Új Szó, 2018. július (71. évfolyam, 151-175. szám)

2018-07-19 / 165. szám

Allatfarm WWW.UJSZO.COM ■ UJSZOt®UJSZO.COM nyozása kora tavasztól A késő őszig kis költséggel raj jár. A pecsenyegidák I iránt húsvét előtt van a V legnagyobb kereslet. A kecske pároztatása j a háztájiban természe- ' tes párosodással vagy mesterséges megtermé­kenyítéssel történhet. Egy ' kecskebak általában 100 nőstényre elegendő. Az in­­szemináció hatékonyabb, mert egy baktól vett ondó évente 400-3000 tenyész­­kecske megtermékenyítésére is elég. Fontos szempont az is, hogy a kistenyésztő men­tesül a bakszagtól. AZ ANYAKECSKE ÉS GIDÁJA A kecske vemhességi ide­je átlagosan 150 napig tart. A vemhességet a külső tüne­tek szembetűnően mutatják. A kecske falánkká válik, a ter­mészete nyugodtabb lesz, kimarad az ivarzás, a has szemmel láthatóan megnő, kitőgyei. Ultrahangos vizsgá­lattal a vemhesség 40 nappal a termékenyítés után kimu­tatható. A vemhes anyakecs­ke igényeli, hogy kíméletesen bánjunk vele falkásításkor, szállításakor, tereléskor. Arra ügyeljünk, hogy sokat mo­zoghasson, ne hízzon el, hogy az ellés könnyű lefolyá­sú legyen. Vigyázzunk, hogy ne fázzon meg, kerülje a huzatos helyeket. A takarmá­nya bőséges és jó minőségű legyen. Az elvetélés megelő­zése érdekében rothadt gu­mós- és gyökértakarmányt, penészes szénát, dohos abrakot és túl hideg vizet ne kapjon. Biztosítsunk részére nyalósót, amely az ásványi anyagokat pótolja. A tejelő anyakecske tejét az ellés előtt 34 héttel el­apasztjuk. Az apasztásnál úgy járunk el, hogy a fejését fokozatosan abbahagyjuk, il­letve átmenetileg korlátozzuk a takarmányt és a folyadék­víz mennyiségét. A kecskék többségénél a tejtermelés egy-két hónappal az ellés előtt meg is szűnik. Az ellésre jó felkészülni, különösen akkor, ha több vemhes kecskénk is van. A várható ellés időpontját mutatja a leereszkedett has, az üres horpaszok, a besüp­pedt far, a telt tőgy, az anya nyugtalansága, hátrafelé te­­kintgetése. Az ellés legtöbb­ször problémák nélkül, 1-3 Az állattartás reneszánsza Az állattenyésztés célja a gazdasági állatok sokoldalú hasznosítása. Tevékenységei közé tartozik az állatok szaporítása, gon­dozása, védelme, istállózása és takarmá­nyozása. A vidéki ember megélhetéséhez régen és ma is nagymértékben hozzájárul a kisüze­mi és a háztáji gazdálkodás. Napjainkban ismét a figyelem középpontjába került és felértékelődött a hagyományos állat­tartás, illetve a régi őshonos és tájfajták tartása és szaporítása. A természetes módon tartott kecske, juh, sertés, baromfi és nyúl olcsó és jó minősé­gű táplálékot biztosít a családnak, a több­lettermény gyakran értékesítésre is kerül. Az állatok körüli közös munka összeköti a családot, a gyerekek megtanulhatják a régi módszereket, fortélyokat, és jobban megbecsülik a vidéki környezetet. Az állattartás nagy felelősség! Csak az tartson állatot, aki szereti, és örömmel dol­gozik vele. Minden állattartó kötelessége, hogy jó közérzetet biztosítson az állatai­nak. Tiszteletben kell tartani őket, hiszen az állatok is éreznek, szenvedni és örülni egyaránt tudnak. Tilos az állatok bántal­mazása - a törvény is bünteti, jószágainkat védeni kell az éhségtől, a szomjúságtól, a sérüléstől, a betegségektől, a káros hatások­tól, a kényelmetlenségtől és a rossz érzéstől. Az állattartó kötelessége, hogy az állat fajtájának és szükségleteinek megfelelő fel­tételeket biztosítson. Az állatnak indoko­latlanul fájdalmat, szenvedést, sérülést ne okozzon. El kell különítenie az egymásra veszélyt jelentő és az egymást nyugtalanító állatok csoportos