Új Szó, 2018. július (71. évfolyam, 151-175. szám)

2018-07-03 / 152. szám

6 KÜLFÖLD 2018. július 3. I www.ujszo.com A német kormány léte a tét Ultimátumot adott Angela Merkel kancellárnak belügyminisztere és koalíciós partnere Horst Seehofer belügyminiszter pártja, a CSU miatt támadja Merkelt (Sita/apj RÖVIDEN Damaszkusz serege lendületben Damaszkusz. Megadták magu­kat a felkelők a Deraa tartomány azonos nevű székhelyétől keletre fekvő, stratégiai fontosságú Boszra településen az orosz tá­mogatású szíriai kormányerők­nek. Boszra elvesztése súlyos csapást jelentene a még harcoló felkelőkre, mert a város a térsé­gen átívelő, Deraa városban ve­zető vasútvonalon és főúton he­lyezkedik el, ami taktikai előnyt jelentene az offenzívat folytató szíriai hadseregnek. Állítólag a boszrai felkelők belementek a szír hadsereggel kötött megálla­podásba és megkezdték nehéz­­fegyvereik átadását. (MTI) Szíriaiak ezrei az izraeli határnál Jeruzsálem. A szíriai hadse­regnek a délnyugati Deraa tarto­mányért június közepén megin­dított offenzívája elől szíriai ci­vilek ezrei menekültek az izraeli határra, ahol Jeruzsálem meg­erősítette határvédelmét és hu­manitárius segélyt nyújt a rászo­rulóknak. Az izraeli vezetés fi­gyelmeztette a szíriai hadsereget, maradjon távol az 1973-as jóm kippuri háborút lezáró tűzszüneti vonalaktól, ahol azóta ENSZ- katonák felügyelte ütköző zóna választja el egymástól a két or­szágot. Izrael az 1967-es hatna­pos háborúban elfoglalta Szíriá­tól a Golán-fennsík jelentős ré­szét, majd 1981 -ben annektálta a területet. Jeruzsálem hivatalosan nem vett részt a hét éve tartó szí­riai polgárháborúban, de hadse­rege többször légicsapásokat hajtott végre Szíriában. (MTI) Újabb 200 ember fulladt a tengerbe Tripoli. Három nap alatt, június 29. és július 1. között több mint kétszáz, Európába igyekvő em­ber fulladt a Földközi-tengerbe Líbia partjainál - közölte a Nemzetközi Migrációs Szerve­zet (IOM). Az IOM rámutatott, hogy a hétvégén vízbe fulladt 204 emberrel 1000 fölé emelke­dett azoknak a száma, akik a ve­szélyes tengeri utat nem élték túl az idén. A nyár beköszöntével ismét emelkedni látszik a líbiai partokról induló menekültek és migránsok száma. (MTI) Jemeni háború: segíthet az ENSZ Áden. Mérsékelte harci tevé­kenységét a Jemenben beavat­kozó, Hodeida kikötővárost ostromló Szaúd-Arábia vezette katonai koalíció, hogy időt ad­janak Martin Griffiths, az ENSZ jemeni különmegbízottjának meggyőzni a húszi lázadókat a városból történő feltétel nélküli kivonulásról - közölte Anvar Gargas, a koalíciós tag Egyesült Arab Emírségek külügyminisz­tere. Az Irán támogatását élvező jemeni síita lázadók június 22- énjelezték, hajlandóak lenné­nek az ENSZ igazgatása alá he­lyezni a nemzetközi koalíció ál­tal ostromlott Hodeidát. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Horst Seehofer német belügyminiszter megerősítet­te, a hétvégén valéjéban fel­ajánlotta lemondását pártja, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) müncheni elnökségi ülésén. Seehofer tegnap késő délután Angela Merkel kancellárral tárgyalt a menekültügyi vitájukról. Horst Seehofer német belügymi­niszter kilátásba helyezte, hogy még e héten távozik a pártelnöki és bel­ügyminiszteri posztjairól, ha nem si­kerül dűlőre jutni Angela Merkel né­met kancellár Kereszténydemokrata Unió (CDU) pártjával a határellen­őrzéssel kapcsolatban. A Spiegel né­met lap ezt úgy értékelte, Seehofer ul­timátumot adott Merkelnek. „Azt mondtam, hogy e két posztot szabad­dá teszem, méghozzá három napon belül” - mondta a belügyminiszter. A vita arról szól, miként lehet megta­gadni a belépést a német határ állan­dó ellenőrzés alá vont