Új Szó, 2018. július (71. évfolyam, 151-175. szám)
2018-07-03 / 152. szám
www.ujszo.com | 2018. július 3. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK I 5 Felrobbant a hitelpiac a szigorítások miatt Pozsony. E héttől szigorodtak a jelzáloghitelek folyósításának a feltátelei. Akik még kedvezőbb feltételekkel szerettek volna kölcsönt igényelni, azok az elmúlt időszakban erre tömegesen szánták rá magukat, ami a lakosság eladósodottságának a további látványos növekedését okozta. Július elsejétől az új szabályok szerint a lakosság által felvett hitel teljes nagysága nem lépheti túl az ügyfél nettó éves keresetének a 8-szorosát. A jegybank kezdetben azonban még ad kivételt: 2018 októberéig az újonnan folyósított hitelek 20 százaléka átlépheti az éves kereset 8-szorosát, az év végéig azonban ez az arány 15, jövőre pedig fokozatosan 10 százalékra csökken. További fontos megkötés, hogy mostantól nem nyújtanak jelzáloghitelt a megvásárolni kívánt lakás vagy családi ház teljes értékére, vagyis megszűnik az úgynevezett 100 százalékos hitel. Az új felső határ 90 százalék, amit fokozatosan 80 százalékra faragnak le. „A jegybanknak a szigorítással az volt a célja, hogy visszafogja a lakosság eladósodottságát, amelynek a növekedési üteme jelenleg a leggyor-Csak májusban 820 millió eurónyi új lakáshitelt folyósítottak a pénzintézetek (TASR-felvétel) sabb az uniós tagországok közül. Egyelőre azonban a szigorítások ellenkező hatást váltottak ki” - nyilatkozta Peter Világi, a Fincentrum elemzője. A kedvezőbb feltételeket az utolsó pillanatban szerinte rengetegen igyekeztek igénybe venni, az elmúlt hónapokban így tovább nőtt a lakosság eladósodottsága. Csak májusban 820 millió eurónyi új lakáshitelt vettek fel. A jegybank legfrissebb adatai szerint az elmúlt egy évben 12,1 százalékkal nőtt a lakáshitelek állománya, május végére elérve a 25,9 milliárd eurót. A hitelek iránti növekvő érdeklődésre a bankok is rájátszottak, az eddiginél is alacsonyabb kamatokkal vonzva magukhoz az ügyfeleket. Májusra így a lakáshitelek átlagos kamatszintje 1,46 százalékra esett vissza, ami újabb történelmi rekordnak számít. Az ügyfélcsalogatásban a Szlovák Takarékpénztár volt a legsikeresebb, amelynek a piaci részesedése 28 százalék felé közelít. A sorban az Általános Hitelbank (VÚB) következik 21,6 és a Tatra banka, csaknem 14 százalékkal. „Számításaink szerint a júniusi adatok is kiugróan magasak lesznek, hiszen sokan az utolsó pillanatig halogatták a még kedvezményesebb feltételekkel kínált hitel igénylését”mondta Világi, aki szerint a növekvő érdeklődés miatt az elmúlt időszakban a hitel elfogadásának az ideje is tovább tartott. „Az őszi adatok is érdekesek lesznek, számításaink szerint ugyanis a bankok drágábban kínálják majd a hiteleket. Valószínűleg ezúttal is lesz azonban olyan pénzintézet, amely szembemegy az árral, és még akciós árakkal vonzza majd magához az új ügyfeleket” - tette hozzá a Fincentrum elemzője. (mi, SITA) GAZDASÁGI HÍRMORZSA Lengyel búcsú az orosz gáztól Varsó. Állami tisztségviselők szerint Lengyelország az orosz Gazprommal fennálló, hosszú távú földgázvásárlási szerződés 2022. évi lejárta után nem importál több gázt Oroszországból. A lengyel állami gázkereskedelmi vállalat, a PGNiG az energiahordozót amerikai és norvég forrásokból fogja beszerezni. Á PGNiG a napokban bejelentette, hogy hosszú távú szerződést írt alá két amerikai vállalattal cseppfolyósított földgáz (LNG) vásárlásáról. A megállapodás célja, hogy Lengyelország függetlenné váljon az orosz szállításoktól. A lengyel gázvezetékhálózatot üzemeltető Gaz-System e hónap elején pedig közölte, hogy kijelölték a Baltic Pipe gázvezeték nyomvonalát. A beszerzési források körének bővítése jegyében ezen a vezetéken át Norvégiából várhatóan évi 10 milliárd köbméter földgáz érkezhet Lengyelországba. A Stockholmi Választott Bíróság mindeközben úgy döntött, hogy a hosszú távú szerződés keretében vásárolt gázért a PGNiG jogosan követelhet alacsonyabb árat az orosz Gazpromtól. Á PGNiG azzal érvelt, hogy magasabb árat fizet az orosz gázért, mint más európai