Új Szó, 2018. július (71. évfolyam, 151-175. szám)
2018-07-19 / 165. szám
2 I KÖZÉLET 2018. július 19. I www.ujszo.com Még sok kérdőjelet vet fel a civiltörvény BUGÁRANNA A civil szektorral együttműködve akarja Denisa Saková (Smer) belügyminiszter kidolgozni a civil szervezetek működését szabályozó törvényt. Pozsony. A javaslat szövegéből kiderül, hogy a civil szervezeteknek, alapítványoknak, polgári társulásoknak és egyéb nemzetközi szervezeteknek kötelességük lesz pontos leírást adni elérhetőségükről, céljaikról, tevékenységükről és vagyonukról. Abban az esetben, ha egy nemzetközi szervezet helyi irodájáról van szó, fel kell tüntetni a külföldi szervezet adatait is. Michaela Paulenová, a belügyi tárca sajtófelelőse lapunknak elárulta, hogy a javaslatot feltehetően szeptemberben fogják tárgyalni a parlamentben. Saková pozitívan értékelte a tényt, hogy az eddigi munkálatokba aktívan bekapcsolódtak az egyes szervezetek képviselői is. „Olyan területeken tevékenykednek, ahol az állam tekintettel a hatáskörére nem tud, és ahol a magánszféra nem akar, mivel nem származik belőle haszon. A demokratikus társadalomban olyan rést töltenek be, mely nélkülük üresen maradna” - méltatta a civil szervezetek munkáját Saková. Várjuk ki a vágót Marcel Zajac, a civil szervezetekért felelős kormánytanács elnöke megerősítette, hogy a civil társadalom képviselői üdvözlik a kezdeményezést, és továbbra is szeretnének hozzájárulni a javaslat kidolgozásához. „Az üggyel kapcsolatban szeretnénk világosan kifejezni, hogy nem állunk ellen a civil szféra finanszírozását tárgyaló eszmecserének, sem transzparens működésének javításának. Elutasítjuk viszont a különböző támadásokat és konspirációs elméleteket”—nyilatkozta Zajac. Viera Zúborová, politológus és a Bratislava Policy Institute szerint a készülő törvény célja a társadalom felháborodásának csitítása, melyet Robert Fico (Smer) konspirációs elmélete váltott ki. „A jelenlegi kormány igyekszik megnyugtatni a civil szférát, mely a politikai elittel ellentétben konzisztens és nyitott társadalom elvén alapszik” - fejtette ki véleményét Zúborová. Véleménye szerint félő, hogy az utolsó pillanatban olyan módosítások kerülnek a törvénybe, melyek teljesen megváltoztatják a lényegét. Valószínűnek tartja azt is, hogy a jogszabályból eredő felesleges adminisztrációs terhek megnehezítik a civil szervezetek tevékenységét. Emlékeztetett, míg a civil szervezetek például kötelesek kidolgozni és nyilvánosságra hozni az éves zárszámadást és a könyvelést számvizsgálónak is jóvá kell hagynia, addig a költségvetési szervezetek, dotációs szervezetek és egyéb állami intézmények csak éves könyvelési kimutatást hoznak nyilvánosságra. „Ahhoz, hogy a civil szervezetek állami támogatáshoz jussanak, jelenleg is számos adatbázisban kell szerepelniük. A törvények összehangolásának hiánya identikus jegyzékek létrehozásához vezet” - folytatta a politológus. Pozitív hatás is lehet Wessenauer Veszna, a Political Capital elemzője szerint több negatív hatása lehet egy civil társadalmat érintő törvénynek. „A külföldi és hazai támogatott szervezetek közti mesterségesen generált árok által sokkal kisebb a civil társadalom összefogása, egységes fellépése a kártékony, antidemokratikus lépésekkel szemben” - osztotta meg lapunkkal véleményét. Szerinte belső törést, bizalmatlanságot és támogatók elvesztését is eredményezheti egy ilyen törvény. Fontosnak tartja, hogy a törvényjavaslatot kontextusban vizsgálják. Mint mondta „Magyarországon a civilek elleni támadások egy tágabb, illiberális államépítési folyamat részét képzik”. A másik oldalon viszont