Új Szó, 2018. július (71. évfolyam, 151-175. szám)

2018-07-11 / 158. szám

KULTÚRA 2018. július 11. | www.ujszo.com Ami a Versforralóból kiforrt Gráf Dóra ötletgazda szerint jól sikerült a középiskolások számára meghirdetett verspályázat JUHÁSZ KATALIN Egy irodalmi szervezetnek is becsületére válna az a projekt, amelyet egy fiatal magyar­­országi grafikus valósított meg nálunk minimális pénz­ből, sok munkával, ráadásul nem is a „tanult szakmájá­ban". Irodalmi pályázatot hirdetett középiskolások számára. Gráf Dóra azon szerencsések egyi­ke, akik a Kárpát-medence szórvány­magyarságát segítő Petőfi Sándor Program ösztöndíjasaként kilenc hó­napot tölthettek nálunk, közelebbről Kassán. Fogadószervezete, a Rovás berkein belül kapcsolódott be a szlo­vákiai magyar közösség aktivitásaiba 2017 szeptemberétől idén májusig. Tanulmányait a Magyar Képző­­művészeti Egyetemen és a krakkói Jan Matejko Képzőművészeti Aka­démián végezte. Az irodalommal úgy került kapcsolatba, hogy maga is ír verseket. Alkotásai több folyóirat­ban, köztük az Irodalmi Szemlében jelentek meg. Kíváncsi volt, mennyi­re érdekli a költészet művelése az it­teni tizenéves korosztályt. . „Első lépésként e-mailben elküld­tem az összes szlovákiai magyar kö­zépiskolának és gimnáziumnak a fel­hívást a Versforraló pályázatra. Nem tudom, eljutott-e minden magyarta­nárhoz, illetve a lehetőséget tévesz­teni hivatott személyekhez ez a levél. A kassai és környékbeli iskolákat személyesen is meglátogattam, több helyen a diákokkal is tudtam ismer­tetni a feltételeket. Több sajtóter­mékben is megjelent a felhívás, illet­ve Facebook- és Instagram-profilt is készítettem a pályázatnak” - meséli Gráf Dóra, hozzátéve, hogy az e­­mailekre egyetlen iskolából kapott csak választ, a többiek nem jeleztek vissza. Azt, hogy mégis célba ért az üzenet, onnan lehetett tudni, hogy több helyről a tanárok küldték el di­ákjaik verseit. „Persze az is lehet, A thai gyerekek és Hollywood London. A BBC szerint már napokkal ezelőtt megjelent a thaiföldi mentés helyszínén két hollywoodi producer, hogy anyagot gyűjtsenek egy terve­zett filmhez. A Pure Flix nevű, főként val­lási tematikájú filmeket és műsorokat gyártó cég két tulaj­donosa, Michael Scott és Adam Smith figyelte a barlangban re­kedt gyerekek mentését, és köz­ben helyiekkel inteijúztak, mivel állítólag filmet szeretnének for­gatni az eseményekből. Többen megkérdezték tőlük, hogy nem érzik-e tolakodónak a jelenlétet, amire Adam Smith állítólag azt válaszolta, hogy több hollywoodi gyártó cég is a helyszínre készül, így gyorsnak kell lenniük. A BBC azt úja, egyelőre nem erősítették meg, hogy valóban film készül a barlangban rekedt gyerekek mentéséről, de igyekeznek minél hamarabb kideríteni. Európai idő szerint kedd dél­után az utolsó négy gyereket és edzőjüket is sikerült kihozni a barlangból. •- (index, juk) „Nagyon boldog lennék, ha egy kulturális vagy irodalmi szervezet folytatná, amit elkezdtem" (Képarchívum) hogy máshonnan szereztek tudomást róla, de ezt már nem firtattam.” Összesen negyvenketten pályáztak 102 verssel (egy diák maximum há­rom művel nevezhetett), ami figye­lemre méltó eredmény, legalábbis a mennyiséget illetően. A beküldött müvek minőségét nem az ötletgazda, hanem egy szakavatott háromtagú zsűri vizsgálta, Gráf Dóra csak to­vábbította nekik az anyagot, de azért minden verset elolvasott. „Olyan sokat nem változott a világ azóta, hogy én voltam középiskolás, mert a témák hasonlóak voltak azok­hoz, mint ami a mi korosztályunkat foglalkoztatta tizenévesen. Például a szerelem és a csalódás különböző fá­zisai. Volt viszont néhány olyan té­ma, ami Magyarországon kevésbé szokványos ennél a korosztálynál, például vallási kérdések és a nemzeti témakör. Úgy tűnik, a szlovákiai fia­talok másképp, komolyabban foglal­koznak ezekkel a gondolatokkal, mint magyarországi kortársaik.” A zsűritagokat is Dóra kérte fel a beérkezett művek értékelésére. „Igyekeztem úgy összeállítani a zsűrit, hogy magyarországi és itteni szakember is legyen köztük. Kellett valaki, aki belülről ismeri ezt a köze­get, azaz középiskolában tanít. Ezért esett a választásom Mihályi Molnár Lászlóra. Ugyanakkor nem akartam szeparálni ezt a kezdeményezést, és kíváncsi voltam, beilleszthető-e a magyarországi közegbe. Ezért kér­tem fel egy odahaza elismert szerzőt, Afra Jánost. A harmadik tag pedig Nagy Hajnal Csilla volt, aki losonci születésű, jelenleg Budapesten tanul, első önálló verskötete nagy sikert aratott, és magyarországi irodalmi folyóiratokban is publikál.” Dóra bevallotta, hogy a zsűritagok eleinte eléggé csalódottak voltak.„De megmagyaráztam nekik, hogy egy it­teni vidéki iskolába járó diák verseit nem lehet ugyanazzal a mércével mérni, mint egy budapesti vagy deb­receni elitgimnázium tanulójának a próbálkozásait, aki akár hetente el­járhat irodalmi rendezvényekre, író­olvasó találkozókra. És személyesen is tanácsot kérhet tapasztalt szerzők­től. Ezeknek a pályázóknak a nagy része valószínűleg nagyon ritkán vagy talán nem is találkozik kortárs magyar irodalommal. Ezért kicsit 19. századi stílusban írnak. ” A zsűri tizennégy olyan fiatalt ta­lált, akiknek a versei bekerülhettek a Versforraló-fanzinnak becézett fü­zeikébe, melynek grafikai munkála­tait szintén Dóra végezte, és amely a kassai Rovás jóvoltából jelenhetett meg. A kezdeményezésnek tehát kézzelfogható eredménye is van, a kiadványt minden olyan iskola meg­kapta postán, amelynek diákjai sze­repelnek benne. „Szerintem eléggé nívós lett az anyag, sok kedvencem van köztük, és biztos, hogy én nem írtam ilyen színvonalú verseket ti­zenéves koromban” - jegyezte meg Dóra. Az első három helyezettnek Magyarország Kassai Főkonzulátusa összesen 180 euró értékben ajánlott fel ajándékutalványt, az első öt he­lyezett pedig meghívást kapott kü­lönböző magyarországi és hazai író­szervezetek nyári irodalmi táboraiba. Nálunk a Szlovákiai Magyar írók Társaságának workshopján vehetnek részt, amely augusztusban lesz Vár­hosszúréten. Azt még nem tudni, lesz-e folyta­tása a Versforralónak, vagy egyszeri kezdeményezésről volt szó. „Egye­lőre nem úgy néz ki a jövőm, hogy tovább tudnék ezzel foglalkozni, de nagyon boldog lennék, ha egy kul­turális vagy irodalmi szervezet foly­tatná, amit elkezdtem”-mondja Gráf Dóra. A kísérlet tehát sikerült, nem kell attól tartani, hogy alig páran jelent­keznek egy ilyen pályázatra. Ami akár felhívás is lehet keringőre az il­letékeseknek. A Versforraló pályázat ötletgaz­dája egyébként egy éven át tagja volt a Független Mentorhálózatnak, ahol épp Nagy Hajnal Csilla vette őt a szárnyai alá. Választott hivatásán belül jelenleg az alkalmazott grafika érdekli a leginkább, ezen a területen szeretne elhelyezkedni. A jövőben képzőművészettel és irodalommal is szeretne foglalkozni, mert úgy érzi, a kettő párhuzamosan is művelhető. „Azokat a dolgokat, amikről írok, nem tudnám grafikában kifejezni, és ez fordítva is érvényes. A művészeten belül igyekszem mindennek megta­lálni a legmegfelelőbb formát. ” FULVIDEK Szerencsés újratervezés A