Új Szó, 2018. június (71. évfolyam, 125-150. szám)
2018-06-21 / 142. szám
KÜLFÖLD 2018. június 21.1 www.ujszo.com 8 | RÖVIDEN Az USA kilép az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából Macedónia: igen a névváltozásra Szkopje. A macedón parlament tegnapi ülésén ratifikálta az ország nevének megváltoztatásáról szóló, Görögországgal kötött egyezményt. A múlt vasárnap létrejött megállapodás becikkelyezésére a 120 tagú törvényhozás 69 képviselőj e szavazott igennel. Ennek alapján az ország nevét Eszak-Macedóniára változtatják meg, amiről ősszel népszavazást is tartanak. A macedón kormányfő az elnök visszahívását helyezte kilátásba, ha nem hagyja jóvá az ország nevének megváltoztatását. (MTI) Salah Abdeslam kórházba került Párizs. Vakbélgyulladással kórházba került Salah Abdeslam, a 2015.november 13-i, 130 halálos áldozatot követelő párizsi merényletsorozatot végrehajtó terrorkommandó egyetlen túlélője. A dzsihádistánál kedd este diagnosztizálták a problémát, majd a csendőrség elit alakulatainak, a GIGN-nek a biztosításával a Párizs közeli Corbeil-Essonnes kórházába szállították, ahol megműtötték. A kórház előtt jelenleg is jelentős a rendőri biztosítás, az intézmény területére belépő minden járművet és embert alaposan átvizsgálnak. (MTI) Nicaragua: ostrom alatt a barikádok Managua. Legkevesebb hat ember meghalt és 34 megsebesült Nicaraguában, miután rendőrök és félkatonai alakulatok szállták meg a kormányellenes tiltakozások egyik központját, Masaya városát, és megostromolták a tiltakozók által emelt barikádokat—közölte a harcok közepette egy helyi emberi jogi aktivista. „Valóságos vérontás zajlik” - mondta Alvaro Leiva, a Nicaraguái Emberi Jogi Szövetség igazgatója. A zavargásokat a kormányzat áprilisban bejelentett adóemelési és nyugdíjcsökkentési tervei váltották ki. (MTI) Ellenőrzés Hodeida repülőtere felett Aden. A jemeni kormányt támogató erők teljes egészében átvették az ellenőrzést a síita húszi felkelőktől a nyugatjemeni Hodeida város repülőtere felett -jelentette be a szaúdi vezetésű arab koalíció. Az Egyesült Arab Emírségek által is támogatott koalíció egy hete ostromolja a 600 ezer lakosú Hodeidát, amelynek kikötőjén keresztül érkezik Jemenbe az élelmiszersegélyek 70%-a, illetve a humanitárius és olajszállítmányok legnagyobb része. A jemeni kormányt segítő arab koalíció szerint a húszi lázadók Hodeidából intéznek támadásokat hajók ellen, és gyanújuk szerint Irán is ezen a vöröstengeri kikötővároson keresztül látja el fegyverekkel a lázadókat, bár Teherán ezt a vádat tagadja. Jemenben 2014 augusztusa óta dúl polgárháború. (MTI) Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet. Megunták a diktatúrákat. (tasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Az Egyesült Államok kilép az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából - jelentette be Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet, aki szerint a tanács nem méltó a nevére. Az ENSZ-főtitkár sajnálja, Brüsszel pedig bírálja Washington lépését. Washington. Nikki Haley leszögezte: a kilépés nem jelenti azt, hogy az USA ne tartaná be korábbi emberi jogi kötelezettségvállalásait. A külügyminisztériumban Mike Pompeo tárcavezetővel közösen a sajtó elé álló diplomata bírálta a világszervezet genfi székhelyű testületét, és azt hangoztatta, hogy a szervezet „álszent és öncélú”, és valójában „gúnyt űz az emberi jogokból”. Hozzátette: Washington azért lép ki, mert „egyetlen országnak sem volt bátorsága”, hogy csatlakozzék a szervezet megreformálását célzó amerikai törekvésekhez, és még az Egyesült Államokkal azonos véleményen lévő országok sem kívánták nyíltan bírálni a 47 tagú tanács munkáját. Bírálatában név szerint megemlítette Oroszországot, Kínát, Kubát és Egyiptomot mint olyan államokat, amelyek kifejezetten gátolták a szervezet megreformálását. Majd további országokat sorolt, amelyek tagjai ugyan a tanácsnak, de „ijesztően nem tartják tiszteletben az alapvető emberi jogokat”. Ezzel összefüggésben Venezuelát, Kínát, Kubát és a közép-afrikai Kongói Demokratikus Köztársaságot nevezte meg. Haley meggyőződését fejezte ki, hogy az Emberi Jogi Tanács munkáját nem az emberi jogok helyzete, hanem politikai megfontolások motiválják. Ezt bizonyítja az is, hogy a szervezet „aránytalan mértékben” foglalkozik Izraellel és folyamatosan elfogult Izraellel szemben. António Guterres ENSZ-főtitkár sajnálatát fejezte amiatt, hogy az USA kilép az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából, és bírálták a döntést Brüsszelben, Londonban és Sydneyben is. Sajnálatosnak nevezte az amerikai döntést Boris Johnson brit külügyminiszter is, aki szerint London továbbra is szilárdan támogatja az ENSZ-testület munkáját. (MTI) Migrációs minicsúcs Véglegesítették az uniót megreformáló német-francia javaslatot MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Csúcsszintű, informális migrációs és menekültügyi munkaértekezletet hívott össze Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke vasárnapra Brüsszelbe. Véglegesítették az unió június végi csúcstalálkozójára készített német-francia javaslatokat, amelyekkel a két ország kormánya a közösség továbbfejlesztéséről folytatott vitának akar új lendületet adni. A hétvégi brüsszeli egyeztetés célja, hogy megoldásokat keressenek a migráció kérdésére az uniós állam- és kormányfők jövő csütörtökön kezdődő csúcstalálkozója előtt. Állítólag a vasárnapi minicsúcsra Ausztria, Bulgária, Görögország, Málta, Németország, Olaszország és Spanyolország vezetői kaptak meghívást. A jövő heti EU-csúcs legfontosabb és legmegosztóbb témája a migrációs és menekültpolitika lesz. Véglegesítették az Európai Unió június végi csúcstalálkozójára készített német-francia javaslatokat. A Berlinben tartott német-francia kormánykonzultáción elfogadott javaslatok négy fő területre, a kül-, biztonság- és védelempolitikára, az illegális migrációra, a gazdaságpolitikára és a digitális átalakulásra terjednek ki, és intézményi változtatásokról is szólnak. Angela Merkel német kancellár Emmanuel Macron francia államfővel közösen kiemelte, csökkenteni kellene az Európai Bizottság létszámát, vagyis szakítani kellene azzal a gyakorlattal, hogy valamennyi tagország delegál állandó tagot a testületbe. Azt is meg kell fontolni, hogy az EU az ENSZ Biztonsági Tanácsának mintájára felállítson egy EU-s biztonsági tanácsot — mondta. A legbonyolultabb munka a főleg az euróövezetre vonatkozó gazdaságpolitikai javaslatok kidolgozása volt — utalt a kancellár a német és a francia felfogás eltéréseire. A német és a francia kormány egy átfogó migrációs napirend kidolgozását is sürgeti, amely három pilléren nyugszik. Az első a származási, és tranzitországokkal folytatott együttműködés az illegális migráció megfékezése és az elutasított menedékkérők hazajuttatása céljából, a második az EU-s külső határ védelmének megerősítése a Frontex uniós határ-, és partvédelmi ügynökség személyzetének növelésével és hatáskörének bővítésével, a harmadik egy közös európai menekültügyi rendszer. Megegyezés születhet az uniós vezetők jövő heti csúcstalálkozóján arról, hogy központokat hozzanak létre Európán kívül a menedékkérők beadványainak elbírálására. Állítólag olyan platformokat állítanának fel az EU határain kívül, ahol a hatóságok az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával együttműködve különválaszthatnák a nemzetközi védelemre szoruló menekülteket az Európába tartó gazdasági bevándorlóktól, utóbbiakat pedig visszaküldhetnék hazájukba. A javaslat célja a migrációt és menedékjogot övező „akut politikai válság” megtörése, ezáltal áthidalhatók lennének az egyes koncepciók közötti nézetkülönbségek. Kim Pekinggel egyeztetett Peking. Kim Dzsong Un észak-koreai vezető és Hszi Csinping kínai elnök egyetértésre jutottak a pekingi találkozójukon megvitatott témákban, beleértve a Koreai-félsziget atomfegyvermentesítésének kérdéseit is - közölte tegnap az észak-koreai állami média. Kim és Hszi kiértékelték az észak-koreai vezető és Donald Trump amerikai elnök történelmi jelentőségű múlt heti szingapúri csúcstalálkozóját, és véleményt cseréltek arról, hogy milyen megoldások kínálkoznak a nukleáris leszerelés kérdéseire. Az észak-koreai vezető a híradás szerint arra is ígéretet tett Hszi Csin-pingnek, hogy együtt fog működni a kínai vezetőkkel a valódi béke biztosításában, miközben új távlatot nyitnak a Koreaifélsziget előtt. Kim szerdán fejezi be kétnapos pekingi látogatását. A kelet-ázsiai kommunista diktatúra vezetője előzőleg Szingapúrban megerősítette országa elkötelezettségét a Koreaifélsziget teljes atomfegyvermentesítése mellett,, cserébe bizonyos biztonsági garanciákért és azért, hogy az USA újfajta viszonyt létesít országával. (MTI) Izraeli tűzszerészek vizsgálnak egy fel nem robbant lövedéket. Több mint 30 rakétát lőttek ki tegnapra virradóra Izraelre a Gázai övezetből, az izraeli hadsereg pedig 3 hullámban hajtott végre légicsapásokat a palesztin területet uraló iszlamista Hamász célpontjai ellen. A palesztin rakéták közül három az övezeten belül csapódott be, hetet pedig a Vaskupola légvédelmi rendszer semmisített meg. Összesen 13 alkalommal rendeltek el légiriadót a határ menti izraeli falvakban, a lakók a betonbunkerekben töltötték az éjszakát. A hadműveletek ellenére az iskolákban nem maradt el a tanítás. (tasr/ap) USA: elszakított gyerekek Washington. Donald Trump amerikai elnök egy új bevándorlási törvényről egyeztetett republikánus törvényhozókkal, miközben befolyásos gazdasági vezetők és kormányzók sorra emelték fel a szavukat azért, hogy a határon fejezzék be az illegális bevándorló családok szétszakítását. A képviselőház republikánus politikusai éppen pár nappal ezelőtt módosítottak a bevándorlást szabályozó egyik törvénytervezetükön, és az új változatban már szerepel az, hogy az illegálisan az Egyesült Államokba érkező családoktól nem szabad elszakítani gyermekeiket. Elemzők szerint ezt a módosítást - nem kis részben az elmúlt napokban a déli határokon kialakult válságos helyzet és a közfelháborodás hatására - a törvényhozók többsége támogatja is. Donald Trump sürgette a bevándorlási törvény kidolgozását és elfogadását. Azt mondta: „a bevándorlási rendszerünk évek óta rossz, igazán rossz, talán a legrosszabb a világon. Ezért megpróbáljuk rendbe hozni, ha egyáltalán rendbe hozható”. Elítélték a gyermekek elszakítását és az egész „nulla tolerancia” politikát Hollywood és a művészvilág képviselői is, köztük Willie Nelson countryénekes, Reese Witherspoon és Alyssa Milano színésznő. Több kormányzó - köztük Virginia, Maryland, Connecticut és Massachussetts első embere - visszarendelte a déli határról a Nemzeti Gárda tagjait. Az amerikai Kereskedelmi Kamara nyilatkozatban utasította el ezt a politikát, a Cisco Systems technológiai óriáscég vezérigazgatója, Chuck Robbins közleményben szögezte le, hogy „ez a gyakorlat kegyetlen és ellentétes az amerikai értékrenddel”. (MTI)