pontjain - a bajor-osztrák határ három átkelőjé­nél - az unióban máshol már regiszt­rált menedékkérőktől. Seehofer és a CSU szerint feltétlenül vissza kell fordítani ezeket az embereket. Mer­kel és a CDU szerint ezt nem lehet be­vezetni egyoldalúan, a szigorítás fel­tétele, hogy legyenek megállapodá­sok az érintett társországokkal a me­nedékkérők visszafogadásáról. Mar­kus Söder bajor miniszterelnök jelez­te, a CSU készen áll az engedménye­ken alapuló megegyezésre. A baloldali Andres Manual Lépsz Obrador, a Juntos Haremos História (JHH - Együtt Történelmet Csinálunk) pártszövetség jelöltje nyerte a vasárnapi mexikói elnökválasztást. Mexikóváros. A szavazatok több mint 50 százalékának megszerzésé­vel győzött az egyfordulós elnökvá­lasztáson Andrés Manuel López Obrador. Sőt, pártja a Nemzeti Új­­jászületési Mozgalom (Moréna) ad­hatja majd például Mexikóváros el­ső női polgármesterét Claudia She­­inbaum személyében, és 4 kor­mányzó helyet is nyert a 7-ből. A po­pulista Obradort sokan nevezik a mexikói Trumpnak vagy mexikói Bemie Sandersnek is a nyugati saj­tóban, mivel bár a radikális újrael­osztás híve, de pártja például az evangélikus keresztények pártjával is szövetséget kötött, és program­nélkülisége folytán nem egyértelmű milyen irányba indul-e majd. A populista vonásokat mutató Ob­­radortól az elemzők azt várják, hogy visszafogja az erőszakot (csak a vá­lasztási kampányt mintegy 130 gyil­kosság kísérte) a már 11 éve tartó, és katasztrofális eredményeket hozó drogellenes háborúban, amely eddig közel 200 000 életet követelt. Az új elnök erre is utalt győzelmi beszé­dében, amikor azt mondta: „az erő­szakot nem lehet erőszakkal megál-Bundestag-frakciójának ügyvezető­je, Carsten Schneider a német de­mokráciát súlyosan megterhelő színjátéknak nevezte a CDU és a CSU vitáját. Kiemelte, hogy a CSU csak a bajorországi törvényhozási (Land­tag) választás miatt fordul szembe a kancellárral. Ezzel azonban egész Németországot elszigeteli, ami nem arról tanúskodik, hogy a bajor regi­onális párt teljes mértékben tisztában van a szövetségi kormány tagjaként viselt felelősségével. Megfigyelők szerint a testvérpártok között a ha­tárigazgatásról a nemzetközi migrá­ciós válság 2015-ös elmélyülése óta változó intenzitással zajló konfliktus elmérgesedése nem választható el attól, hogy a csak Bajorországban működő CSU választói támogatott­sága gyengül, így elveszítheti abszo­lút többségét az októberi Landtag­­választáson. A német és a bajor po­litika új, a CSU-tól jobbra álló sze­replője, az Alternatíva Németor­szágnak (AfD) választói támogatott­sága viszont emelkedik, és a jelek szerint a CSU a migrációs válság ed­digi kezelésének éles bírálatára építő és a határok lezárását követelő ve­­télytárs politikájához hasonló irányt követve próbálja visszaszerezni az elpártolt szavazókat. Recseg a kormánykoalíció A konfliktus következménye akár a CDU/CSU testvérpárti szövetség és a kormánykoalíció felbomlása is lehet, ha Horst Seehofer a kancellár egyetértése nélkül ad utasítást a ha­tárigazgatási szigorításra, mert eb­ben az esetben Merkel kénytelen lenne meneszteni a minisztert. See­hofer bejelentésével káoszt generált a pártján belül, számos vezető tiszt­ségviselő elutasítja azt, hogy le­lítani.” Obrador és pártja nem csu­pán a nagyarányú győzelem miatt ír­ta újra mexikói politikát, hanem azért is, mert pártjának előrefutásával új­raírta az ország pártrendszerét is, a hagyományos két nagy párttal szem­ben egy harmadikat tudott sikerre vezetni - mindeddig ugyanis évtize­deken át az Intézményes Forradalmi Párt (PRI) számította a vezető poli­tikai formációnak. A latin-amerikai ország választói nemcsak az elnök