számítani lehet pozitív hatásokra is, a jogszabály ugyanis segítheti a kritikus önreflexiót és új stratégiák kidolgozását a civilek körében. „A civileket célzó kormányzati támadások olyan folyamatokat is elindítanak, amelyek a civil társadalom történelmileg kialakult gyengeségeit próbálják korrigálni. Ilyen folyamatok a civil szervezetek hálózatosodása, koordináltabb együttműködése és támogatóikkal, szimpatizánsaikkal való szorosabb kapcsolat kialakítása” - folytatta Wessenauer. A Jól Szervezett Társadalomért Intézet (SGI) elemzéséből kiderül, hogy a külföldi anyagi támogatás a szlovákiai civil szervezetek pénzének mindössze 5 százalékát teszi ki, tehát sokkal jelentősebb a hazai finanszírozás. A külföldi támogatások túlnyomó többsége pedig az uniós intézményektől és a Norvég Alaptól származik. Denisa Saková (Smer) belügyminiszter szeptemberben akarja bemutatni a parlamentben a civiltörvényt (TASR-feivétei) Kiadtuk Moszkvának a gyanúsított férfit A pozsonyi reptéren az Amnesty International tagjai tiltakoztak az orosz állampolgár kiadatása ellen (Felvétel: Amnesty International Slovensko) NAGYROLAND Pozsony. Szlovákia kedd este kiadta a terrorizmussal vádolt Aszlan Jangyijevet Oroszországnak - közölte az orosz Szövetsági Biztonsági Szolgálat (FSB) szerdai sajtótájékoztatóján. Az Ingusföldről származó férfi kiadatását több emberjogi szervezet is ellenezte, mert attól tartanak, hogy a férfira kínvallatás vár Oroszországban. Jangyijev az orosz titkosszolgálat szerint az egykori csecsen terrorista, Samil Baszajev által irányított fegyveres csoporthoz tartozott. A férfi ellen büntetőeljárás is indult Oroszországban, mert feltehetőleg 2006-ban részt vett az északoszétiai fővárosban, Vlagyikazkavban elkövetett terrorcselekmények megszervezésében és végrehajtásában. A titkosszolgálat azt állítja, hogy a férfi még 2010-ben hamis okmányokkal hagyta el Oroszországot, hogy meneküljön a nyomozás elől. Egy évvel később orosz tájékoztatás alapján őrizetbe vették Szlovákiában. Jangyijev kiadatását hét éven keresztül sikerült elkerülnie az ügyvédeinek, akik a vád megalapozatlanságára hivatkoztak. Az orosz titkosszolgálat emberei a sajtótájékoztatón közölték, hogy a szlovák igazságügyi szerveknek mostanra sikerült olyan meggyőző bizonyítékokat összegyüjteniük, amelyek alapján megvalósulhatott a férfi kiadatása. Az ENSZ Emberi Jogi Hivatala nemrégiben a kiadatás megállítását kérvényezte, mivel szerintük fennáll annak a veszélye, hogy Jangyijevre kínvallatás vár Oroszországban. A szlovák igazságügyi minisztérium ennek ellenére mégis kiadta a férfit az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntésére hivatkozva, mely elutasította a férfi védelmével kapcsolatos további intézkedéseket. A kiadatás ellen az Amnesty International Szlovákia is tiltakozott. A szervezet képviselői a pozsonyi reptéren transzparensekkel tüntettek, ezzel kifejezve tiltakozásukat. Jangyijev ügyvédje, Lukás Opett múlt hét pénteken az Alkotmánybíróságnál kérvényezte ügyfele védelmét, melyet az Emberjogi Liga is támogatott, azonban a férfit kitoloncolták, mielőtt a bíróság meghozhatta volna a döntését. Jangyijev nemcsak Szlovákiában, hanem egyebek mellett Svájcban és Hollandiában is megpróbált törvényes úton letelepedni, azonban menedékjogi kérelmét mindenhol elutasították. A férfi azt állítja, hogy hamisan vádolták meg, a vallomásra pedig kínvallatással vették rá. Visegrádi összefogás kvótaügyben ÖSSZEFOGLALÓ A migrációval kapcsolatban egységes állásponton vannak a V4-ek: az EU hagyjon föl a menekültek kötelező betelepítésének a gondolatával. Az Európai Tanács