Új Szó, 2018. július (71. évfolyam, 151-175. szám)
2018-07-28 / 173. szám
www.ujszo.com I 2018. július 28. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Farkasok közt A szlovákiai vadhajtás az orosz „anyafarkas" kölykének vallja magát Robert Kalinák elkövetett már egyet s mást politikai pályafutása során, de ahogy most Putyin lakájának szerepét játssza, azzal, mondhatnánk, túlmegy minden határon. Nehéz megmondani, mi a nagyobb pofátlanság - hogy nálunk hozhatta létre európai „főhadiszállását” az Éjjeli Farkasok orosz militáns szervezet, vagy ahogy a volt szlovák belügyminiszer próbálja védelmezni a Kreml új birodalmi álmait megtestesítő csapatot. A Smer alelnöke azt mondja az Éjjeli Farkasokról, nekünk csak azt kell figyelembe vennünk, hogy itt, Szlovákiában milyen tevékenységet folytatnak. És hozzátette: „Az Éjjeli Farkasok Szlovákia területén mindig rendesen viselkedtek”. Bár ez sem igaz, de még ha az lenne is, akkor sem szabad szemet hunynunk afelett, hogy ez a szlovákiai vadhajtás az orosz „anyafarkas” kölykének vallja magát. A moszkvai központnak van alárendelve, és ha Kalinák ebben esetleg kételkedne, elég, ha megnézi azt a videóüzenetet, amelyen vállalkozó barátocskája, Jozef Hambálek, az Éjjeli Farkasok itteni főnöke nyilvános jelentést küld Putyin éjszakai motoros bandája moszkvai fővezérének, Alekszander Zaldosztanovnak. A farkasok aktívan részt vettek a Kreml legalávalóbb titkos akcióiban. Vezetőjük, Zaldosztanov büszkén válaszolta a következőket arra az újságírói kérdésre, hogy részt veszneke a kelet-ukrajnai szakadár harcokban, és ott voltak-e a Krím elfoglalásánál: ,^Persze hogy. Hiszen ez hazafias kötelességünk”. Az Éjjeli Farkasok kitüntetést is kaptak Putyintól krími szolgálataik elismeréseképpen, a kelet-ukrajnai Luhanszkban pedig saját harcoló alakulatuk van. Továbbá minden március 5-én, a generalisszimusz halálának évfordulóján hatalmas koszorúval parádéznak Sztálin sírjánál. Zaldosztanov, akinek „valamiért” a Sebész a csúfheve, el is magyarázta, miért istenítik a tömeggyilkos diktátort: „Sztálin az orosz történelem legnagyobb alakja, Oroszország felülmúlhatatlan vezére. Csodálatos országot adott nekünk, kirángatva az orosz civilizációt abból a szakadékból, amelybe a Romanov cári dinasztia bukása után került”. Zaldosztanov egy hidegvérű tömeggyilkosról és a rezsimjéről beszél, amely legalább 20 millió ember haláláért felelős. És ezek után Kalinák azt meri mondani az Éjszakai Farkasokról: , Ahhoz, hogy valakit bíráljanak, annak a valakinek törvénysértést kellene elkövetnie, vagy legalábbis valami olyasmit, ami sérti a társadalmi értékrendünket”. A szlovák kormány, amikor Kalinák is a tagja volt, határozatban ítélte el a Krím orosz megszállását és a nemzetközi jog megsértésének minősítette. Ha az Éjjeli Farkasok részt vettek ebben, akkor az vajon összhangban van demokratikus értékeinkkel? Vajon nem sérti a Btk. 422. paragrafusát, ha egy Szlovákiában működő csoport olyan zászlókat, jelvényeket, egyenruhát és jelszavakat használ, amelyekkel mások emberi és szabadságjogait eltipró szervezetek iránti szimpátiáját fejezi ki? És nem mellesleg Zaldosztanov Sztálin mellett természetesen Putyinnak is csodálója, mindenekelőtt azért, mert „újraépíti a birodalmat”. Azt a birodalmat, amely minket is bekebelezett egykor. A szerző a Trend hetilap kommentátora Éjjeli Farkasok (Lifbomír Kotrha karikatúrája) A csehek 46 százaléka nem tudja, hogy Hitler feldarabolta az országot A csehek több mint 20 százaléka nem tudja, mikor alakult meg Csehszlovákia, és nem tudja, cseh szempontból milyen fontos történelmi események játszódtak le 1918-ban. Az NMS Media Research ügynökség készített országos felmérést a Post Bellum történelemmel foglalkozó civil szervezet számára, azt akarták felmérni, milyen ismeretei vannak a cseh lakosságnak a 20. század nemzeti szempontból kiemelkedően fontos - 1918, 1938, 1948 és 1968 - történelmi eseményeiről. A megkérdezettek 25 százaléka nem tudta, mi történt 1968-ban (a prágai tavasz reformmozgalom elfojtása), egyharmaduk nem válaszolt arra, mi történt 1948-ban (kommunista hatalomátvétel Csehszlovákiában), s az 1938-as évet illetően (az első Csehszlovák Köztársaság felosztása, a szudétanémet vidékek Hitler általi elfoglalása) az emberek majdnem fele nem adott helyes választ. „Minél régebbi az évforduló, annál szerényebbek az ismeretek. Csehszlovákia 1918-as megalakulása ilyen szempontból tulajdonképpen még kivétel is” - jelentette ki Kamii Kuncz, az ügynökség képviselője. A történelmi ismeretek korosztályok szerint is nagyon eltérők, az idősebbek általában többet tudnak a múltról, a fiatalabbak hiányos történelmi ismeretei viszont olykor egyenesen megdöbbentők. A megkérdezettek 79 százaléka tudta, hogy Csehszlovákia 1918-ban alakult meg és abban az évben ért véget az első világháború. A prágai tavaszról, illetve Csehszlovákia megszállásáról 76 százaléknak volt tudomása, 1948-at mint a kommunista hatalomátvétel kezdetét 65 százalék jelölte meg. Csehszlovákia németek lakta területeinek 1938-as elcsatolásáról csak az emberek 54 százalékának van tudomása. A fiatal korosztályok hiányos történelemismerete főleg a rossz iskolai oktatásra vezethető vissza. A történelemtanárok ugyanis ritkán jutnak el a tananyaggal a 20. századig, s az akkori eseményeket időhiány miatt szinte mindig sűrítve és röviden adják elő. Másik veszélyes tényező, hogy a fiatalok a történelmi ismereteket nem tartják fontosnak, és úgy vélik, a múlttal gyakran manipulálnak. Ezzel a hozzáállással azonban a fiatalok saját magukat is kiteszik a manipulációnak. (MTI) A NER belülről tágasabb, mint kívülről SZOMBATHYPÁL „ Voltak ellenzéki vezetők, akik nagy mosollyal elmondták, hogy ők amúgy nyertek. Amikor a kudarcot sikerként interpretálják, amikor teljesen hülyének nézik a saját választóikat, az vállalhatatlan. Ha ez így megy tovább, 2022-ben, 2026-ban, 2030-ban, de még 2086-ban is a Fidesz fog kétharmaddal győzni. ” (Kész Zoltán korábbi független ellenzéki parlamenti képviselő) „ Nem szerencsés, ha a konzervatív értelmiség is abba a hibába esik, hogy politikaifelhatalmazás nélkül megmondja, hogy a politika milyen döntéseket hozzon. Ne essünk ebbe a hibába, mint odaát! ” (L. Simon László fideszes parlamenti képviselő) Két férfi, egy eset. Két nézőpontból a Nemzeti Együttműködés Rendszere, azaz az Orbán-kurzus. A kétharmadot anno megbontó Kész Zoltán kiesett a parlamentből, s most távozik a politikából is. L. Simon László a lista végéről is bentragadt a parlamentben, volt már a NER napszámosa, földesura, hivatalnoka és emberarca is, sok minden volt, belülről nézi a rendszert. Utóbbi kormánypárti politikus Tusványos idei kultúrpolitikai fórumán élénk vitába keveredett a Magyar Idők író-költő rovatvezetőjével, az erdélyi Orbán János Dénessel, miként a Petőfi Irodalmi