Új Szó, 2018. július (71. évfolyam, 151-175. szám)
2018-07-19 / 165. szám
www.ujszo.com I 2018. július 19. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK I 3 JEFTA: jöhetnek az olcsóbb japán autók A szabadkereskedelmi megállapodásnak köszönhetően megugorhat az Európai Unióban eladott japán autók száma (TASR/AP-feivétei) Pozsony. Az Európai Unió ós Japán vezetői által kedden aláírt átfogó szabadkereskedelmi megállapodásból az elemzők szerint a szlovákiai cógek ós fogyasztók is profitálhatnak. Az előbbiek újabb megrendelésekre, az utóbbiak olcsóbb japán termékekre számíthatnak. Az Európai Unió és Japán 25. csúcstalálkozóján Jean-Claude Juncker, a brüsszeli bizottság vezetője és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Japán részéről pedig Abe Sindzó kormányfő látta el kézjegyével az Európai Unió és Japán szabadkereskedelmi megállapodását (JEFTA), ami a két fél reményei szerint ellensúlyozza a Donald Trump amerikai elnök kereskedelempolitikája által szabadjára engedett protekcionista erőket. 640 milliós piac Japánban és az EU 28 tagállamában csaknem 640 millió ember él, a felek együttesen a világgazdaság közel 30 százalékát teszik ki, részesedésük a világkereskedelem teljes forgalmából megközelíti a 40 százalékot. Japán az Európai Unió hatodik legnagyobb exportpiaca, a japán kivitelnek pedig a harmadik legfontosabb célpontja az EU. A szerződés, amelyről 2013 tavaszán kezdődtek az egyeztetések, szélesebbre nyitja a japán piacot az uniós mezőgazdasági export előtt, ahogy számos más ágazatban is bővíti a kiviteli lehetőségeket. Európa részéről az agrártermelők a megállapodás fő nyertesei, mivel a termékek 85 százaléka juthat majd be vámmentesen a japán piacra, a többi esetében fokozatosan csökkentik a vámokat. Japán pedig néhány éves átmenet után ugyancsak vámmentesen szállíthat autókat az unióba. Jó hír a fogyasztóknak „A megállapodásnak köszönhetően nőhet a szlovákiai cégek Japánba irányuló kivitele, miközben a vámok csökkentésének köszönhetően a fogyasztók olcsóbban juthatnak majd hozzá egyes japán termékekhez” - nyilatkozta Jana Glasová, a Postabank elemzője. Tibor Lőrincz, a Tatra banka elemzője szerint elsősorban a japán autók ára csökkenhet a közeljövőben, míg a japánok például az európai borokért fizetnek majd kevesebbet. „A megállapodás azonban nem csupán a vámokat, hanem a kereskedelemmel kapcsolatos bürokráciát is csökkenti, vagyis az export a jövőben nem csupán olcsóbb, hanem egyszerűbb is lesz” -tette hozzá Lőrincz, megjegyezve azonban, hogy a földrajzi távolság miatt a kivitel látványos megugrására ezután sem számíthatunk. „Az ágazatok közül elsősorban a mezőgazdaságban nőhet a Japánba irányuló kivitelünk, a megállapodásból azonban profitálhatnak az autóipari cégeink is” - vallja Glasová, hozzátéve, hogy van hová fejlődnünk. Jelenleg ugyanis Japánból jóval több terméket hozunk be, mint amennyit oda exportálunk, miközben a Japánba irányuló kivitelünk a szlovák export csupán 0,2 százalékát teszi ki. A távol-keleti ország a behozatalunkon 0,8 százalékban részesedik. Üzentek T rumpnak Glasová szerint a kibontakozóban levő, főként az amerikai elnök, Donald Trump által szított kereskedelmi háború miatt a mostani megegyezésnek politikai üzenete is van. Erre egyébként már az uniós vezetők is felhívták a figyelmet a szerződés aláírását követően. „Világos üzenetet küldtünk, hogy kiállunk közösen a protekcionizmus ellen” — fogalmazott Tusk, míg Juncker azt hangoztatta, hogy az együttműködés erősebbé teszi, jobb helyzetbe hozza a feleket. A japán miniszterelnök szintén azt hangsúlyozta, a megállapodás aláírásával kinyilvánították Japán és az Európai Unió rendíthetetlen politikai akaratát, hogy