személyéről döntöttek, de voksaikon múlik, kik lesznek a 128 fős szenátus és a 300 fos képviselőház tagjai. Mexikó következő elnökét csak öt mondjon, és győzködik a maradás­ról. Ha a 68 éves Horst Seehofer va­lóban távozik tisztségeiből, kiesik a német politika első vonalából, mert nincs mandátuma a szövetségi par­lamentben (Bundestag) vagy a bajor tartományi parlamentben (Landtag). Kurz határozott kurzusa Sebastian Kurz néppárti osztrák kancellár elutasította, hogy a mig­ránsok menedékkérelmet nyújthas­sanak be a közös uniós megegyezés­sel létrehozandó, ellenőrzött befo­gadóközpontokban. „Ez egy őrüle­­tesen vonzó tényezőt jelentene” - vélekedett Kurz. Az osztrák vezető szerint „észszerűbb lenne, ha az em­bereket közvetlenül a válságrégiók­ból szállítanák át, ahelyett, hogy kü­lönféle dolgokkal a veszélyes földközi-tengeri út megtételére csá­bítanák őket”. A kérdés csupán az, hónap múlva, december 1-jén iktat­ják hivatalába. Mandátuma hat évre szól. A választási hivatal adatai sze­rint a mintegy 90 millió választásra jogosult mexikói 61%-a járult az ur­nákhoz. A legutóbbi, 2012-es elnök­­választáson valamivel több mint 50 millió ember voksolt, ami 63%-os részvételt jelentett. Donald Trump amerikai elnök a nagyarányú győ­zelmet jelző eredmények után egy Twitter-üzenetben azt írta, hogy kész együttműködni a leendő mexikói ál­lamfővel. Az üzenetben kiemelte, sok tennivaló van az USA és Mexi­kó kapcsolatrendszerében. (MTI, ú) hogy „valóban automatikusan joga van-e a világ mintegy 60 millió me­nekültjének arra, hogy Európában nyújthasson be menedékkérelmet, vagy ezt máshol is megtehetné” - tette hozzá az osztrák rádió műsorában nyilatkozó Kurz. Az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltő Ausztria kancellár­ja elégedett az előző heti európai uni­ós csúcstalálkozó eredményével. „Először fordult elő, hogy a résztve­vők felülvizsgálták korábbi vélemé­nyüket” - indokolta derűlátását. „Vé­get ért a szépítgetés és a buzdító sza­vak időszaka“ - húzta alá. Gyökeres fordulat következett be, amelynek köszönhetően a menekültek elosztá­sáról a Frontex uniós határvédelmi ügynökség megerősítésére és a civil szervezetekkel szembeni határozot­tabb fellépésre helyeződött át a hang­súly-mutatott rá Kurz. (MTI, Index) Uniós eljárás indult Varsó ellen Brüsszel. Kötelezettségsze­­gési eljárást indított Lengyelor­szág ellen az Európai Bizottság a legfelsőbb bíróságra vonatkozó törvény miatt, amelynek értel­mében a héten kényszemyugdí­­jaznák a testület minden harma­dik jelenlegi tagját. Margarítisz Szkínász bizottsági szóvivő kö­zölte, ún. hivatalos felszólító le­velet küldtek Lengyelországnak, s ezzel megindult az eljárás az igazságszolgáltatás független­ségét aláásó jogszabály ügyé­ben. A lengyel hatóságoknak egy hónapjuk van válaszolni a kifo­gásokra. Ha nem érkezik válasz, vagy pedig Lengyelország olyan észrevételeket tesz, amelyek nem tekinthetők kielégítőnek, az Eu­rópai Bizottság úgy dönthet, hogy a jogsértési eljárás követ­kező lépéseként úgynevezett in­dokolással ellátott véleményt küld Varsónak. Ezt követően - ha szükséges - a bizottság az Euró­pai Bíróság elé viheti az ügyet. A sokak által aggályosnak tar­tott lengyelországi igazságügyi reform keretében 65 évre csök­kentik a legfelsőbb bíróság mos­tani tagjaira vonatkozó nyugdíj­­korhatárt, így a 72 bíró közül 27- nek már ma nyugdíjba kell vo­nulnia. A bírálók szerint ezzel az utolsó független bíróság is megszűnhet rendesen működni az országban. (MTI) Nyomás alatt a bajorok A szociáldemokrata SPD Baloldali lesz az új mexikói államfő Andres Manuel López Obrador. Decembertől Mexikó államfője. (Sita/ap)

Next

/
Thumbnails
Contents