Új Szó, 2018. július (71. évfolyam, 151-175. szám)
2018-07-21 / 167. szám
KÜLFÖLD 6 I 2018. július 21.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Carles Puigdemont visszatér Brüsszelbe Brüsszel. Carles Puigdemont volt katalán elnök a jövő hét folyamán visszatér Belgiumba, miután a spanyol legfelsőbb bíróság csütörtökön visszavonta az ellene kiadott európai elfogatóparancsot - közölte Paul Békáért, a volt katalán elnök egyik ügyvédje. Az ügyvéd úgy vélekedett, a belga főváros alkalmasabb helyszín az elnök számára tevékenysége folytatásához, mint a németországi Schleswig-Holstein. (MTI) Líbiában nem lesz gyűjtőtábor Tripoli. 156migránst, köztük 10 gyereket mentett ki egy gumicsónakról a líbiai parti őrség Homsz északnyugati város partjaitól 87 km-re - közölte az észak-afrikai ország haditengerészete. A kimenekített migránsok fekete-afrikai országok állampolgárai. A migránsokat a mentési művelet után orvosi ellátásban részesítették. Az Európai Unió 2017-ben megállapodást kötött a líbiai hatóságokkal, aminek következtében jelentősen csökkent azoknak a száma, akik a Földközi-tengeren keresztül sikerrel elérik Olaszország partjait. Líbiában nem lesznek európai uniós menekülttáborok - szögezte le Fájez esz-Szarrádzs líbiai miniszterelnök. „Olyan megállapodást sem fogunk kötni, hogy pénzért cserébe fogadjunk be illegális migránsokat” - húzza alá Szarrádzs, aki szerint az EU- nak azokkal az országokkal kellene tárgyalnia, ahonnan az emberek elindulnak. (MTI) További nyolc év a koreai exelnöknek Szöul. Összesen 32 évet kell börtönben töltenie Pák Gun Hje volt dél-koreai elnöknek, miután tegnap egy bíróság további 8 év börtönbüntetésre ítélte kormányzati alapok hűtlen kezelése és a 2016-os parlamenti választásokba való beavatkozás miatt. A törvényszék szerint Pák bizalmasaival összejátszva 30 milliárd vonos (kb. 24 millió euró) veszteséget okozott az állami titkosszolgálatnak. Az exelnök emellett beavatkozott a konzervatív kormánypárt jelöltjeinek kiválasztásába a 2016-os parlamenti választásokon. (MTI) Késes támadás történt Lübeckben Lübeck. Legalább tízen sebesültek meg (hárman közepesen súlyosan) egy távolsági buszon történt késes támadásban a német Lübeckben. „Az utasok sikoltozva ugráltak le a buszról. Szörnyű volt. A tettesnél konyhakés volt, amivel az egyik utast mellbe szúrta” - mondta el egy helyi lakó. Szemtanúk elmondták, hogy a német születésű fiatal férfi által földre dobott hátizsák füstölt. A lübecki főügyészség közölte: egyelőre semmi sem zárható ki, így a terrorista indíték sem. (MTI) Belegabalyodnak a brexitbe A brit kormányfő szerint nem lesz fizikai határellenőrzés Írország és Észak-Írország között Theresa May üzleti vezetők előtt tartott beszédet Észak-írországban (sita/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Belfast. London soha nem fogadna el olyan megoldást, amely a brit EU-tagság megszűnése (brexit) után visszaállítaná a fizikai ellenőrzást Észak-Írország és az ír Köztársaság határán - mondta Belfastban a brit kormányfő. Theresa May megerősítette ugyanakkor azt a brit álláspontot is, hogy olyan megoldás sem lehetséges, amely a brexit után Északírország és az Egyesült Királyság többi országrésze közé emelne vámhatárt. May, aki üzleti vezetők előtt tartott beszédet Észak-írország fővárosában, kijelentette: a fizikai határellenőrzés visszaállítása Írország és Észak-írország határán elfogadhatatlan lenne több ezer embernek, akik naponta többször átlépik ezt a határt oda-vissza, akár munkába menet, akár azért, hogy a határ másik oldalán lévő szupermarketben bevásároljanak, és megoldhatatlan helyzet elé állítaná