Új Szó, 2018. június (71. évfolyam, 125-150. szám)
2018-06-21 / 142. szám
www.ujszo.com | 2018. június 21. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Robot vagyok, igaz-e? Robotként viselkedni nem kell félnetek jó lesz VERES ISTVÁN Digitális üzenetben jelezte egy barátom (nem is vagyunk akkora barátok, úgyhogy talán csak barátocskám), hogy ismét indokoltnak érzi a Primus nevű zenekar dalainak hallgatását, és hallgatja is őket. Értetlenkedésemre egy Spotify-linket küldött, hogy hallgassam meg a zenéket, amelyekről áradozik. A Spotify-ra viszont nem regisztráltam még (vagy ha igen, elfelejtettem), így a regisztrációt kínáló zöld gombra kattintottam, mire megjelent egy űrlapot formázó digitális formanyomtatvány - a Spotify az adataimat kérte. Ezeket megadni nem volt sem időm, sem kedvem, úgyhogy virtusból gördítettem egyet az egér gördítőjén, mire kijött egy olyan mező, hogy kattintással pipáljam ki a lehetőséget, hogy NEM VAGYOK ROBOT. Hát ez a legkönnyebb, visszakézből bekattintom, hogy nem vagyok én robot, hisz nem vagyok. Mire kigyulladt a fejemben Arkhimédész fürdőkádja, hogy hoppá, álljunk csak meg egy szóra, tanár úr kérem! Robotiságomnak ezzel az automatikus, rutinszerű, mondhatni robotikus tagadásával nem a robotság irányába teszek-e épp egy határozott lépést? Vagy kettőt. Teltek-múltak a percek, végiggondoltam, milyen cselekvésekkel telnek napjaim, heteim, hónapjaim, éveim, és be kellett látnom, hogy automatikus reakciók töltik ki időm 87,3 százalékát. A többit meg a váratlan helyzetek rutinhelyzetekké alakítására való törekvéseim. Hát mégis robot vagyok valamennyire, nyolcvanhét egész három százalékban. Most akkor mi legyen? Eszembe jutott Andy Warhol mondása, hogy mindenki lehet robot tizenöt percre. Aztán eszembe jutott Hérakleitosz tétele, hogy panta rhei, minden robot. Aztán a Bánk bánból ismert sorok, hogy robotként viselkedni nem kell félnetek jó lesz. Ha jobban belegondolunk, félünk ugyan a robotoktól (egyszer máj d elveszik a munkánkat), viszont szeretünk robotként viselkedni. Hiszen szeretjük a bejáratott, automatikus élethelyzeteket, mert békén hagyják biztonságérzetünket, nem késztetnek gyors feladatmegoldásra. Turistaként idegen országban is azt az ételt kérjük, amit nagyjából ismerünk, igaz-e. A robotok ráadásul nem is változnak, hacsak nem fejlesztik, programozzák át őket kívülről. De belülről változni nem tudnak, saját döntéseik következményeképpen. Az ember tud belülről változni, viszont nem szeret. Vagy csak ritkán. Szóval talán nem túlzók, ha azt mondom, egyes emberek több roboti, mint emberi tulajdonsággal bírnak. Hamarosan talán majd ír valaki egy verset, melyben felszólítja a népet: robot legyünk, vagy szabadok, ez a kérdés, válasszatok. (Lubomír Kotrha karikatúrája) Ricinus biobombát akart készíteni egy tunéziai Németországban Ricin előállítására készült és mérgező „biobombét" akart gyártani az a tunéziai férfi, akit a napokban fogtak el Kölnben. Holger Münch, a Német Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) vezetője egy interjúban elmondta, hogy Szief Alláh H.-ként azonosították a férfit. A lakásában jelentős mennyiségű ricinusmagot találtak és eszközöket, amelyekkel a magokból ki lehet nyerni a biológiai fegyverek hatóanyagaként használt fehérjét. Azt egyelőre nem tudni, hogy a 29 éves férfi hol és mikor akart merényletet végrehajtani* de az biztosnak tűnik, hogy „biobombatámadásra” készült, ami egyedülálló a terrorizmus németországi történetében. A tunéziai férfit néhány hónapig megfigyelték külföldről kapott információk alapján, amelyek például az Iszlám Állam terrorszervezethez fűződő viszonyára vonatkoztak. Holger Münch rendőrfőnök szerint a 2015 novemberében Párizsban végrehajtott merényletsorozathoz hasonló nagyszabású, csoportos akciók valószínűsége az elmúlt évben csökkent Németországban, de magányos merénylők próbálkozásaival számolni kell. A német hatóságok jelenleg 770 olyan gyanús személyt tartanak nyilván, aki képes lehet terrorcselekmény elkövetésére. Szief Alláh H.