Új Szó, 2018. június (71. évfolyam, 125-150. szám)

2018-06-08 / 131. szám

101 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2018. június 8. | www.ujszo.com Kombucha - csodaszer lenne? Egyesek azt hangoztatják, hogy cukortartalma kedvező összetevőkké nemesedik A kombucha egyes elemei ugyan valóban támogathatják az emberi szervezet működésének egészséges szinten tar­tását, de ennek a „teának" a sikere mögött jelentős a reklámtevékenység, a marketing (Fotó: Shutterstock) CSIBRÁNYI ZOLTÁN Miközben egyesek esküsznek rá, hisznek gyógyerejében, addig mások semmi pénzért meg nem kóstolnék, undorítónak tarják. Megint mások szerint a hiszékenyek émíthatóségéra alapozva nyer egyre nagyobb teret magénak. Nem lehet tudni, hogy melyik nép „találta fel”. A források más-más földrajzi helyhez kötik, de a szakér­tők Kínát tartják legvalószínűbbnek, és hogy legalább kétezer éve ismert. Kínából jutott Oroszországba, on­nan pedig Európába. A teagombának becézett termé­szetes elegy alapösszetétele: bakté­riumok, például Acetobacter xyli­­num és élesztőgombák, közte a Zy­­gosaccharomyces nemzetségbe tar­tozók együttese teába téve, amely­ben cukor a starter; az akár hetekig erjesztett végtermékben hasznos összetevőket mutattak ki: oxálsav, C- és D-vitamin, B-vitaminok, antioxidánsok... Inkább fekete teá­val készül, de lehet zöld, fehér, oo­long - mind más ízt ad. Értékét ille­tően - noha a vele élők bizonygatják jótékony voltát — tudományos meg­közelítésben kevés a kétségtelen. A múlt század első évtizedeitől véte­tett vizsgálatok alá, azóta születnek érvek és ellenérvek. Allergiát válthat ki; 1997-ben a Journal of General Internal Medici­ne közölt egy jelentést: négy beteg tünetei összefügghetnek a kombu­cha ivásával, mert utána adódtak problémáik (kettőnél allergiás reak­ció, egynél sárgaság, egynél hányás, fej és nyaki fájdalom), és a tüneteik megszűntek miután nem fogyasztot­ták tovább. Emésztéstámogató bélbaktérium-tartalma, a probioti­­kumok mellett - laborkörülmények között legalábbis - több kutatásban mikrobaellenesnek bizonyult. Ha túl savassá eijed, égetheti a nyelőcsö­vet. Bizonyítékot találtak májóvó hatására. Ezzel szemben, 2009-ben a Journal of Intensive Care Medicine oldalain bemutatták egy újonnan HIV-fertőzéssel diagnosztizált férfi esetét, akinek szervezetében tea­­gombaivás után fél nappal tejsavas acidózis és akut veseelégtelenség alakult ki, és intubálni is kellett, hogy egyáltalán levegőt kapjon - a kuta­tók emlékeztettek: ismertek a májműködés zavarát okozó súlyos, néha halállal végződő esetek, ame­lyek röviddel teagombaivás után léptek föl. Mivel a tejsavas acidó­­zissal, az egész szervezetet érintő életveszélyes anyagcserezavarral összefüggésbe hozható, ezért nem javallják inni. A Journal of Harbin Univeristy of Commerce (Natural Sciences Edition) oldalain arról írtak 2009-ben a kínai Heilongjiang Egyetem Élettudományi Iskolájának kutatói, hogy az általuk előállított te­agombával ecetmuslicákon végzett kísérletek során az állatok életét meghosszabbította, öregedésüket lassította. 2015-ben a Food and Ag­ricultural Immunology kereteiben közreadott iráni kutatás egereken azt vizsgálta, hogy az autoimmun enke­­falomielitisz, a sclerosis multiplex egyik változatának tüneteit enyhíti-e a teagomba; azt találták, jelentősen csökkentette a tünetek súlyosságát. Egyesek azt hangoztatják, hogy cu­kortartalma kedvező összetevőkké nemesedik. De ennek kapcsán is van kétségébresztő részlet. A sejtek kó­ros elváltozásaiért, a daganatok ki­alakulásáért részben a cukorbevitel is felelős, hiszen a rosszindulatúan burjánzó sejteknek szintén tápanyag kell és ez javarészt a cukor. Mármost átalakul-e a kombuchában vagy sem, de vele együtt jár a tetemes cukor­bevitel. Ebből kiindulva sem árt óva­tosan élni vele. A cukor és a rák vi­szonyát illető világosabb képért még valamire rá kell mutatni. Az ameri­kai Mayo Klinika, a világ egyik leg­elismertebb egészségügyi intézeté­nek honlapján egyfelől azt írják, hogy például a nyelőcsőrák kocká­zatát ténylegesen növeli a mértékte­len cukorfogyasztás, az ettől kiala­kuló elhízás pedig előszobája lehet egyes ráktípusoknak, de eközben azt is tisztán kell látni, hogy önmagában a több cukortól nem nő gyorsabban a rák, és igazából a cukormegvonástól sem fog lassulni a rákos sejtek nö­vekedése. Napjainkban