Új Szó, 2018. június (71. évfolyam, 125-150. szám)
2018-06-08 / 131. szám
TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA www.ujszo.com I 2018. június 8. Akár a helyszínen, akár otthonról nézne meccset, figyeljen, hova kattint, mire csatlakozik (Fotó: Shutterstock) A kiberbűnözők is készülnek a foci-vb-re ÖSSZEFOGLALÓ Mint minden nagy érdeklődéssel övezett eseménynél, a június 14-én kezdődő oroszországi labdarúgó-vb esetében se árt az óvatosság, mert a kiberbűnözők válogatott módszerekkel igyekeznek már a rendezvény előtt, majd a helyszínen is minél több gyanútlan szurkolót átverni és lehúzni, esetleg ellopni a személyes adataikat - de az sincs biztonságban, aki otthonról nézné a meccseket. Az esemény kapcsán két biztonsági cég is közleményben hívja fel a figyelmet a veszélyekre. Az orosz Kaspersky Lab megvizsgálta a vb 11 helyszínén található nyilvános wifihálózatokat, és az eredmények azt mutatják, hogy a 32 ezer közel negyedének, 8 ezer hálózatnak nem titkosított az adatforgalma. Ha egy hálózat védtelen, akkor a rajta keresztül továbbitott adatokat bárki láthatja, letöltheti és/vagy felhasználhatja saját céljaira. A hackereknek csupán egy hozzáférési pont közelében kell lenniük ahhoz, hogy hozzájussanak a felkészületlen felhasználók értékes adataihoz - írja a cég. Arányaiban a legtöbb nem megbízható hálózat Szentpéterváron (37 százalék), Kalinyingrádban (35 százalék) és Rosztovban (32 százalék) található. Ezzel szemben a legtöbb védett wifit kisvárosokban találták a cég kutatói: Szaranszkban csak a hálózatok 10, Szamarában 17 százaléka volt védtelen. A Kaspersky javasolja, hogy aki részt vesz és netezni akar a vb-n, használjon VPN-t; soha ne csatlakozzon jelszó nélküli hálózathoz; mindig nézze meg, milyen hálózathoz kapcsolódik (tényleg az-e a hivatalos, vagy csak utánozni próbálják a nevét); és érzékeny adatokat ne adjon meg nyilvános hálózaton. A szlovákiai ESET biztonsági cég pedig összefoglalta a leggyakoribb veszélyforrásokat a vb-vel kapcsolatban: Sok a védtelen, ezért veszélyes wi fihálózat. Csalók kéretlen levelekben vagy közösségi oldalakon ajánlgatnak olcsó meccsjegyet, szállást vagy transzfert, de ha valaki rákattint ezekre a linkekre, a hivatalos oldalakat utánzó adathalász oldalakon kötnek ki, ahol a bankkártyájuk adatait kérik tőlük. A FIFA partnereit — például a Visát, az Adidast vagy a Coca-Colát - is megszemélyesítik a csalók, hogy egy nem létező sorsolás állítólagos nyerteseinek szóló gratuláló leveleket küldjenek az áldozatoknak, akiktől a kamunyeremény átvételéhez kérik el a személyes adataikat. Sokan árulnak kamu utazási vízumokat és szurkolói azonosítókat, illetve hamisított világbajnoki termékeket - pólókat, sálakat, zászlókat - is átverős weboldalakon keresztül. Gyakoriak a meccsek élő netes közvetítéséről szóló ajánlatok is. Ezeknek az éléréséhez azt kérik a felhasználótól, hogy kattintson egy linkre vagy töltsön le valamilyen szoftvert, de aki ezt megteszi, nem meccset kap, hanem valamilyen kártevőt a gépére. Aki a helyszínre utazik, vigyázzon az ATM-ekkel is. Az orosz hatóságok a közelmúltban figyelmeztetést adtak ki arról, hogy a bűnözők forgalomból kivont pénzkiadó automatákat vásárolnak, majd ezeket újra telepítik, hogy gyanútlan turistákat csapjanak be velük. Egy másik jói bevált ÁTM-es átverés, hogy a csalók hamis billentyűzetek vagy rejtett kamerák segítségével szerzik meg az áldozatok bankkártyaadatait — írja közleményében az ESET. (index) Nagy bajban van a Facebook ITCAFÉ-H[R Úgy tűnt, hogy az óriási vihart kavaró Cambridge Analytica botrányt a vállalat vezetője jól kezelte, a bejelentett ós végrehajtott reformlépések elegek lehetnek ahhoz, hogy a Facebook visszaszerezze felhasználói bizalmát, ós elkerülje a komolyabb állami felelősségre vonásokat is. Ám a hétvégén a The New York Times arról számolt be, hogy újabb csontváz dőlt ki a szekrényből, mivel az európai és amerikai hatóságok fényt derítettek arra, hogy a Facebook külön megállapodásokat kötött legalább hatvan nagy eszközgyártóval (tényleg a legnagyobbakkal: Blackberry, Samsung, Amazon, Microsoft, Apple stb.), melyben olyan adatmegosztást biztosítottak, mely már elsőre is törvénytelennek, illetve etikátlannak látszik. A még a közösségi oldal korai időszakában kialakított, mintegy tíz éven át érvényes gyakorlat lényege az volt, hogy a könnyű