tartását. Biztosítania kell az állat igényeinek megfelelő körülmé­nyeket, és ezt naponta legalább egyszer el­lenőriznie kell. Az állatot nem bántalmaz­hatja, nem uszíthatja emberre vagy másik állatra. Az állat kényszertakarmányozását, falkásítását, csoportosítását kíméletesen kell megoldania. Gondoskodnia kell az állatok biztonságos elhelyezéséről. Be kell taitania az épületekre és a berendezésekre vonatkozó szabályokat, védekezni a tűz­veszély ellen. Szabad tartás esetén olyan területet kell biztosítania, ahol állatai a szélsőséges időjárási körülményekkel, a ragadozókkal és az egészségre ártalmas hatásokkal szemben védelmet találnak. (gáspárj.) óra alatt lezajlik. Gyakori az iker-, a hármas ellés is, de kivételesen 4-5 kiskecske vi­lágra hozatala is előfordul. Az újszülött gidák tömege 2,5-3 kg, ikerelléskor kisebb. A rendellenes fekvésű magzat születésének levezetéséhez hívjunk állatorvost! Ellés után az anyakecske és a kiskecskék ápolásra szo­rulnak. Az újszülöttet meg­tisztítjuk a nyálkától, tisztára töröljük, a köldökcsonkot fertőtlenítjük, és az anyja mel­lé tesszük. Az anya alá tiszta almot teszünk, takarmánnyal kínáljuk. Az ellés utáni napok­ban a jó minőségű széna, a langyos vízben elkevert kor­pa, dara és zabliszt elegye az anyakecske legjobb takarmá­nya. Figyeljünk arra is, hogy a magzatburok-maradványok és a placenta (méhlepény) is megszülessen, de vigyázzunk rá, hogy az anyakecske ne­hogy megegye, mert megbete­gedhet. A gidákat két órán »elül föcstejjel (ko­­tsztrum) kell meg­szoptatni. A kis gidák keresik az anyjuk tőgyét, szaladgálnak, és az anyjukat mindenhová követik. Gyor­san nőnek. Egyévesen elérik a teljes nagyságukat. TARTÁS ÉS TAKARMÁNYOZÁS Sokak véleménye szerint a kecskét csak legelőn lehet tartani, holott a zárt, kötetlen tartásban is jól érzi magát. Kedveli a tágas és világos is­tállót. Ügyeljünk arra, hogy az ablakokat ne érje fel a mellső lábaival. Az optimális tartási hőmérséklet 15-25 °C, té­len-legalább 8 °C legyen. Ne fagyjon be az ivóvíz. Az alom a kecskék alatt legyen száraz, tiszta, bőséges. A kecske tartható futójá­szolhoz kötve vagy egyedi és csoportos bokszokban is. Fontos figyelembe venni a különböző korú állatok te­rületigényét is. A kecske torkos állatfaj, vál­tozatos takarmányt igényel. Legeltetési idényben a lege­lő a legfontosabb számára. Kedveli a leveles szálas ta­karmányokat, lerágja és jól hasznosítja a látszólag érték­telen gyomokat is. A bokros legelőket, az alacsonyabb fák lombját, a fenyőágat is meg­eszi. Kedvence a szederlevél. Az esetleges általa okozott károk kivédése elkerülhető kerítés, elektromos kerítés, illetve pásztor segítségével. Takarmánya több összete­vőből álljon, gondoskodni kell a vitaminkiegészítőkről is (ez nyalósó segítségével oldható meg). Mindig legyen előne friss, vegyes széna. Abrakot mérsékelten adjunk neki, legfeljebb napi 1,5 kg­­ot, árpa és zab roppantva vagy darálva legyen benne. A darált abrakot vízzel össze­keverve adagoljuk, rendsze­rint fejés közben. A bőséges tejeléshez a legtöbb kecske napi 5-7 liter vizet igényel. Gáspár Julianna Auatenyésztö mérnök lllésháza 222., Novy Zivot - Eliááovce i. 222 Tel.: 0905 466 326 E-mail: kovacs.ladislav.sano@gmail.com * kész tápok • fehérje­­koncentrátumok, premixek kutya- és macskatápok széles választéka '”** mlteko pre cW lm* •*' °* • • U*« -TV­BőMwW ■y. NAPOS BKO.ILEKCSIKKEK EGÉSZ ÉVBEN RENDELHETŐK 0,40 C/darab TOJÓSCSIKKÉK EGÉSZ ÉVBEN RENDELHETŐK (1 hónappal előtte kell megrendelni) 2018. július KERTésUDVAR 11 DP180148

Next

/
Thumbnails
Contents