a szabadkereskedelem zászlóvivőiként lépjenek fel és ebbe az irányba tereljék a világot. Gyors elfogadás Az Európai Unió és a Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodással ellentétben ezúttal nem lesz szükség a nemzeti parlamentek jóváhagyására, miután az Európai Bíróság egy ítélete szerint az uniós kereskedelmi szerződések rendelkezéseinek túlnyomó többsége az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik, és ezekhez elég a tagállamok kormányait tömörítő tanács és az Európai Parlament jóváhagyása. A Japánnal kötött egyezményt az év végén terjesztik az Európai Parlament elé ratifikálásra. (mi, TASR, MTI) Gigabüntetést kapott a Google, mert visszaélt az erőfölényével Rekordösszegű, 4,3 milliárd eurós büntetést szabott ki a Google-ra szerdán az Európai Bizottság, amiórt az amerikai internetes óriásvállalat viszszaólt erőfölényével az Android operációs rendszert használó okostelefonokon és táblagépeken. Brüsszel. Az európai uniós szabályok értelmében a trösztellenes bírság összege az érintett cég éves árbevételének 10 százalékát is elérheti. A Google anyavállalatának, az Alphabetnek a tavalyi bevétele 110,9 milliárd dollár volt, tehát a büntetés egyesek szerint akár még visszafogottnak is mondható. A brüsszeli testület tavaly 2,4 milliárd euróra bírságolta a Google-t egy másik ügyben, amiért a cég visszaélt a keresőszolgáltatások piacán élvezett fölényével (TASR/AP-felvétel) azzal, hogy saját ár-összehasonlító szolgáltatásait előrébb, a versenytársakét pedig hátrébb sorolta a találatok között. A bírság nagysága tükrözi az ügy súlyosságát - mondta Margrethe Vestager, az EB versenyügyekért felelős tagja, aki szerint a bizottság azt váija el a Google-tól, hogy 90 napon belül megszüntessék a gyakorlatot. A Google fellebbez a döntés ellen, a vállalat szerint az Android nemhogy nem szűkítette a választási lehetőségek körét, hanem kifejezetten növelte a választás szabadságának fokát. Ami a pénzbüntetésnél is fájdalmasabb lehet a cégnek, hogy szabadságot adhat a mobilgyártóknak abban, hogy az androidos telefonokra milyen keresőt és böngészőt telepítsenek, nem kell az androidos alkalmazásokat használniuk. Jelenleg az okostelefonok 80 százalékán fut Android operációs rendszer. Szakértők szerint az ügy fokozhatja a feszültséget az Egyesült Államok és az Európai Unió között az Európai Bizottságot vezető Jean-Claude Juncker és Donald Trump amerikai elnök jövő heti találkozója előtt. (TASR, MTI) GAZDASÁGI HÍRMORZSA Gyorsabban nőnek a fogyasztói árak Luxembourg. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerint az Európai Unióban átlagosan 2%-kal nőttek a fogyasztói árak júniusban az egy évvel korábbihoz képest. A legnagyobb drágulást Romániában (4,7%), Észtországban (3,9%) és Magyarországon (3,2%) mérték, míg Szlovákiában 2,9%-kal nőttek az árak. (TASR) VÉTEL - ELADÁS Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Harácsolunk, tehát vagyunk, de annyira, hogy már szakembereknek, könyveknek és ügynökségeknek kell tanítaniuk az embereket a kidobás művészetére. Egy átlagos négytagú középosztálybeli család több mint tízezer holmi között él a három-négy szobás otthonában, s ideje felét ezek elrakására, karbantartására és lecserélésére áldozza. Vrabec Mária alaposan körbejárta a témát, megtudhatjuk például, miért halmozzuk olyan előszeretettel magunk körül a tárgyakat, miért nem jó ez, ellenben mikor és miért jó a rendetlenség. 2018. július 17. SOK-SOK BUDDHA VIGYÁZ RA HUSZÁR pun TV- ós rádióműsor július 21-27. ► Panaszkönyv: Mi mindennek kell megfelelni ahhoz, ha a külföldi nyaralásra a kutyánkat is magunkkal szeretnénk vinni? Keresse a Vasárnap legújabb számát az újságárusoknál! Misán mi)