júniusi csúcsértekezletének zárónyilatkozatát az egász régió lelkesen fogadta. A számok magukért beszélnek. Csehországnak 2691 menekültet kellett volna befogadnia Görögországból és Olaszországból - mindössze 12-t fogadott be. Magyarországnak 1294 menekültet kellett volna befogadnia - teljes mértékben elutasította. Lengyelországba 7082 menekült érkezett volna - nem jött egy se. Szlovákiának 902 menekültről kellett volna gondoskodnia - végül 16 anya és gyermek érkezhetett. A legtovább Órbán Viktor kormánya ment el, amikor a menekültválság kezdetén 2015-ben a szerb határon 175 kilométer hosszú és 4 méter magas kerítést épített. 2016-ban pedig országos referendumot tartott a kötelező betelepítésről. Bármilyen okok játszottak szerepet, a visegrádi négyek nem teljesítették az EU kvótáit. Magyarország, Csehország és Lengyelország az Európai Bíróság elé került az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítása miatt. Szlovákia a befogadott 16 személynek köszönhetően maradt ki a kötelezettségszegési eljárásból. Menedékkórök A V4-ek folyamatosan azt hangoztatják, hogy meg kell védeniük a nemzeti szuverenitásukat, amire a A visegrádi négyek közül Orbán Viktor kormánya hozta meg a legradikálisabb menekültellenes intézkedéseket (SITA-felvétel) kötelező kvóták veszélyt jelentenek. Bár Magyarország az európai keretrendszerben nem fogadott senkit, a kormánypárt nyilvánosságra hozta, hogy 1300 menedékkérőnek nyújtott védelmet, nagy részük nyugatra tartott. Beata Szydlo, Lengyelország exkormányfoje szerint az ország több mint egymillió ukrán menekültet fogadott be, akik a kelet-ukrajnai háború és Krím-félsziget elcsatolása idején hagyták el lakóhelyüket. A Menekültügyi és Bevándorlási Hivatal azonban ezt nem erősítette meg: 3400 menekültnek van érvényes okmánya. Tény, hogy az ukránok alkotják a legnagyobb külföldi közösséget Lengyelországban, 155 ezer munkavállalót és tanulót tartanak nyilván. Szlovákia nem győzi hangsúlyozni, hogy a 16 menekültet nem a kötelező kvótarendszerben fogadta be, hanem önkéntes alapon. További 100 személy elhelyezését vállalta, amire nem került sor. 2015 decemberében az ország befogadott 145 asszír keresztényt Irakból. A magyar és a szlovák kormány 2015 decemberében az Európai Bíróságon támadta meg a menekültek kvóták szerinti elosztásáról született határozatot, a kvótapert 2017 szeptemberében a kormányok elbukták. Csehország és Lengyelország ugyan a perben nem csatlakozott Szlovákiához és Magyarországhoz, de végig támogatta a két országot. Elutasított menekültek A négy országban a lakosság nagy része elutasítja a menekültek befogadását. A csehek 58 százaléka véli úgy, hogy nem kellene menekülteket befogadni. Magyarországon 48 százalék állítja, semmilyen érv nem győzheti meg arról, hogy menekülteket engedjenek be az országba, miközben az ennyire elutasítók aránya Lengyelországban csak 13 százalék - azonban a lakosság nagy része elutasító. A menekültek kvóták szerinti szétosztását a V4-ek egységesen ellenezték, csakúgy, mint azt, hogy a nemzeteknek ne legyen döntési, vagy vétójoguk ebben a kérdésben. Egyetértés van abban is, hogy a migráció okaival kell foglalkozni, a migrációs útvonalakat és a külső határokat kell szigorúbban ellenőrizni. Éppen ezért, a júniusi csúcs zárónyilatkozatát és eredményeit sikerként könyvelték el a V4-ek. Fontos tapasztalat viszont, hogy a visegrádi négyek országait nem érintette a menekültválság, mégis a politikusok központi témává és biztonságpolitikai kérdéssé tették, politikai tőkét igyekeztek kovácsolni a témából, és heves érzelmi megközelítést alkalmaztak. (euractiv, ssz)