somorjai magyar harcosokból ál­ló The Butchers a blues-rock lelkes népszerűsítője egy olyan régióban, ahol ez a stílus szinte egzotikumnak számít manapság. Jól teszik, ráadá­sul maximalisták is. Olyannyira, hogy 2013-as bemutatkozó albu­mukat alaposan feljavítva újra ki­adták. Nem sok zenekar büszke az első le­mezére, a legtöbben szárnypróbál­gatásként tekintenek rá, ahogy a költők szoktak első nyomtatásban megjelent verseikre. Mivel ese­tünkben négy zenész közös döntése volt a lemez újrakeverése, már „lá­tatlanban” megemeltem a kalapom, hiszen egyrészt öt év alatt sokat fej­lődhet egy csapat zeneileg, másrészt tudom, hogy az akkori stúdiókörül­mények nem voltak ideálisak. Aki anno végighallgatta a Train to Freedom című albumot, arra jutha­tott, hogy az összes szám ugyan­olyan rajta. Vagy legalábbis nagyon hasonló. Ez persze minden markáns stílusnál megtörténhet, a blues-rock sem kivétel, de itt pont az az érdekes, ami például a reggae esetében is: hogyan mozognak a zenészek az eleve meghúzott határokon belül, milyen fantáziadúsan használják a stílus adta sémákat. És a keverés, a masterelés, a pallérozott hangzás rendkívül fontos, hiszen jobbára ezen múlik, hogy felkapják-e a fejü­ket az adott stílus rajongói. Nos, a második, 2015-ös The Butchers-albumra már lényegesen többen figyeltek fel - nem véletle­nül. A zenekar viszont az elsőt sem hagyta veszni. Ami most született a galántai Szabó Adám hangmérnök stúdiójában, az szerencsés újrater­vezésnek tekinthető. Az első öt dal­ból csak a dobokat hagyták meg (azóta új dobosuk van, itt még Petrákovic Zoltán üti a ritmust), az éneket és a gitárokat újra felvették. A végeredmény sokkal energiku­­sabb, húzósabb, egyszersmindjáté­­kosabb, levegősebb lett. A címadó dalban ott a vonat zakatolása, a Don't Leave Me Alone-ban mocskosabb, vagányabb az ének. Minden gitár­szóló gazdagabb, mívesebb, mint volt, és úgy általában jobban lüktet együtt a csapat. Három számot tel­jesen eltüntettek a lemezről, egész egyszerűen azért, mert már nem tartják jónak őket. Két másiknak pedig a félakusztikus verziója is fel­került, amolyan bonuszként. Az In Love With Fire bolondosán, már­­már reggae-szerűen lüktető dalocska lett, talán így jobb is, mint komoly változatban. A One Day is átalakult, bár ez a verzió kevésbé rugaszkodik el az eredetitől, és amúgy sem a le­mez legjobb számáról van szó. Szóval mostantól ezt az érett, válto­zatos hangszerelésű anyagot tekint­jük a Train to Freedom című lemez­nek, nem pedig az öt évvel ezelőttit, amelynek felvételekor mindent saját kezűleg, segítség nélkül csináltak a stúdióban a zenészek. Aki veszi a fáradságot és összehasonlítja a két korongot, rádöbbenhet, milyen fon­tos, hogy igazi szakember ülj ön a keverőpult mögött. A The Butchersben az a legjobb, hogy a blues egyetlen alfajához sem tartozik szorosan, sok helyről merít, és bátran keveri a tradicionális bluest a rockosabb vagy rhythm and blues­­os elemekkel. Azaz saját képére formálja ezt az ősrégi zenét. Az an­gol dalszövegeknek köszönhetően pedig szélesebb körben is terjeszt­heti az „igét” (még ha a prozódia és a kiejtés miatt azonnal érezni is, hova valósiak a tagok). Amúgy a csalló­közi szlovákok-valamilyen rejté­lyes oknál fogva - fogékonyabbak erre a műfajra, mint a magyarok. Úgyhogy őket is bátran még lehet célozni. A lemez különböző streamoldalakon is elérhető, mint például a Spotify vagy az iTunes. Juhász Katalin The Butchers: Train to Freedom Szerzői kiadás, 2018 Értékelés: 8/10

Next

/
Thumbnails
Contents