpontosít, rámutat­va, hogy mennyi közös pont van ebben a sokszínű kavalkádban. Érzékelte már azt, hogy a népzene, a népzenében fellelhető közös mo­tívumok közelebb hozzák egymás­hoz az itt élő népeket, akár a ma­gyarokat és a szlovákokat? Tény, hogy a népzene, néphagyo­mány egy összekötő kapocs. És igen, a saját bőrömön is tapasztalom, hogy akik ebben a közegben mozognak, tisztelik és becsülik egymást. Magyar-szlovák viszonylatban pél­dául érdekes jelenség, hogy a ma­gyar táncházmozgalom mintájára a közelmúltban szlovák táncházak is alakultak. Mindenki tisztelettel, szeretettel fordul a másik nemzeti­ség kultúrája, népművészete felé, sőt, a szlovák és a magyar népzené­szek, táncosok kölcsönösen tanul­nak is egymástól, és úgy gondolom, hogy ez minkét oldalt gazdagítja. Mi is rengeteg szlovák zenészt isme­rünk, és együtt is működünk velük. A RÉV mellett van egy önálló projektje is, ennek keretében nem­rég jelent meg a hetedik szólóleme­ze Libidaridom címmel. Milyen az új lemez fogadtatása? Szeretik az emberek, jók a vissza­jelzések. Ez egy kicsit más műfaj, mint amit Lakatos Róbert és a RÉV zenekar játszik. Utóbbi esetében az autentikus népzene klasszikus zenei hatásokkal ötvöződik. A legújabb, családi lemezemen is a népdalé a fő­szerep, de a zenei körítés inkább a dzsessz felé hajlik. Nem állnak öntől távol a popu- Iárisabb előadók sem, nemrég például Norah Jones koncertjén járt Barcelonában. Az új albumra mennyire volt hatással ez a fajta populáris dzsessz, vagy a main­stream könnyűzene? Biztosan hatással volt. A zenei öt­leteket a gitárosom, Madarász And­ris. hozza. Az ő zenei műveltsége rendkívül széles és sokrétű, és már arra is ráérzett, hogy milyen az én íz­lésem, milyen énekeseket kedvelek. A népdalok feldolgozása egyébként közös munka eredménye, és általá­ban én is beleszólok, milyen úton in­duljunk el. Mennyire eladható ma a népze­ne, illetve a világzene? A népzene, a világzene és a dzsessz is rétegzene, soha nem fog a tömegkultúra részévé válni. Ennek ellenére a küldetésemnek tartom, hogy egyre több emberrel ismertes­sem és szerettessem meg ezeket a műfajokat, de legfőképpen a zenei gyökereinket. Hogy aztán ki hogyan táplálkozik ezekből és ki mit kezd velük, az már az ő dolga. Ha már szóba került a dzsessz: az egyik legismertebb magyar dzsesszénekesnő, Harcsa Veroni­ka mondta, hogy ha megjelenik egy új lemeze, és sikerül nullára kihozni a kiadások és a bevételek arányát, pezsgőt bont. Igen, tény és való, hogy egyre ke­vésbé éri meg CD-t kiadni. Viszont számomra nagyon fontos, hogy egy kézzelfogható terméket, alkotást hagyjak az utókorra. A bakelit most a reneszánszát éli, talán bízhatunk abban, hogy a CD is újra divatba jön majd valamikor. Sok formáció próbálkozik kü­lönböző módon népszerűsíteni, vonzóbbá tenni a fiatalok számá­ra a folklórt. Itt Kapolcson a mi­nap fergeteges bulit csapott a Bo­hemian Betyars, amely a púnkkal, a skaval és a pszichedelikus mű­fajokkal elegyíti a népzenei motí­vumokat. Hogyan vélekedik ezek­ről a kísérletekről? Kezdetben nagyon autentikus zeneművelő voltam, és csak azt tud­tam elfogadni, ha egy népdal auten­tikus közegben, népi hangszeres kí­sérettel szólalt meg. Amikor viszont elkezdtem tanítani, szembesülnöm kellett azzal, hogy a gyerekek egy része szinte ellenségesen viszonyul a népdalokhoz. Ekkor kezdtem gon­dolkodni azon, hogy talán mégis hasznos lenne a könnyűzene felől megközelíteni ezt a műfajt. Persze fontos, hogy ez az • újszerű zenei megközelítés, körítés igényes le­gyen. Az említett próbálkozásokról pedig azt gondolom, hogy van po­zitív és negatív hozadékuk is. Szé­lesebb rétegeket lehet általuk elérni, és megérinthetik azokat a hallgató­kat is, akik eddig falat húztak maguk elé a népi kultúrával, a néphagyo­mányokkal szemben. Viszont ezek a kísérletek megtévesztőek, félreve­­zetőek