vevők. (TASR, MTI) Angol font 0,8865 |Q| Lengyel zloty 4,3893 Cseh korona 25,998 CT Magyar forint 329,81 Horvát kuna 7,3846 CT Román lej 4,6578 Japán jen 128,86 CT Svájci frank 1,1563 Kanadai dollár 1,5342 Q USA-dollár 1,1639 VÉTEL-ELADÁS Privatbank« 1,19-1,14 26,64-25,35 OTP Bank 1,22-1,11 27,15-24,86 344,08-315,08 Poatabank 1,20-1,13 26,79-25,23 342,83-316,45 Sd. Takarékpénztár 1,21-1,12 26,65-25,22 344,47-314,80 Tatra banka 1,20-1,13 26,84-25,17 343,58-316,20 CSOB 1,19-1,13 26,67-25,34 ’ Általános Hitelbank 1,20-1,13 26,79-25,23 343,90-314,29 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Szlovákiának a tavalyinál gazdagabb búzatermést jósolnak Idén a szokásosnál korábban kezdődött az aratás, amelyre ezúttal is látványosan rányomta bélyegét a kedvezőtlen időjárás. A Statisztikai Hivatal ennek ellenére gazdagabb búzaterméssel számol. Pozsony. „Az aratás idén Szlovákia egyes régióiban három héttel korábban kezdődött a szokottnál, ennél is fontosabb azonban, hogy az időjárás miatt régiónként, és sokszor egyegy gazdaságon belül is eltérő hozamok és terméseredmények alakultak ki. Míg egyes gazdaságok kiváló terméseredményekről adnak számot, másoknál a jég teljesen elverte a termést” - nyilatkozta Matej Korpás, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) sajtóosztályának a munkatársa. A kedvezőtlen időjárás ellenére a Statisztikai Hivatal gazdagabb búzatermést jósol a tavalyinál. A legfrissebb, tegnap közzétett előrejelzése szerint búzából idén 208 ezer tonnával, vagyis csaknem 12 százalékkal több teremhet a tavalyinál. Ez részben a 3,4 százalékkal nagyobb átlagos hektárhozamnak, részben pedig annak köszönhető, hogy idén csaknem 8 százalékkal nagyobb területen vetettek búzát, mint2017-ben. Hogy mennyibe kerül majd a búzaliszt az elkövetkező szezonban, az ugyanakkor a termés globális alakulásától is függ. A francia piacelemző társaság, a Tallage szakemberei szerint az Európai Unió tagországaiban összesen 140 millió tonna búzát takaríthatnak be a gazdák a következő hetekben. Ez a mennyiség közel 2 millió tonnával kevesebb a tavalyinál. Globálisan is kevesebb búza teremhet, a világ igényeit így csak a (TASR/AP-felvétel) készletekkel együtt tudja majd fedezni a termés. A váratlan áprilisi hőstressz elsősorban a skandináv országokban, Németország északi területein, Lengyelországban és a balti államokban befolyásolhatja negatívan a hozamokat. Az uniós termelés több mint felét biztosító három tagország közül egyedül Franciaországban várják az elemzők a termés növekedését (4 százalékkal, 37,8 millió tonnára). Németországban viszont 1,5 százalékkal 24 millió tonnára, az Egyesült Királyságban közel 1 százalékkal 14,5 millió tonnára mérséklődhet az idei kibocsátás. Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában 6-8 százalékkal kevesebb búza kerülhet a raktárakba. Spanyolországban, a tavalyi komoly hozamkiesést követően, a hektáronkénti termés 3,7 tonnára nő (+61 százalék) a prognózis szerint, így az ország összes búzatermése akár 59 százalékkal, 6,1 millió tonnára bővülhet. Magyarországon egyelőre nem állnak rendelkezésre hivatalos adatok az idei termésre vonatkozóan, mindenesetre a Tallage 4,8 millió tonna (-5 százalék) búzatermés betakarításával számol, 5,1 tonna/hektár (^t,5 százalék) átlaghozam mellett. A vezető búzaexportőr országok közül Oroszországban a tavalyinál 13-19%-kal kevesebb, 69-74 millió torma búzát takaríthatnak be a gazdák az idén. Ukrajnában szintén a termés csökkenése (-3 százalék) várható, 25-27 millió tonna termény kerülhet a tárolókba. A 2018/2019. évi szezon globális termése elmarad az egy évvel korábbitól. A legfrissebb mértékadó prognózisok szerint összesen 723-745 millió tonna kenyérgabona kerülhet a világ tárolóiba a júliusban kezdődő új gazdasági évben. Az elemzők véleménye megegyezik abban, hogy ez a mennyiség alulmúlja a globális felhasználást, ugyanakkor a bőséges nyitókészlettel együtt elegendő lesz a 736-751 millió tonna igény fedezésére. (TASR, SITA mi) Melléklet az Új Szóban! A LEGTÖBB, AAI ADHATÓ: Keresse kedvenc napilapjával e< szombatonként a sti •Jj NYERHET!
