Új Szó, 2018. július (71. évfolyam, 151-175. szám)
2018-07-14 / 161. szám
SZALON ■ 2018. JÚLIUS 14. www.ujszo.com Helsinki szindróma (Lukács Zsolt karikatúrája) Ezektől a komikusoktól inkább szomorú leszel Hetvenes évek, Los Angeles, füstös, sötét klubok és az életükért poénkodó stand up komikusok. Ez a Szénné égek idefent világa. Akadnak sorozatok, amelyeknek ha belegebedsz se tudod elmesélni a sztoriját, ugyanis nem ez bennük a lényeg. A történetnél ugyanis sokkal fontosabb a közeg, amit bemutatnak, és a karakterek, akik benépesítik ezt a közeget. Ezen iskola egyik legkarakteresebb alkotója David Simon, aki a Fülledt utcákkal vagy a Treme-mel is bizonyította, hogy mennyire izgalmas tud lenni egy olyan sorozat, aminek nincs elmesélhető sztorija. A Szénné égek idefent első ránézésre olyan, mintha David Simon új szériája volna, csakhogy egyáltalán nem volt köze hozzá. A sorozat kreatív agya ugyanis Jim Carrey, a gumiarcú vígjátéksztár. Carrey maga is emblematikus alakja volt a stand up comedy szcénának Amerikában, bár ez a show még az ő ideje előtt, a hetvenes években játszódik, a klasszikus stand up igazi fénykorában, amikor Richard Pryor volt a király. Az alapját sok esetben valódi komikusok valóban megesett sztorijai adják, de az alkotóknak nem volt célja a valóság teljes leképezése, inkább csak ihletet merítettek belőle. A Szénné égek idefent szereplői többnyire csóró figurák, akik csupán abban lebk örömüket, hogy esténként kiállhatnak egy comedy club színpadára, hogy poénos sztorikkal próbálják megnevettetni a közönséget. Mindezt teljesen ingyen, jó esetben egy potya piáért cserébe, mellette napközben valamilyen civil állásban gürcölve, és abban reménykedve, hogy eljön az idő, amikor valaki felfedezi őket, és végre megélhetnek abból, amit igazán szeretnek. Akad köztük ügyeskedő mexikói, a traumáit nehezen feldolgozó vietnami veterán, apakomplexusban szenvedő, agresszív ír, heroinfüggő nőcsábász és mindig a legproblémásabb pasikat bevonzó, túlságosan pasis humorú csaj is. Ök - és sokan mások - minden este összegyűlnek LA. híres klubjában, a Goldie’s-ban, hogy fellépjenek és a kollégáikkal múlassák az időt. A sorozat az ő zűrös életükről, a karrierálmaik megvalósításáról és az útjukba gördülő akadályokról szól, és különös hangulatot ad neki, hogy legyenek bármilyen mélyponton, mindig megtalálják a módját, hogy egy-egy gonosz viccel elüssék a dolgot. A szomorú és vicces pillanatok közötti egyensúlyozás, és az ebből adódó keserédes atmoszféra teszi különleges élménnyé a Szénné égek idefentet, de nem árt tudni, hogy azért a mérleg nyelve többször billen át a szomorú pillanatok irányába. De mit is várhatnánk egy szériától, melynek első részében egy stand upos bemegy a korszak legnépszerűbb tévéműsorába, a fellépésével hatalmas sikert arat, majd kijön a stúdióból, és még aznap éjszaka öngyilkos lesz? Jim Carrey egyelőre két évadot megélt show-ja — szereplőként nem tűnik fel benne - nem ragad azonnal magával, de ha adsz neki néhány résznyi türelmet, akkor garantáltan annyira megszereted a csodabogár szereplőket, hogy képtelen leszel abbahagyni. Tóth Csaba 15 V' Huszár Pufi Egy kövér ember sikerei Meghódította a pesti kabarét, a német mozikat, és az amerikai némafilmek világában is tündökölt. Huszár Pufi mégis hazatért, majd a háború miatt menekülni kényszerült, végül eltűnt. Huszár Károly abból csinált előnyt, amit a legtöbb ember talán hátrányként kezel: kövérségéből. Duci, pontosabban pufi testalkata miatt Pufi vagy Huszár Pufi néven kezdett kabarészínészként és kupléénekesként a fővárosi kabarékban a kilencszáztízes években. Egyébként budapesti zsidó családban született 1884-ben, Hochstein Károly néven. 1914-ben forgatták az első magyar moziszkeccset, melynek a harmincéves Huszár Károly volt a főszereplője. Pufi cipőt vesz- ez volt a néma rövidfilm címe, de Pufi már egy évvel korábban is feltűnt egy francia némafilmben, a következő években pedig sorra kapta a szerepeket. Kedélyes gesztusaival, csedő-bodó mozgásával afféle duci Chaplinként hatott, a sorra nyíló mozik közönsége pedig nem tudta nem szeretni, így lett belőle rövid időn belül nemzetközi hírű filmsztár. Németországban 1920 és 1924 közt vagy harminc filmalkotásban szerepelt, többek közt Marlene Dietrich oldalán is. Majd Amerikába ment, ahol New Yorkban és Hollywoodban forgatott, Charles H. Puffy néven. 1928-ban mégis hazatért, és megvásárolta Verőcén a Dunakanyar egyik legszebb villáját. Elénk társasági életet élt, bálokat szervezett, a kor hírességeivel barátkozott (Karinthy Frigyessel, Kabos Gyulával), és legendák keringtek arról, mennyit bír enni. Már a 30-as években Magyarországon megjelent Egy kövér ember meséi címmel önéletrajzi ihletésű kötete, melynek tetemes részében a saját kövérségének összefüggéseivel foglalkozik. Hogy mikor lépte át a 100 kilós súlyhatárt, és mennyi lett az állandó, miképp folytatott küzdelmet a kövérséggel, tudott-e kellő energiával ellenállni az imádott töltött káposzta, túrós csusza, szilvás és egyéb gombócok, tészták, torták, szalonnák, hurkák és sok miegyéb kísértésének, hogy milyen volt az ő nagy csuszaelmélete, milyen a fogyókúra iránti elkötelezettsége, hogy miért hagyta el újra Magyarországot, milyen körülmények közt utazott, hogyan és hol tűnt el, azt elolvashatják Veres István tollából a következő Vasárnapban. A teljes cikk a Vasárnap keddtől, július 17-től megvásárolható számában olvasható. SOROZATDARALO
