Új Szó, 2018. június (71. évfolyam, 125-150. szám)
2018-06-20 / 141. szám
Azt hihetnénk, hogy Auschwitz-Birkenauról mindent tudunk. Túlélők és elkövetők egyaránt vallottak róla. Tudjuk, hogy a „túlélésre kiválasztottak” egy fogoly asztala előtt sorakoztak, aki egy számsort tetovált az alkarjukra. Lale Sokolovnak hívták. Amit ő látott, azt maroknyi fogoly láthatta csak. Megfordult Mengele részlegében, megjárta a büntetőbarakkot, látta a gázkamrákat, a rablás és megsemmisítés teljes futószalagját. De nem csak a borzalmakat leltározta. Ebben a földi pokolban lett szerelmes, itt talált rá arra a nőre, akit mindig keresett: Gitára. És sok évtizedes hallgatás után elmesélte a történetüket. Heather Morris: Az auschwitzi tetováló - Lale Sokolov igaz története alapján Animus Kiadó, 2018 303 oldal Ajánlott olvasmány: Olga Tokarczuk Az utóbbi időkben észrevehetően nőtt az egy-egy szerző munkamódszere mellett egyéb információkkal is elhalmozó gyűjteményes kiadások, naplók, levelek, visszaemlékezések iránti igény. Számtalan példa akad arra, hogy a szöveg az irodalmi vonatkozású témáktól a hálószobáig merészkedik, s abban, hogy az olvasót a kíváncsiság hajtja, nincs semmi meglepő. Mondjuk ki őszintén: szívesen tetszelgőnk a bizalmas beavatottság szerepében. Z avarba ejtő olvasmány a Nyusziék című, Szabó Magda 1950-től 1958-ig vezetett naplóiból, feljegyzéseiből összeállított kötet. Zavarba ejt, mert az olvasás első pillanatától fogva az utolsó oldalakig mélyen ott motoszkál az olvasóban az érzés: határt sért azzal, hogy közel került ezekhez a feljegyzésekhez, az intimitás határán tör át, amikor egy személyes ügy közüggyé, irodalmi hagyatékká válásának lesz szándékos résztvevője. Napló, és még ez sem pontos meghatározás. A nagyrészt egy házasság szerkezetének vizsgálatából, két ember együttélésének anatómiai precizitású elemzéséből álló feljegyzések a költőből íróvá avanzsáló Szabó Magda alkotói fázisait is nyomon követik. így, ha azt mondom, kettő az egyben ez a könyv — műhelynapló és pszichológiai igényű jegyzetgyűjtemény -, nem tévedek nagyot. ,A modorunk egyre felszabadultabb lesz. »Mi újság a Nyusziparkban?« — kérdezed, mikor leülsz mellém. Ó, az a tegnapi reggel még nyűglődve, álmosan, még áttettem Combikát rajtad, Poc méltatlankodott, hogy miért nem engedik ki - fel kellett kelni, rohanni munkába. Nekem még az osztályban is, tanítás közben, összerándult a méhem, a tehetetlen kívánkozástór - írja Szabó Magda, s ez csak visszafogott ízelítő attól a szerzőtől, aki a hűvös és távolságtartó irodalmi nagyaszszony képében vonult be a kollektív emlékezetbe. Az elmúlt időszak Szabó Magda-értelmezése valamifajta kultusz kialakítása felé mutatott; a mítoszképzés esedensége és a kínosabb részletek takargatása összemosta a hétköznapi embert a szerző könyveiben működő alakokkal, míg a most megjelent napló könnyedén rántja le a leplet az alak megformálta mítoszról, helyesebben, az összekuszált dolgok kerülnek egyszersmind megfelelőképp egymás mellé. Rákosi-rendszerről, diktatúráról ritkán, elvétve, utalásszerűén kapunk hírt, a külső környezet helyén a belső, vívódásokkal és felfokozott érzelmekkel telített, a válságokra hevesen reagáló intim környezet a meghatározó. Szabó Magda és Szobotka Tibor egy saját maguk alakította szabályrendszer szerint él, mindent megtesznek azért, hogy féltve őtzött szerelmi világukba ritkán törjön be a napi politika. A gonosz és fenyegetésekkel terhelt világ szeme elől a szerelem és a művészet világába menekülő, ott oltalomra lelő pár mindennapos küzdelme még így is hitelt érdemlő dokumentuma annak a korszaknak, amelyben élni voltak kénytelenek, miközben támaszuk a nem mindig elismerést kiváltó páratlan műveltség és tehetség mellett a tiszteletre okot adó életszemlélet volt. Szabó Magda utólagos korrekciót hajtott végre