egyre több kutató vizsgálja különféle erjesztett élel­miszerek és az egészség összefüg­géseit. Sok ilyenfajta élelmiszer va­lóban támogatja az ember egészsé­gét. Ugyanakkor figyelmeztetések is születnek, például a kombucha kap­csán, mert egyes elemei ugyan va­lóban támogathatják az emberi szer­vezet működésének egészséges szinten tartását, de ennek a „teának” a sikere mögött jelentős a reklám­­tevékenység, a marketing. Bár elő­nyeit kevés hiteles adat igazolja, az egészségfenntartást támogatónak kikiáltott étrend-kiegészítőnek bő­vül a piaca. Alapos tudományszintű megismeréséig nem javallják gyen­ge immunrendszerűeknek, allergiá­soknak, terheseknek, gyerekeknek. Azoknak, akik biztonságos módját keresik a probiotikumok „beszerzé­sének”, a kutatók az egészséges és biztonságos élelmiszereket ajánl­ják, ilyen rengeteg egyéb mellett a kovászos kenyér, a savanyított zöld­ségek, a joghurtok, desszertnek a magas kakaótartalmú csokoládé, italok közül kortyolható például az író, a gazdag sörválaszték is remek választás, utóbbiakból persze mér­tékkel. r Óriási korallpusztulás sújtja az ausztrál Nagy-korallzátonyt MTI-HÍR Az eddig megfigyelt legnagyobb mértékű korallpusztulás sújtja az ausztrál Nagy-korallzétony területének egészét - derült ki az Ausztrál Tengertudoményi Intézet (AIMS) legújabb jelentéséből. A szigetország kormánya mellett működő kutatóintézet szakemberei kétévente tartanak állapotfelmérését az északkeleti Queensland állam partjainál húzódó összes korallzá­tonynál, és rendszeresen közzé teszik az eredményeiket - olvasható a The Guardian című brit lap honlapján. A most publikált legfrissebb je­lentés részletesen taglalja, hogy mi­lyen hatással voltak a 2300 kilomé­ter hosszan elnyúló Nagy­korallzátony egyes szakaszaira a 2016-os és 2017-es tömeges korall­­fehéredések. Az intézet szerint soha nem volt még példa arra, hogy egy­mást követő években jelentkezett volna a pusztító természeti jelenség. „Az AIMS által az elmúlt több mint 30 évben végzett megfigyelések azt mutatták, hogy á Nagy-korallzátonyt alkotó zátonyok képesek regenerá­lódni az ilyen események után, ám ez az ellenálló képesség egyértelműen korlátozott” - írták a szakemberek, hozzátéve, hogy a klímaváltozás nyomán egyebek között erőteljesebb viharokkal, valamint még gyakoribb és intenzívebb korallfehéredésekkel kell számolni a jövőben. „A pusztítóbb események na­gyobb károkat okozhatnak a záto­nyokban, amelyek regenerálódása hosszabb ideig is eltarthat, ha a vi­rágállatok fejlődési üteme nem vál­tozik. Eközben a hirtelen bekövet­kező környezeti jelenségek közötti időintervallumok csökkennek, és az olyan krónikus stresszforrások, mint az óceánvíz zavarossága, valamint a magas vízhőmérséklet, lassíthatják a regenerálódás i folyamatot” - húzták alá a szakemberek. Az északi zátonyokon, amelyek a leginkább megsínylették a tengeri hőhullámokat, a korallborítás csak­nem fele odaveszett. A legutóbbi hőhullám hatásaira azonban nem tér ki a mostani jelentés, mert a vizsgá­latok ezúttal a zátony középső és dé­li szakaszaira koncentrálódtak. A középső régió .jelentős korall­­pusztulást szenvedett el a korallfe­­héredés és a korallevő töviskoronás tengericsillagok déli irányú invázi­ója miatt”. A teljes korallborítás a 2016-ban mért 22 százalékról 2018- ban 14 százalékra csökkent. „Az elmúlt több mint 30 évre visszatekintve példa nélkülinek szá­mít, hogy a zátony mindhárom ré­giója ilyen hanyatláson megy ke­resztül és, hogy ilyen sok zátonyon alacsony a korallborítás” - hangsú­lyozták a kutatók. A korallfehéredés a beteg korall­zátonyok jellegzetes vonása. Ami­kor a tengervíz túlságosan felmeleg­szik, a korallokban élő, azok színét adó algák kilökődnek, és csak a fe­héres színű mészváz marad utánuk. A Nagy-korallzátony Ausztrália egyik legnagyobb turistalátványos­sága, amely évente mintegy 6,4 mil­liárd ausztrál dollárral járul hozzá az ország gazdaságához és több mint 64 ezer munkahely köthető hozzá. Az ausztrál kormány április végén je­lentette be, hogy 500 millió ausztrál dollárt (326 millió euró) fordít a kö­vetkező években a zátony helyreál­lítására és védelmére, beleértve a vízminőség javítását is. Az északi zátonyokon, amelyek a leginkább megsínylették a tengeri hőhullámokat, a korallborítás csaknem fele oda­veszett (Fotó: Shutterstock)

Next

/
Thumbnails
Contents