lehetnek olyan értelemben, hogy a közönség nehezen tudja el­dönteni, mi autentikus és mi nem az. Sokan például a Csík zenekar fel­dolgozása miatt hiszik azt, hogy a Most múlik pontosan egy népdal. Nyilván az előadók nem akartak megtéveszteni senkit, de az emberek egy részében így csapódott le. Ezt egy kicsit visszásnak tartom, és úgy vélem, hogy valamilyen módon tu­datni kellene a szélesebb közönség­gel: attól, hogy valamit népzenei köntösben játszanak, még nem nép­dal. És fordítva is érvényes, amennyiben a népdal köré szövünk más stílust, de ez minden médiafe­lületen nem lehetséges. Úgyhogy részben rá kell bíznunk az emberek intelligenciájára. Milyen projektekkel, fellépé­sekkel lep meg minket még idén? A RÉV zenekarral tervezünk ki­adni egy új albumot, ezenkívül a sa­ját zenekarommal végigkoncertez­zük a nyarat és az őszt, sőt már ka­rácsonyi fellépésekre is leszerződ­tünk. Szeptember 15-én Martonvá­­sáron lesz egy izgalmas, közös fel­lépésünk Harcsa Veronikával és Be­­recz Andrással, akik a Prímástalál­kozó produkciónknak lesznek a vendégei a Magyar Népdal Napja alkalmából. Illetve tervezek még egy különleges, autentikus népzenei koncertet, amelyből később hang­anyag is készülhet. Alig várom, hi­szen a népzene az, ami táplál engem, amiből építkezek. Huszonegy film verseng az Aranyoroszlánért a velencei szemlén A 75. Velencei Nemzetközi Filmfeeztiváion huszonegy film, köztük Nemes Jeles László Napszállta (Sunset) című nagyjátákfílmje verseng az Aranyoroszlánért. Velence. A cannes-i filmfeszti­vállal ellentétben az augusztus 29. és szeptember 8. közötti velencei sereg­szemle a Netflix streamingplatform számos alkotását is bemutatja, több a verseny filmek között is szerepel. Versenyben van a Coen testvérek The Ballad of Buster Scruggs című alkotása, az Oscar-díjas Alfonso Cuarón fekete-fehér családi drámá­ja, a Róma, valamint Paul Green­­grass rendezőnek a 2011-ben Nor­végiában Anders Breivik által elkö­vetett vérontásról szóló, Utoya, jú­lius 22. című filmje is. A fesztivált az Oscar-díjjal jutal­mazott Kaliforniai álom rendezője, Damien Chazelle First Man című világűrdrámája nyitja, amelyben Ryan Gosling játssza Neil Armstron­­got, Buzz Aldrin szerepében pedig Corey Stoll látható. Brady Corbet Vox Lux című, Na­talie Portman és Jude Law főszerep­lésével forgatott filmjével szerepel a versenyben. Julian Schnabel a francia-amerikai produkcióban ké­szült, Van Goghról szóló At Eter­nity’s Gate című filmjével verseng. Mike Leigh brit rendező Peterloo című történelmi drámájával, a francia Jacques Audiard a The Sisters Bro­thers című filmjével szerepel a ver­senyben. Németország Florian Henckel von Donnersmarck Oscar­­díjas rendező Werk ohne Autor című alkotásával képviselteti magát. Az olasz mozi képviseletében a ná­polyi rendező, Mario Martione Capri- Revolution című filmjét, Roberto Minervini What You Gonna Do Az Oscar-díjas Alfonso Cuarón fekete-fehér családi drámája, a Róma is ver­senybe száll az oroszlánért (TASR/AP-feiyétei) When The World’s On fire? című do­kumentumfilmjét, valamint Luca Guadagnino Suspiria című horror­filmjét mutatják be a versenyben. Arról, hogy melyik alkotás kapja a legjobbnak járó Arany oroszlánt, a Guillermo del Toro mexikói filmren­dező vezette zsűri dönt, melynek tag­jai között van Christoph Waltz osztrák-német színész, Naomi Watts brit színésznő és Malgorzata Szu­­mowska lengyel producer és forga­tókönyvíró. Versenyen kívül mutatják be az A Star is Bőm című romantikus zenei drámát Bradley Cooper és Lady Ga­ga főszereplésével, valamint a Drag­ged Across Concrete című alkotást, melyben Mel Gibson és Vince Vaughn játssza a főszerepet. A filmszemle szervezőinek köz­lése szerint Vanessa Redgrave kapja idén az életműdíjért járó Arany­oroszlánt. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents