Új Szó, 2018. július (71. évfolyam, 151-175. szám)

2018-07-11 / 158. szám

GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK www.ujszo.com | 2018. július 11. I 3 Jövőre adják át a mohi atomerőmű 3. blokkját Pozsony. A mohi atomerőmű 3. és 4. blokkjának az átadására az eddig tervezettnél is kicsit később kerül sor, és szükség lesz egy 700 millió eurós hitelre is - jelentette be Peter Pellegrini kormányfő, aki tegnap személyesen ellen­őrizte a munkálatok menetét. Pellegrini két hete jelezte, hogy július 10-én ellátogat a mohi atomerőmű 3. és 4. blokkjának az építkezésére, hogy felmérje a mun­kálatok állását, ugyanis nincs meg­elégedve az építkezés menetével. A kormányfő már akkor jelezte: fenn­áll a veszélye annak, hogy újra ki­tolják az átadás időpontját. Peter Ziga gazdasági miniszter nemrég még azzal kecsegtetett, hogy a har­madik blokk már 97 százalékra kész, az elkövetkező időszakban csak a tesztelések vannak hátra, és a tervek szerint az idei év vége felé fokoza­tosan üzembe állíthatják. Semmi sem biztos Pellegrini ezzel szemben tegnap elismerte, hogy a harmadik blokk átadására 2019 második negyed­évében kerülhet sor. A negyedik blokkon a munkálatok 85 százalékát végezték el, és az átadását egy évvel későbbre, vagyis nagyjából 2020 második negyedévére tervezik. Azonban még ez sem biztos. „Min­dent megteszünk annak érdekében, hogy már ne kelljen kitolni az átadás időpontját, azonban nem családi há­zat építünk, vagyis nem mondha­tunk pontos időpontot. Ha időköz­ben semmilyen váratlan esemény nem történik, a kormányfő által jel­zett időpontokat reálisnak tartom” - mondta Branislav Strycek, a Szlo­vák Villamos Művek (SE) vezér­­igazgatója, aki azt is elismerte, hogy a Pellegrinivel folytatott tárgyalás „rendkívül kemény” volt. A mohi atomerőmű 3. és 4. blokk­ját eredetileg 1987-ben kezdték el építeni, a rendszerváltást követően Peter Pellegrini kormányfő tegnap a helyszínen ellenőrizte a mohi atomerőmű 3. és 4. blokkjának az építését (TASR-feivétei) azonban leálltak az építkezéssel. Az olasz Enel 2006-ban jutott hozzá a Szlovák Villamos Művek 66%-os részvénycsomagjához, és a szlovák áramtermelő többségi tulajdonosa­ként 2008-ban látott hozzá a 3. és 4. blokk befejezéséhez. Az eredeti ter­vek szerint a két blokkot 2013-ig szerették volna üzembe helyezni, azonban az átadás időpontját az el­múlt években többször is későbbre halasztották. 700 milliós hitel Ezzel párhuzamosan folyamato­san nőttek a költségek is. Míg 2008- ban azzal számoltak, hogy 2,8 milli­árd euróból megépülhetnek az új blokkok, az aktuális költségvetés 5,4 milliárd euróval számol. „A keret­összegen már nem változtatunk. Az 5,4 milliárd euróból 4,9 milliárdra már megkötötték a szerződést, 4,5 milliárdot pedig már ki is fizettek” — mondta Pellegrini. A Szlovák Villa­mos Müvek időközben már csak 33 százalékos részvényese, az Énei sa­ját forrásokból 700 millió eurót köl­csönöz az építkezés költségeinek a fedezésére, Pellegrini szerint azon­ban ez nem jelenti a költségek növe­lését. A kölcsön részleteit az előze­tesjelzések szerint a mai kormányü­lésen vitatják meg. „A beruházó az elkövetkező időszakban szigorú el­lenőrzésre számíthat részünkről, szeptember végén, október elején visszatérünk, és felméijük, hogyan teljesítették