Múzeum konzervatív igazgatójával, a volt külügyér Prőhle Gergellyel is. Hármójuk beszélgetése jól rávilágít arra, hogy a kívülről egységesnek, monolitnak, különvélemény-mentesnek tűnő hatalom mégsem az, nem lehet az, sosem volt az, természeténél fogva sem lehet az. Ha ugyanis egy centrális erőtér egyszereplőssé teszi a politikát, kvázi kihívói ilyen-olyan okokból (köztük tehetségbeli alkalmatlanság miatt) nem versenyképesek, akkor a viták, nézetkülönbségek, konfliktusok könnyen a működő hatalmi rendszeren belülre kerülhetnek. Ergo, ha a parlamentben nincs alkalmas ellenzék, idővel az uralkodó párt válhat parlamentté, saját belső (titkos) frakciókkal. Ez a nagyság (méret) átka. L. Simon az idézetben egy korábbi erős hatalom, a csúcspontján szintén kétharmados szocialista-liberális világ (élt 1994-től 2010-ig) jelenségeinek egyik általa levont tanulságára utalt, azaz értelmiség és politika viszonyára. A veszélyt abban látja, ha a választói felhatalmazás nélküli értelmiség ráerőszakolja véleményét, elvárásait, óhajait a politikára, amelynek más a működési logikája. Hogy mi a különbség? Nézzük az egykori német szociáldemokrata kancellár, Helmut Schmidt nézőpontjából: „Akinek víziói vannak, az menjen orvoshoz. A politika pragmatikus cselekvés erkölcsi célok érdekében. ” Tagadhatatlan, hogy a magyar politizáló értelmiség java számára a pragmatikus cselekvés egy olyan ronda, szőrös állat, amely gyönyörű ideákat zabái, hogy aztán cinizmust böfögjön föl. A magyar.,értelmiségi” ugyanis nem megérteni, leírni, értelmezni akarja a politikát, hanem saját esztétikai-erkölcsi kereteibe, buborékjába gyömöszölni kellő szigorral, majd szomorúsággal és sajduló panasszal saját kedvére alakítani. Az élcsapat ideológiája ez, amely nem veszi figyelembe a szabályt, mely szerint nincs cselekvés következmény nélkül. Mármint magára nézve nem veszi figyelembe. Éz az a magát a politikában véleményvezérnek beállító, e szerepet megragadni-megőrizni akaró típus, amely tehetséges politikai garnitúra híján túszul ejtette a magyar ellenzéket, lebénította, működését pedig egy jól szituált társasházi lakógyűlés és egy bölcsésztanszéki értekezlet sajátos elegyévé gyúrta. Az eredményt és a hosszú távú következményeket Kész Zoltán meglehetős pontossággal látja, ahogyan az odavezető út veszélyeit érzékeli a kormánypárti honatya. Ez a közös a két idézetben. Az már egy másik hatalmi probléma, amikor a politikát erkölcsi cselekvésnek álcázzák pragmatikus célok érdekében.' FIGYELŐ Mészáros egy napja a kocsma falán Orbán Viktor kisvasutas graffitijei után Mészáros Lőrincről is megszületett az első alkotás, Igaz, egy nap alatt lefestették a Magyar Kétfarkú Kutya Párt rajzát, de arra ügyeltek, hogy a lepusztult vakolat megmaradjon a felcsúti söröző falán. Mészárost a népszerű játék- és mesefiguraként, Super Marióként ábrázolták, amint mágnesként gyűjti be az aranytallérokat. A graffiti eltávolításánál kínosan ügyeltek az eredeti állapotok megőrzésére, így az új fehér festés nem takar a szükségesnél többet a lepusztult vakolatból. A Kétfarkú Kutya arra is reagált, hogy Mészáros megszerezte a pártállami MSZMP-üdülő utódjaként működő Club Aligát is. A párt Szuper Lőrinc (Fotó: Kétfarkú Kutya Párt) Facebook-oldalán megjelent egy kép, amelyen Balatonaliga vasútállomás tábláját átírták Balatonaligarchára. A láthatóan photoshoppolt képhez nem írtak kommentárt. (MKKP, 444.hu) MARIÁN LEŐKO