azokat a vállalatokat is, amelyeknek beszállítói és áruterítési hálózatai átívelnek e határon. A brit kormányfő szerint a határellenőrzés visszaállítása sértené az észak-írországi felekezeti megbékélés alapjait megteremtő 1998-as nagypénteki egyezséget is. Theresa May ugyanakkor - korábbi nyilatkozataihoz hasonlóan - határozottan elvetette azt a javaslatot, amelyet nemrég az Európai Bizottság terjesztett elő a határellenőrzési probléma megoldására, arra az esetre, ha egyéb megállapodás nem jön létre az EU és London között ebben a kérdésben. Az Európai Bizottság egyedi indítványa „közös szabályozási térség” kialakítását célozza az ír sziget egészén, annak érdekében, hogy Észak-írország és az ír Köztársaság között a brit EU-tagság megszűnése után is biztosítani lehessen a határellenőrzés nélküli forgalmat. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy Eszak-írországra érvényben maradna az EU egységes belső piacának szabályrendszere, jóllehet a brit kormány az EU-tagság megszűnésével egy időben ki akar lépni az unió egységes piacáról is és vámuniójából is. Észak-írország és Írország499 kmes határa lesz a brit EU-tagság megszűnése után az Egyesült Királyság és az unió egyetlen szárazföldi vámhatára. Ezen a határon jelenleg semmiféle útlevél- és vámelíenőrzés nincs. Az utóbbi hónapokban a brit kilépés feltételrendszerérői folyó tárgyalások sarkalatos - egyelőre megválaszolatlan - kérdésévé vált, hogy miként lehetne e határt a brexit után is a jelenlegi helyzethez hasonlóan teljesen nyitva tartani, úgy, hogy se az EU vámuniójának integritása, se az Egyesült Királyság alkotmányos területi egysége ne sérüljön. Trump meghívta Washingtonba Vlagyimir Putyint Donald Trump amerikai elnök meghívta Washingtonba Vlagyimir Putyin orosz elnököt - közölte Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője. Washington. Sarah Huckabee Sanders közölte: az elnök felkérte John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadót, hogy hívja meg Vlagyimir Putyint, de - mint a szóvivő fogalmazott - „az erről folyó egyeztetések már folyamatban vannak”. Donald Trump csütörtökön már utalt egy újabb csúcstalálkozó lehetőségére, hiszen azt írta: „türelmetlenül” várja a második találkozót Putyinnal, hogy megkezdhessék a Helsinkiben felvetett problémák megoldását. A bejegyzésben konkrétumokat is említett, köztük a terrorizmus elleni küzdelmet, Izrael biztonságának ügyét, az atomfegyverek elterjedésének megakadályozását, Ukrajnát, a Közel-Keletet és Észak-Köreát. A találkozóra ősszel, a Fehér Házban kerülhet sor. A bejelentés előtti órákban szavazta meg az amerikai szenátus egyhangúlag azt a határozatot, amely elutasítja Vlagyimir Putyin hétfőn tett javaslatát, hogy amerikai illetékesek részt vehessenek azon orosz hírszerzők oroszországi kihallgatásain, akik ellen az amerikai igazságügyi minisztérium vádat emelt a 2016-os amerikai választási folyamatba történt beavatkozás miatt, és cserében oroszok is részt vehessenek olyan amerikai állampolgárok kihallgatásain, akiket egyelőre nem pontosított bűncselekmények elkövetésével vádoltak meg Moszkvában. A javaslatot csütörtökön a Fehér Ház is elutasította. Trump: balek az elődöm Ha nem sikerül javítani az USA és Oroszország viszonyán, akkor Donald Trump lesz Vlagyimir Putyin orosz elnök legnagyobb ellensége. Ezt maga az amerikai elnök mondta a CNBC televíziónak. Trump az inteíjúban kifejtette: nagyra értékelte, hogy lehetősége nyílt az amerikaiorosz kapcsolatok javítására, ugyanakkor azt állította: hosszú évek óta ő az első elnök, aki keményen bánik Oroszországgal. Ostorozta elődjét, Barack Obama demokrata párti elnököt, aki - megfogalmazása szerint - „totális balek” volt Oroszországgal kapcsolatban. Az inteijút a Fehér Házban még azelőtt rögzítették, hogy a Fehér Ház szóvivője nyilvánosságra hozta Donald Trump Putyinnak szóló meghívását egy újabb csúcstalálkozóra. A hírt az amerikai politikai elit meglepetéssel, vagy éppenséggel felháborodással fogadta. Dan Coats, az amerikai hírszerző szerveket összefogó Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) vezetője a nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó fórumon egy panelbeszélgetésen hallotta a hírt, és először hitetlenkedve azt kérdezte: „Megismételné, kérem?”, majd annyit mondott: „Az sajátságos lesz!”. Inkább ne tárgyaljon A hírszerzés csúcsvezetője kifejtette, hogy Vlagyimir Putyinnak minimum tudnia kellett a 2016-os amerikai választásokba történt orosz beavatkozásokról, de meglehet, hogy ezt eleve ő rendelte el. Coats hozzátette: mindmáig egyáltalán nincs információja arról, hogy a hétfőn Helsinkiben tartott csúcstalálkozón mi hangzott el Trump és Putyin négyszemközti megbeszélésén. Chuck Schumer, a demokrata párti szenátorok frakcióvezetője leszögezte, Trumpnak mindaddig nem szabadna találkoznia és tárgyalnia az orosz elnökkel, amíg nyilvánosságra nem kerül, hogy a hétfői kétórás négyszemközti megbeszélésen mi történt, miről állapodtak meg. (MTI) Orbán Viktor miniszterelnök a jeruzsálemi Siratófalnál. Az izraeli látogatáson tartózkodó magyar kormányfőnek egy ideig várnia kellett a Yad Vashem múzeum előtt, mert a konvonjánál tüntetők torlaszolták el az útvonalat. Orbán a kétnapos izraeli látogatása keretében találkozott Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel és Reuven Rivlin államfővel is. Orbán többek között azt mondta, „garantáljuk minden zsidó polgár biztonságát Magyarországon, és zéró tolerancia van az antiszemitizmus ellen." Delegációjának tagja, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes látogatást tett Betlehemben. (MTI felvétel) Nehezebb lesz tüntetni Budapest. A parlament tegnap elfogadta az októbertől hatályos új gyülekezési törvényt, amely alapvető pontokon változtatja meg a tüntetésszervezés szabályait. A törvény nagy mérlegelési lehetőséget biztosít a rendőrségnek arra, hogy a nem kívánt gyűléseket előre betiltsa. A közrendet sértő kitétel, hogy a tüntetés megtiltható, ha „a közlekedés rendjének sérelmével jár”. Talán ez lesz a legtöbb vitát okozó rész az új törvényben, hiszen itt a jogalkotó a rendőrségre bízza annak mérlegelését, mikor jár akkora közlekedési sérelemmel egy tüntetés, hogy meg lehet tiltani. Eddig csak akkor lehetett megtiltani egy tüntetést, ha a közlekedés más útvonalon nem volt biztosítható. A rendezvények bejelentésénél is van fontos változás. Ezt a kötelezettséget írják elő a szervezőnek: a gyűlést annak megtartását megelőzően legfeljebb 3 hónappal, és a felhívás előtt legalább 48 órával köteles bejelenteni az illetékes rendőrkapitányságnak. Eddig 3 nappal a rendezvény előtt kellett bejelenteni, most viszont két nappal, de a felhívás előtt kell szólni. Vagyis a rendőrségnél meg kell tenni a bejelentést, mielőtt valaki a Facebookon elkezdené hirdetni az eseményt. A parlament a magánélet védelméről szóló törvényt is elfogadta, többé nem lehet majd Orbán Viktor háza előtt tüntetni... Október 15-étől szabálysértést követ el az, aki életvitelszerűen tartózkodik közterületen. A jogszabály a hajléktalanokkal szemben speciális helyszíni intézkedési eljárást vezet be. Ennek keretében a rendőr felszólítja a hajléktalant a közterület elhagyására. További eljárás nem indul el azzal szemben, aki ennek eleget tesz. (MTI, index)