ígéreteiket az építkezé­sen részt vevő cégek, a PPA Control, a Skoda, a VUJE és az Enseco. Őket is felelősségre vonjuk, ha nem ké­szülnek el időben az új blokkok” - mondta Pellegrini. (mi, sita) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Hibás sms-t kaptak a VÚB ügyfelei Pozsony. Az Általános Hitelbank (VÚB) egyes ügyfelei a július 9- ről 10-ére virradó éjszaka sms-ben hibás értesítéseket kaptak a július 6-ai bankautomatás tranzakcióik­kal kapcsolatban. Az sms-ekben pontatlanul tüntették fel az ügyfe­lek számláin található pénzössze­get. A bank elnézést kért az ügy­felektől, jelezve, hogy a tranzak­ciók rendben végbementek, és a hibás adat csak az sms-ben szere­pelt, vagyis a számlájukról nem tűnt el pénz. Akik ebben mégis kételkednének, azok ezt az inter­netes banki applikáción vagy a 0850 123 000-ás telefonszámon keresztül ellenőrizhetik. (TASR) Kisebb profit az élelmiszeriparban Pozsony. A szlovákiai élejmiszer­­ipari cégeknek csupán a 68%-a ért el tavaly kisebb-nagyobb nyeresé­get, ezek együttes profitja is azon­ban csupán 178 millió euró volt - derül ki a földművelésügyi tárca jelentéséből, amely szerint az ága­zat nyeresége több mint 5%-kal marad el az egy évvel korábbitól. A legtöbb nyereséget az üdítőitalokat gyártó cégek termelik, a sor végén pedig a húsipari cégek és tejfeldol­gozók találhatók, amelyeknél a bevételek és kiadások közötti kü­lönbség elenyésző. (TASR) Mától csökken az üzemanyagok ára Budapest. Magyarországon má­tól 3 forinttal csökken a 95-ös benzin és 2 forinttal a gázolaj lite­renkénti ára. A csökkentéssel a benzin literenkénti átlagára 399, a gázolajé 408 forintra csökken. (MTI) Az ujjlenyomatos kártyáké a jövő London. Ujjlenyomat-szkennerrel ellátott bankkártyákat tesztel a MasterCard Nagy-Britanniában - értesült a CNBC tévétársaság. A technológiával el lehetne hagyni a jelszavakat és az online fizetést, valamint az érintéses tranzakciókat is gyorsabbá lehetne tenni. A bio­metrikus azonosítás bevezetéséről a MasterCard már tárgyal néhány brit bankkal, az ujjlenyomatos fi­zetéssel kapcsolatos kísérleteket viszont Dél-Afrikában folytatják. A MasterCard riválisa, a Visa is dolgozik egyébként a biometrikus azonosításon, ezen belül is az ujj­lenyomatos fizetéssel, az ő kísérle­teik Cipruson folynak. (TASR, MTI) . Angol font 0,8833 KB Lengyel zloty 4,3208 Cseh korona 25,898 MM Magyar forint 324,84 Horvát kuna 7,3980 Román lej 4,6585 Japán jen 130,30 KB Svájci frank 1,1649 Kanadai dollár 1,5382 Q USA-dollár 1,1713 Privatbank« 1,21-115 26,51-25,22 -OTP Bank 1,23-1,13 27,00-24,72 337,22-308,79 Postabank 1,21-1,14 26,65-25,10 336,62-310,72 Szí. Takarékpénztár 1,22-1,13 26,53-25,10 338,44-309,29 Tatra banka 1,22-1,14 26,69-25,04 336,78-309,94 CSOB 1,21-1,15 26,53-25,21 Általános Hitalbank 1,21-1,14 26,64-25,09 338,51-309,35 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Északi Áramlat 2: Németország szóhoz sem engedi a régiónkat Az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk szerint az Északi Áramlat két új gázvezetéké­nek a megépítése Európa stra­tégiai érdekeivel és biztonsá­gával ellentétes. A Szlovákiát is kínosan érintő beruházás­ban érdekelt németek azon­ban tárgyalni sem engedik az EU-t az új orosz gázvezetékről. Pozsony/Brüsszel. Az Északi Áramlat