használat fejében - ekkor még nem voltak olyan minőségűek a célzott funkciójú alkalmazások, mint manapság, az alkalmazásboltok is épp elindultak - a Facebook egy speciális fejlesztői készletet biztosított a hardvergyártóknak, melyben szélesebb körű adathozzáférési jogosítványok szerepeltek. Ezeknek köszönhetően a gyártók akár egyetlen felhasználón keresztül több tíz-, de akár több százezer felhasználó adataihoz férhettek hozzá. Ez így önmagában súlyos megsértése az amerikai adatvédelmi törvényeknek, ahogy a világ sok más részén is tiltottnak számít a hozzájárulás nélküli adatmegosztás. A Facebook természetesen magyarázza a bizonyítványát: a korai időszakra vonatkozó érvelést kiegészítve a szokásos érvekkel: minőségfejlesztés, a felhasználói élmény növelése, a hozzáférés bővítése stb. Az érintett vállalatok közül azok, melyek megszólaltak az ügyben, mind arra hivatkoztak, hogy ez akkoriban szükséges technikai feltétel volt a működőképes alkalmazáshoz, és egyikük sem használta fel vagy adta ki az így elérhető adatokat, csakis arra használták fel, hogy a közösségi oldal jól működjön az eszközökön. EU: maximalizálják a nemzetközi hívások árát ^ _________________________in SZABÓ LACI Az uniós roaming után az EU a nemzetközi hívások árát is maximalizálja. A jövő májusban érvénybe lépő szabály szerint ezt követően, ha a mobilozók az unió országaiba hívnak, akkor egy percért nem fizethetnek többet, mint 23 cent (adóval, adó nélkül 0,19 euró), az SMS-ekért pedig legfeljebb 7 centet (0,06 euró adó nélkül) számlázhat a szolgáltató. Az unió szerint ez nem veszélyezteti a versenyt, és a befektetéseket sem fogja vissza. Igaz, éppen tavaly vezették be azt a szabályt, amely szerint a szolgáltatók az unión belüli hívásokért sem számlázhatnak többet, mintha odahaza használnánk a készülékünket - ugyanez a szabály érvényes az SMS-ekre és az adatforgalomra is. Ez pedig jelentős bevételi forrásokat vett el a mobilszolgáltatóktól, amelyek hosszú ideig aranytojást tojó tyúkként tekintettek a roamingból származó bevételekre. Hogy ez mennyiben érinti a szlovákiai mobilszolgáltatók ügyfeleit? Szinte semennyire, ugyanis már jelenleg is az uniós plafonszint alatt vannak a percdíjak, sőt, a legtöbb tarifacsomagban foglalt perceket már az EU országaiba induló hívásokra is fel lehet használni, ahogy a csomaggal előfizetett SMS-eket is küldhetjük az EU-ban található mobiltelefonszámokra. Májustól legfeljebb 23 centbe kerül egy hívás az EU országaiba (Fotó: Shutterstock) Drónernyőt fejlesztettek ki Japánban MTI-HÍR Drónhajtású napernyőt fejlesztett ki egy japán cég, amely szerint a speciális ernyő a fej felett lebegve óvja meg használóját a napsugaraktól. Az Asahi Power Service vállalat már jövőre szeretné piacra dobni a fejlesztést, amelyet első körben olyanoknak szán, akiknek a hagyományos fejfedőknél nagyobb kiteijedésü, de kéz nélkül működő árnyékolóra van szükségük: egyszóval a golfozóknak - olvasható a PhysOrg tudományosismeretteijesztő hírportálon. A cég szerint a drónnal való esetleges ütközések okozta fejsérülések és az önműködő repülőgépekre vonatkozó szabályozások miatt a speciális ernyőt eleinte csak elzárt magánterületeken - például golfpályákon - lehetne használni. „Azért döntöttem a fejlesztés mellett, mert magam sem szeretek esernyőt tartani” - mondta a vállalat elnöke, Szuzuki Kendzsi. A 150 centiméter átmérőjű és öt kilogrammot nyomó prototípus jelenleg még csak 5 percet tud a levegőben tölteni egyetlen töltéssel. A cég reményei szerint azonban viszonylag rövid időn belül sikerül legkevesebb 20 percre növelniük a repülési időt, részben a szerkezet súlyának csökkentésével. „Az első prototípus még csak egy hagyományos esernyőre szerelt drón volt” - mondta Szuzuki. Hozzátette: „most azonban már a prototípus harmadik generációját teszteljük és igyekszünk megfelelni az olyan technológiai kihívásoknak, hogy a szerkezet képes legyen egy helyben hosszú ideig lebegni, majd követni használóját”. A drónra szerelt kamerák felelősek azért, hogy a szerkezet követni tudja a használóját és a megfelelő fej felett maradjon. A cég nagyjából 30 ezer jenért (230 euró) akarja piacra dobni a terméket, ami meglehetősen magas összeg egy ernyőért, amely az eső ellen egyelőre nem nyújt védelmet. „Végső soron az eső ellen is védő ernyővé akarjuk alakítani” - jegyezte meg Szuzuki.