-t június közepén helyezték előzetes letartóztatásba. A háborús fegyverek ellenőrzéséről szóló törvény megsértésének alapos gyanúja és államellenes súlyos bűncselekmény előkészítésének „kezdeti gyanúja” miatt indítottak eljárást ellene. A Kölner Stadt-Anzeiger című lap értesülése szerint az Iszlám Állam szimpatizánsa, Tunéziában is radikális iszlamistaként tartották számon. (MTI) A kiberbiztonság kettős leple FELEDY BOTOND A európai intemetszuverenitás - másképpen mondva r~wr digitális autonómia-az egyik legfontosabb Z-A J célkitűzése az unió szerveinek és tagállamainak. jL. lb M A Jelenleg nem kis részben Kínában gyártott hardware eszközökön amerikai és más külföldi programokat futtatunk Európaszerte. Ezen szeretnének a döntéshozók változtatni, hogy kialakuljon egy európai mag, amely az ötszázmilliós európai piacot itthonról képes kiszolgálni. Ennek pedig komoly biztonsági előnyei lennének. Egyre-másra derülnek ki részletek arról, hogy a nagyhatalmak milyen mély „kapcsolatot ápolnak” saját országaik gyártóival és szoftverfejlesztőivel, és hogyan férhetnek hozzá a piaci szereplők látszólag ártatlan eszközein keresztül gondosan őrzött államtitkokhoz más kontinenseken. Európa e téren egyelőre meglepően kiszolgáltatott. Egyébként sem tenne rosszat az európai gazdaságnak, ha az IT-területen nagyobb lábnyomot tudnánk hagyni, és az egész európai költségvetésben szereplő innovációs nyomás ezt a célt szolgálhatja. Milliárdeurós nagyságrendek jelennek meg már közvetlenül ide címkézve, és még sok vita várható: ez alighanem kedves terület a nagy tagállamoknak, amelyek ezen keresztül a legtöbb forrást felszívhatnák. Nem csak Európa gondolkodik polgárai adatainak és nemzetei biztonságának védelmén, csakhogy amikor például Vietnam teszi ezt, egészen mást lát benne. Itt kerül elő a kiberbiztonság kettős leple. Az elmúlt héten súlyos tüntetések törtek ki Vietnamban, miután a kommunista kormányzat - még mindig a főtitkár a legfőbb úr - elhatározta, hogy új kiberbiztonsági törvényt vezet be. Csakhogy az adatok védelmét úgy szeretné garantálni, hogy közben mindent ellenőrizhetnének a központi szervek. Emellett a véleményszabadságot is radikálisan korlátozná, konkrétan sorolva, hogy miről nem szabad írni, mely területekről nem lehet „rosszalló” véleményt megfogalmazni. És az sem véletlen, hogy a legnagyobb vietnami telekommunikációs cég a mai napig a néphadsereg tulajdona. A kiberbiztonság politikai értelmezése sem egyértelmű. Autoriter államokban, egy pártrendszerekben, diktatúrákban a belső elnyomás eszköze is, az információszűrés apropója, a polgári véleményszabadság sarlója. Jobb esetben a demokráciák nem csúsznak bele ezekbe a csapdákba, hanem a gazdaságaik védelmén keresztül a munkahelyek megtartását, az adatok védelmét és az állampolgárok biztonságát szolgálhatják a külső fenyegetéssel szemben. Hogy ez valóban így működjön, ahhoz kellenek a demokratikus intézményi garanciák, mert egyébként ennek az újításnak is megvannak a maga súlyos kockázatai. FIGYELŐ Soha nem volt még ennyi menekült és hontalan a világban Immár ötödik egymást követő éve 2017-ben is rekordot döntött a véres konfliktusok miatt külföldre menekülők vagy a hazájukon belül elvándorolni kényszerülő, úgynevezett belső menekültek száma a világban. Számuk elérte a 68,5 milliót, és a menekültek mintegy fele gyermek - tette közzé az ENSZ. A Kongói Demokratikus Köztársaságban dúló válság, a délszudáni háború és a rohingja kisebbségiek Mianmarból Bangladesbe való tömeges menekülése 2017-ben rekordszintre emelte a kényszerű lakhelyváltoztatások számát az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) jelentése szerint. A tavalyi 3,1 millió fős ugrás jóval nagyobb, mint a tavalyelőtti 600 ezer fős növekedés. Többen menekültek külföldre, a belső menekültek száma némileg csökkent. Összességében minden 110. ember számít menekültnek vagy belső menekültnek a világban. „Döntő pillanatban vagyunk, amikor a világszerte tapasztalt erőszakos otthonelhagyásokra adott válasz új és átfogóbb megközelítést követel, hogy az országok és a közösségek a jövőben ne maradjanak magukra ezekkel a helyzetekkel” - jelentette ki Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa. Az UNHCR szerint a konfliktusok és az üldöztetés elől országukból elmenekülök a 68,5 millió hontalanná vált között 25,4 millióan vannak, azaz számuk 2016- hoz képest 2,9 millióval nőtt. Ez az egy naptári év alatt regisztrált legnagyobb növekedés. A menekültstátuszra váró kérelmezők száma 2017 végére mintegy 300 ezerrel nőtt, és elérte a 3,1 milliót. A belső menekültek száma 40 millió, a legtöbben Szíriában vannak, az arab országot Kolumbia, a Kongói Demokratikus Köztársaság és Afganisztán követi. A menekültek kevéssel több mint egyötöde palesztin, a többi menekült nagy többsége Dél- Szudánból, Mianmarból és Szomáliából származik. A menekülteket befogadó országok száma alacsony, abszolút értékben Törökország az első számúbefogadó ország, 3,5 millió menekült él ott, többségükben szíriaiak. A saját népesség létszámához viszonyítva Libanon , fogadja be a legtöbb menekültet. Az ENSZ jelentése rámutat, hontalanná vált emberek többsége korántsem az északi félteke országaiban tartózkodik, a statisztikák szerint 85 százalékuk fejlődő országban él. (MTI)