a saját szövegén, egyes részletek kikerültek, míg egynéhány szexuális töltetű epizód maradt úgy, ahogy eredetileg is szerepelt. Váratlan meglepetésre lel, aki fellapozza a könyvet. Tanulságos olvasmány, a Szabó Magda-hívőknek semmiképp sem okoz csalódást. Ayhan Gökhan Szabó Magda: Nyusziék - Napló (1950-1958) Jaffa Kiadó, 2017 207oldal Olga Tokarczuk lengyel írónőnek ítélték az idei Nemzetközi Man Booker-díjat angolul Flights címmel megjelent regényéért. Tokarczuk díjnyertes művét Jennifer Croft fordította angolra; a díjjal járó 50 ezer fontos pénzjutalmat egyenlő arányban osztják el a szerző és a kötet angol fordítója között. A Dél-Lengyelországban élő Olga Tokarczuk pszichológusként végzett a Varsói Egyetemen. Első, 1989-ben kiadott műve egy verseskötet volt, azóta nyolc regénye és két novellagyűjteménye jelent meg. Az angolul Flights címmel megjelent díjnyertes kötet (lengyel címe: Bieguni) a 17. századtól napjainkig ívelő, egymáshoz kapcsolódó elbeszélések láncolata, amelyeket az utazás és az emberi anatómia kettős tematikája köt össze. A Nemzetközi Man Bookerdíj idei nyertese több más irodalmi díjat is magáénak tudhat, művei Lengyelországban a legkeresettebbek között szerepelnek, munkássága egyre több elismerésben részesül az angol nyelvű irodalmi világban is - olvasható a külföldi szerzők angolul megjelent műveinek elismerésére alapított legrangosabb brit irodalmi díjat odaítélő testület indoklásában. Az 1962-ben született lengyel szerző több műve is olvasható magyarul, az utóbbi években két regénye jelent meg: az Őskor és más idők (L’Harmattan Kiadó, 2011) és a Nappali ház, éjjeli ház (L’Harmattan Kiadó, 2015). Az első „főhőse” az Őskor nevű mitikus falu, valahol Lengyelország keleti részén. Négy arkangyal teremtette, akik őrt állnak a folyóktól körbezárt falu körül. Ezeknek az arkangyaloknak a szemével látjuk, ahogy az első, majd a második világháború felkavarja az apró falu életét. Miközben zajlik előttünk természet és modernitás, nők és férfiak összecsapása, lassan minden a könyörtelen idő allegóriájává válik. Visszaemlékezések, álmok, fantáziák, szóbeszédek, elmondadan történetek és inszomniás képzelődések teremtik meg Tokarczuk világát. A Nappali ház, éjjeli ház egy másik kisvilágot teremt: Nowa Ruda (német nevén Neurode) sziléziai kisváros a cseh-lengyel határon, a háború előtt Németországhoz tartozott. Az ide költöző narrátor, rejtélyes szomszédjával, a parókakészítő Martával folytatott beszélgetései nyomán, kisebb-nagyobb történetekből férceli össze az őt körülvevő valóság patchworkjét. Az emlékek és álmok különböző korokból származnak az idők kezdetétől a középkoron és a 18. századon át a jelenig. Az emberi élet állandó változása és a változadan tér és természet, a történelem és a mítoszok, apokrifok világa, az egyén emlékei és a kollektív tudattalan archetípusai együtt alkotják az örök hely végtelen valóságát. (MTI, k) Egy jó könyv a bőröndben- és garantált a jó kikapcsolódás! Akár 50% kedvezmény! íjllYvJfl ;,:«fílIT aljLim i .■ __ murviij»»», ; 2 80 sport,egészség, fehl ffZ'T6kfs j«ih«1-■ i, v eurotoi. tippek. , !■ hl . -rl-SI mény! s*éi»koita« * irodalom, Könyvek mar útikönyvek, Várja Önt: a Diderot:, Komárom legnagyobb könyvesboltja Nálunk minden korosztály talál magának olvasmányt! Megtalál minket Komáromban, a Lúdpiac téren (Triniine námestie 48/10) a Trend épületében Nálunk tok szép magyar, szlovák, cseh es angol nyelvű könyv közül válogathat! ✓ Kifestők ✓ Térképek ✓ Földgömbök lirxnitn« namestie a treriu epuieieoen Könyvbarát 035/ 770 11 52, 0908 165 852 JSL, A legnagyobb szlovákiai magyar és kényelmes on-line könyvkereskedés! oh/a SÓ sarokkal, Flexibilis internetes rendelési rendszer! készséges www.diderot.sk kiszolgálás! www.ujszo.com KÖNYVESPOLC ■ 2018. JUNIUS 20. Mi újság a Nyusziparkban: DP180195