két új gázvezetékének megépítésére irányuló beruházás le­állítását sürgette hétfőn Brüsszelben Petro Porosenko ukrán elnök az EU-Ukrajna csúcstalálkozót köve­tően. Az ukrán elnök szerint az Északi Áramlat 2 esetében tisztán geopolitikai jelentőségű beruházás­ról van szó, aminek szerinte „keres­kedelmi és gazdasági szempontból nincs értelme”. Az ukrán államfő a huszadik EU-ukrán csúcstalálkozó után tartott sajtótájékoztatón úgy vélte, hogy az orosz földgázt Ukraj­na megkerülésével Európába eljut­tatni kívánó beruházás Ukrajna és az Európai Unió stratégiai érdekei el­len való, és még tovább növelné az utóbbi orosz gázszállításoktól való függőségét. Az Északi Áramlat kibővítése sú­lyos érvágást jelenthet Szlovákiának is. A gázszállítás szempontjából ugyanis jelentős tranzitországnak számítunk, ami évente több tízmillió eurót hoz az államkasszába. A szlo­vák Eustream gázszállító társaság profitja tavaly elérte a 352 millió eu­rót, a Finstat.sk portál szerint a cég így Szlovákia második legnyeresé­gesebb társasága. További követ­kezménye lehet a terv megvalósu­lásának, hogy ha az oroszok kiiktat­ják az ukrán tranzitot, akkor a kelet­­közép-európai országoknak is ki kell építeniük az ezt helyettesítő, nyu­gatról keletre, illetve délről északra futó csőkígyókat. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke egyetértett azzal, hogy a Gazprom által irányított nemzetközi konzorcium által tervezett beruhá­zás - aminek szárazföldön már meg is kezdődött a kivitelezése - Európa stratégiai érdekeivel és biztonságá­val ellentétes. Ugyanakkor hozzá­tette, sajnos nincs új fejlemény, mert több uniós tagállam is markánsan más álláspontot képvisel, és ke­resztbe fekszik annak, hogy tárgya­lási mandátumot adjanak az Európai Bizottságnak - úja a Bruxlnfo. Bár Tusk nem nevezte meg a tárgyalá­sokat blokkoló országokat, nem ne­héz kitalálni, hogy a vezeték meg­építésében erősen érdekelt Német­ország is közöttük van. Ukrajna - és kevésbé erőteljesen Lengyelország és Szlovákia - részé­ről gyakorlatilag folyamatos verbá­lis offenzíva valósul meg az Északi Áramlat 2 gázvezeték ellen, egye­lőre láthatólag nem sok ered­ménnyel. Azzal együtt sem, hogy az elsősorban Oroszország és Német­ország gazdasági érdekeit szolgáló beruházás kapcsán Angela Merkel német kancellár és Vlagyimir Pu­­tyin orosz elnök májusi szocsi meg­beszélésükön diplomatikusan le­szögezte, az ukrajnai gáztranzit az Északi Áramlat 2 vezetéknek a Balti­tengeren keresztül történő megépü­lése után is fennmarad. Nem cáfol­ták ugyanakkor, hogy ez a szerep je­lentősen gyengül majd a Balti­tengert átszelő új gázvezeték meg­­épültével. Az EU-ukrán csúcsról kiadott kö­zös nyilatkozat - amelyhez vala­mennyi tagország támogatására szükség lenne - ugyanakkor egy szót sem szól az Északi Áramlatról, ehe­lyett újra megerősíti Ukrajna straté­giailag fontos gáztranzit ország sze­repét, valamint a felek készségét, hogy háromoldalú tárgyalásokat kezdjenek egy földgázszállításról szóló szerződéses keret kitárgyalá­sáról 2019 után, amikor lejár az Oroszország és Ukrajna közötti tran­zitmegállapodás. (mi, TASR, Bruxlnfo) Az orosz gázt szállító Északi Áramlat kibővítése súlyos érvágást jelenthet Szlovákiának is (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents