Új Szó, 2018. június (71. évfolyam, 125-150. szám)

2018-06-21 / 142. szám

www.ujszo.com | 2018. június 21. HASZNOS TANÁCS I 9 A cégeknek is jó a diákmunka A diákok havi 200 eurós fizetésig nem fizetnek járulékot, ami a munkaadóknak is komoly előnyt jelent ÖSSZEFOGLALÓ Nyáron sok diák vállal alkalmi munkát, és a cégek szívesen foglalkoztatják az ölesé mun­kaerőnek számíté fiatalokat, hiszen utánuk kevesebb já­rulékot kell elvezetniük. Aki jártas a törvényekben, s tudja, hogyan spórolhat az adón és a járulékokon, nagyobb bevétel­re tehet szert. Akiket a családjuk nem tud anya­gilag támogatni, rendszerint tanév közben, a tanulmányaik mellett is vállalnak munkát, a legtöbb fiatal azonban főleg a nyári hónapokban próbál egy kis pluszpénzt keresni. El lehet helyezkedni ismerősök vagy álláshirdetések segítségével, a következő weboldalakon rengeteg ajánlat van: brigada.sk, superbri­­gade.zones.sk, studentskefinan­­cie.sk/brigady, www.brigady.info , www.profesia.sk,www.kariera.sk . Ezenkívül fel lehet keresni munka­­közvetítő ügynökséget, illetve közvetlenül a kiválasztott cégeket is meg lehet szólítani. A cégek részé­ről egyébként is viszonylag nagy a kereslet a diákok iránt, nekik is megéri őket alkalmazni. Esetükben ugyanis az állam kivételt tett: utá­nuk 200 eurós fizetésig nem kell semmilyen járulékot elvezetni, a munkaadó járulékterhe a kivetési alapnak mindössze 1,05%-a (beteg- és garanciabiztosítás). A 200 eurós jövedelem fölött a munkaadónak ugyan már ki kell fizetnie a 21,75%­­os öregségi- és rokkantságinyugdíj­biztosítást is, de a diákok többsége beéri viszonylag alacsony fizetés­sel is, számukra rendszerint fonto­sabb az így szerzett gyakorlat. Ha egy cég csak pár diákot alkalmaz, mindössze néhány eurót takarít meg. Az a vállalat, amelyik sok fi­atalt foglalkoztat például megbízá­si szerződésre, több ezer eurót spó­rolhat meg. Ki számít dióknak? Diáknak minősül minden gyerek a tankötelezettség befejeződéséig, vagyis annak a tanévnek a végéig, augusztus 31-éig, amelyikben be­tölti 16. életévét, s már 10. éve jár is­kolába. Továbbá diáknak minősül egészen 26 éves koráig minden olyan fiatal, aki ezután is folyamatosan készül a jövőbeli foglalkozására, vagyis valamilyen közép- vagy fel­sőfokú oktatási intézményt látogat. Akik már befejezték a középiskolát, s nem szándékoznak továbbtanulni, vagy még nem tudják, hogy felvették-e őket a kiszemelt főisko­lára, a nyári szünet végéig diáknak számítanak, s élvezhetik az ebből adódó előnyöket, diákként vállal­hatnak munkát. Szerződéstípusok A jelenlegi szabályozás lehetővé teszi, hogy már a 16 évesek is mun­kaviszonyt létesíthetnek. Munka­törvénykönyvünk a rendes munka­­viszony mellett többféle megállapo­dást különböztet meg: lehet kötni szerződést bizonyos munka elvég­zéséről vagy munkatevékenységről, és a megbízási szerződések közé tar­toznak a diákok brigádmunkájáról szóló megállapodások is. Utóbbit csak olyan személy köthet, aki közép- vagy főiskolán diákstá­tusszal rendelkezik. Az egyetemisták között nem ritka, hogy állandó munkaviszonyt létesí­tenek, mely nem csak a nyári hóna­pokra szól. A középiskolások köré­ben a brigádmunkáról szóló megál­lapodás a legelterjedtebb. A hatá­lyos normák értelmében a diákok át­lagban legfeljebb 20 órát dolgozhat­nak hetente - a heti átlagot azonban úgy számolják ki, hogy figyelembe veszik a naptári évben azt a teljes időszakot, amelyik alatt érvényes volt a szerződés. írásos magállapodás Olykor előfordul, hogy - főleg a tapasztalatlan tinédzserek - csak szóban állapodnak meg a munka­adóval bizonyos konkrét feladat el­végzéséről, s utólag kellemetlen (TASR-felvételek) meglepetés éri őket, amikor nem a megígért jutalmat kapják, vagy nem megfelelő körülmények között kell dolgozniuk. Alapszabály: a kizáró­lag szóban kötött megállap'odás ér­vénytelen, a munkavégzésről min­den esetben írásos szerződést kell készíteni. A dokumentumnak tartal­maznia kell az elvégzendő munka vagy feladat pontos leírását, a meg­egyezett jutalmat, a munkaidőt, va­lamint az időszakot, amíg a szerző-Az idénymunka-megállapodás előnyei A dolgozó diákok számára az ideális megoldás, ha idény­munkáról szóló megállapodást írnak alá. Az idénymunkáról szóló megálla­podás előnye, hogy aki havonta nem keres többet 200 eurónál, nem kell járulékot fizetnie a Szociális Bizto­sítóba, csak a munkaadó térít bizo­nyos százalékpontnyi baleset- és ga­ranciabiztosítást. Ha a havi jövede­lem túllépi a 200 eurót, a diák már 7 százalékpontnyi társadalombiztosí­tást fizet, ebből 4% az öregségi, 3 % a rokkantsági járulék. Előny szá­mukra, hogy nem kell beteg- és egészségbiztosítást fizetniük, így a munkavállalónak 6,4, a munkaadó­nak pedig 12,6 százalékponttal ala­csonyabb járulékot kell elvezetnie. A diákok ezt a kedvezményt csak egy munkaadónál érvényesíthetik, mégpedig úgy, hogy nyilatkozatot tesznek, miszerint az adott munkál­tatóval kötött szerződésre kérik a fel­mentést a járulékfizetés alól. Az eh­hez szükséges nyomtatvány megta­lálható a Szociális Biztosító honlap­ján (www.socpoist.sk ). A nyomtat­ványt nem kell minden hónapban ki­tölteni, elég egyszer az alatt az idő­szak alatt, amíg a munkaviszony tart. Aki munkaközvetítő ügynökségen keresztül talál munkák a nyomtat­ványt ebben az ügynökségben adja le. Akinek egyszerre több munkaadóval több megállapodása is van, a járulék­­fizetési kivételt érdemes a legmaga­sabb bevételből érvényesíteni. Megtakarítható egy kis pénz abban az esetben is, ha valakinek ingadozik a bevétele, az egyes havi jutalmak között nagy különbségek vannak - például a két hónapra szóló megálla­podás alapján az egyik hónapban 210, a másik hónapban mindössze 50 eu­rót keres. Ilyen esetben a munkaadó a járulékfizetési kötelezettséget a havi átlagfizetésből számolja ki. Még ha az első hónapban le is vonják a diák ju­talmából a járulékokat, az átlagvonás után azt vissza kell adni. Ha a diákok nem havi rendszerességgel kapnak fizetést, akkor a járulékot utólag, a szerződés megszűnése után kell be­fizetniük. (sza) Az alkalmi munkát vállaló di­ákok béréből ugyanúgy adót kell fizetni, mint a rendes munkaszer­ződésre dolgozókéból. A lényeg, hogy a lehető legkevesebb adót kelljen fizetni. Ha a diák a munkaadójánál alá­ír egy nyilatkozatot a bevétel megadózásáról, akkor a munka­adó havi 319,17 euróny i adómen­tes részt érvényesíthet számára, vagyis ekkora bevételből még nem fog adót fizetni. A munkáltató elvégezheti he­lyette az éves adóelszámolást is. Aki nem ír alá ilyen nyilatkoza­tot, annak a béréből a munkaadó 19%-os adót fog levonni - amit az adóbevallás elkészítése után, a következő év tavaszán utólag visszakaphat. Aki több alkalommal vállal munkát, azaz több munkaszerző­dést is köt, csak egyszer, egyetlen munkaadónál érvényesítheti a havi adómentes minimumot, és dés érvényben van. A munkaadó kö­teles a szerződésről másolatot adni. A diákokkal a cégek rendszerint meghatározott időre szóló szerző­dést létesítenek, a munkaidő lehet rugalmas, meghatározatlan, teljesít­ményorientált. A szerződő felek előre leszögezhetik, hogy a megál­lapodást milyen feltételek mellett lehet felbontani. Amennyiben ezt mégsem fektetik le előre, akkor a hatályos törvény értelmében a szer­ződés a felek közös megállapodása alapján is felbontható, ilyen esetben 15 napos felmondási idő van, mely azzal a nappal kezdődik, amikor az alkalmazottal közölték, hogy elbo­csátják. A szerződés elválaszthatat­lan része egy igazolás arról, hogy az alkalmazott diák. Erre csak akkor nincs szükség, ha egy középiskolás az érettségi vizsga után vagy egy egyetemi hallgató a nyári szemesz- 1 tér befejezése után legfeljebb októ­berig szóló megállapodást köt. Megbízási szerződés Aki megbízási szerződést ír alá, nem árt tudatosítania, hogy rá ugyanúgy vonatkoznak a munka törvénykönyve előírásai, mint a rendes munkaviszonyban lévőkre. Például a munkaidővel kapcsolatos rész kimondja, hogy az alkalma­zottnak jogában áll 30 perces szü­netet tartani pihenés és étkezés cél­jából, ha a műszak 6 óránál, kisko­rúak esetében pedig 4,5 óránál hosszabb ideig tart. Joguk van a két műszak között legalább 12 óráig tartó napi pihenésre, kiskorúak ese­tében ez 14 óra. Ezenkívül biztosí­tani kell hetente legalább kettő, egymást követő munkaszüneti na­pot, ünnepnapokon pedig tilos munkát elrendelni. A megbízási szerződésre dolgozók naponta leg­feljebb 12 órát, a kiskorúak csak 8 órát tölthetnek munkavégzéssel, nem kötelezhetik őket túlórára, ügyeletet sem vállalhatnak. A mi­nimális órabér, amit a munkaadó­nak ki kell fizetnie, 2,759 euró. (sza) : bár a másik vagy a többi munka­­viszonyból származó jövedelme ; is alacsony, azokból már biztosan levonják a 19%-os adóelőleget. Ez a következő év márciusában az adómentes minimum összegéig visszaigényelhető. Aki idén a több munkaviszo­­nyokból 1901,67 eurónál na­gyobb bevételre tesz szert, annak jövőre adóbevallást kell készíte­nie. Az adóalapból 3803,33 euró : adómentes rész érvényesíthető. ; Ez az összeg teljes mértékben le­­: vonható az adóalapból - akkor is, : ha valaki nem egész évben dol­­: gozott, illetve nem volt egész év- i ben jövedelme. Tehát ha egy diák ; csak a nyári szünetben dolgozik, az nem jelenti azt, hogy csak erre a két hónapra érvényesítheti majd az< adómentes minimum arányos részét. Az ilyen diák is jogosult az egész évi, azaz a 3803,33 eurónyi adómentes minimumra. (sza) JÖVŐ HETI TÉMÁNK: JÚLIUSI VÁLTOZÁSOK ■ A GONDOZÓI HOZZÁJÁRULÁS ÉS A CSALÁDSEGÍTŐ TÁMOGATÁSOK ÚJ SZABÁLYOZÁSA A diákok is adóznak

Next

/
Thumbnails
Contents