Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-04 / 102. szám
6 I RÖVIDEN Elvetették a székely autonómiatervezetet Bukarest. A román parlament felsőházának emberi jogi, vallási és kisebbségügyi szakbizottsága is negatívan véleményezte a Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó törvénytervezetet, amelyet Kulcsár- Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben politizáló képviselő egyéni törvényjavaslatként terjesztett be tavaly decemberben. A képviselő emlékeztette a bizottság tagjait arra, hogy az erdélyi románság megígérte az autonómiát a magyaroknak 1918-ban, a gyulafehérvári nyilatkozatban, amikor a Romániával való egyesülésről döntött. Azt is elmondta, hogy a Székely Nemzeti Tanács 2007- es népszavazása azt jelezte, a területi autonómia elérése Székelyföldön népakarat. (MTI) Kim beszólt a kínai külügyminiszterrel Phenjan. Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel tárgyalt Phenjanban Vang Ji kínai külügyminiszter; személyében több mint tiz éve először látogatott kínai külügyminiszter Eszak- Koreába. A találkozó volt a legújabb azon diplomáciai események sorában, amelyek az Észak- és Dél-Korea közötti kapcsolatok j elentős j avulásának köszönhetően jöttek létre az utóbbi hetekben. Vang szerdán érkezett kétnapos látogatásra Phenjanba. A találkozón Kim Dzsong Un kijelentette: országának határozott álláspontja, hogy atomfegyvermentessé tegyék a Koreai-félszigetet. (MTI) Tómegmészárlás Mali északi részén Bamako. Megöltek legalább 16 tuareget a nyugat-afrikai Maliban, az elkövetők a gyanú szerint dzsihádista fegyveresek voltak. Néhány embert élve égettek el saját otthonában. A támadást a szomszédos Nigerrel határos Ménaka tartományban követték el. Mali északi területein elszabadult az erőszak az utóbbi hónapokban, miután a térségben tartózkodó dzsihádista csoportok kihasználták az etnikai feszültségeket a sötétebb bőrű fülbék népcsoport és a világosabb bőrű tuaregek között. (MTI) Gáztámadás ért egy afgán lányiskolát Kabul. Feltehetően gáztámadás érte az észak-afganisztáni Tahár tartomány egyik lányiskoláját, 45 diákot szállítottak kórházba mérgezéses tünetekkel. Abdul Halil Aszír, a tartomány rendőrségi szóvivője azt mondta, rejtélyes körülmények között mérgeztek meg 45 iskoláslányt az osztálytermeikben. A diákok erős gázszagot éreztek, amikor beléptek a termekbe. Egyelőre nem tudni, milyen gáz okozhatta a mérgezést. A lányok oktatását ellenző szélsőségesek gyakran hajtanak végre gáztámadásokat lányiskolák ellen. (MTI) KÜLFÖLD 2018. május 4.1 www.ujszo.com Csődöt jelent a botrányos Cambridge Analytica Christopher Wylie, a Cambridge Analytica egyik igazgatója. Égheta feje. itasr/ap) Beszünteti működését és csődeljárást kezdeményez s Cambridge Analytics londoni székhelyű brit-amerikai politikai elemző és tanácsadó cég, amelyet az a vád ért, politikai megrendeléseket teljesítve közösségi portálok felhasználóinak adataival élt vissza. London. A vállalat maga jelentette be, hogy azonnali hatállyal teljesen felhagy minden tevékenységével. Az elmúlt hetekben megjelent brit és amerikai sajtójelentések szerint a Cambridge Analytica csaknem 90 millió Facebook-felhasználó adatainak feldolgozásával igyekezett képet alkotni a célba vett amerikai választók politikai beállítottságáról, és ennek alapján a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányban személyre szabott üzenetekkel próbálta befolyásolni őket, tudtuk nélkül. A tevékenység leállításáról szóló közleményében a cég bejelentette, hogy fizetésképtelenségi eljárás megindítására kért engedélyt a brit hatóságoktól, és ezzel párhuzamosan hamarosan csődeljárást kezdeményez amerikai érdekeltségeivel szemben is az illetékes New York-i bíróságon. A cég közleménye szerint a Cambridge Analyticát az elmúlt hónapokban számos megalapozatlan vád érte, olyan tevékenységek miatt, amelyek nemhogy törvényesek, de az online hirdetési szakma széles körben elfogadott normái közé tartoznak a politikai és a kereskedelmi küzdőtéren egyaránt. A Cambridge Analytica továbbra is teljes bizalommal állítja, hogy munkatársai etikusan és törvényesen jártak el. A média ostroma azonban a cég gyakorlatilag összes ügyfelét és beszállítóját elriasztotta, és ennek eredményeként született az a döntés, hogy a társaság üzleti tevékenysége nem fenntartható tovább - áll a közleményben. A kommüniké szerint ebben a helyzetben nem maradt egyéb reális lehetőség, mint az, hogy a céget csődeljárás alá helyezzék. A Cambridge Analytica alapítói, illetve befektetői között van Steve Barmon, Donald Trump amerikai elnök volt tanácsadója, aki egy ideig a cég alelnöke volt, és Robert Mercer milliárdos, az amerikai republikánusok egyik fő anyagi támogatója. Egybehangzó értesülések szerint a cég megpróbálta befolyásolni a brit EU- tagságról 2016-ban tartott, a kilépést pártolók szűk győzelmével végződött népszavazást (brexit) is. (MTI) EU-pénzek: máris vita akarják pótolni a britek kiesése okozta hiányt A gazdag tagok nem MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bécs/Párizs/Amszterdam. Hollandia, Ausztria és Franciaország is ellenezte az Európai Bizottság által szerdán ismertetett, a 2021-2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetési javaslat egyes részeit. Sebastian Kurz osztrák kancellár hangsúlyozta: bár a javaslatnak vannak pozitív elemei, az elfogadhatatlan jelenlegi formájában. A kormányfő újságíróknak nyilatkozva kiemelte, hogy „számunkra egy elfogadható megoldás még nagyon messze van”, s ezért „kemény, illetve hosszú tárgyalásokra” kell számítani. Kurz elmondta: az előterjesztésnek az uniós külső határokra vonatkozó részeit pozitívan értékeli, ugyanakkor a költségvetési tervezet aránytalanul súlyos terhet ró a büdzsé nettó befizetőire. Kiemelte: Nagy-Britannia uniós kiválását lehetőségként kellene megragadni, az EU gazdaságosabbá és hatékonyabbá tételére. Mark Rutte holland miniszterelnök szintén elfogadhatatlannak nevezte az Európai Bizottság javaslatát, amelynek értelmében Hollandiának „túlzott arányban kellene kivennie a részét a számlából”. A nettó befizető Hollandia kormányfője szerint az Egyesült Királyság kiválásával a kisebb EU-nak „kisebb büdzsét is kell jelentenie”. Franciaország a javaslatban a közös agrárpolitika forrásainak mintegy 5%-os csökkentését tartja elfogadhatatlannak - közölte a párizsi földművelésügyi tárca. Egy ilyen „drasztikus, masszív és elvakult lefaragás egyszerűen elképzelhetetlen”, Franciaország nem fogadhatja el a földművelőknek szánt juttatások csökkentését - tette hozzá a tárca. Günther Oettinger uniós költségvetési biztos ismertetése szerint a bizottság 2018-as áron számítva 1135 milliárd euró kötelezettségvállalást tartalmazó hosszú távú költségvetést javasol a következő 7 éves időszakra, amely az EU tagországainak bruttó nemzeti jövedelme (GNI) 1,11 százaléka. Figyelembe véve az inflációt, ez lényegében megfelel a jelenlegi, 2014-2020 közötti költségvetésnek - mondta. Ebből regionális fejlesztésre és társadalmi kohézióra, valamint a monetáris és gazdasági unió kiépitésére 442,4 milliárd euró menne. Az agrárium és a környezetvédelem támogatására 378,9 milliárd euró, az egységes piac, az innováció és digitalizáció támogatására 187,4 milliárd euró jutna. A szomszédságpolitikára 123 milliárd euró, az európai közigazgatásra 85,3 milliárd euró, a bevándorlás és a határvédelem feladataira 34,9 milliárd euró, a belső biztonság, a védelem és a váratlan krízishelyzetekre való reagálásra 27,5 milliárd eurót fordítanának. az EU-nak nagyobb szerepet kell vállalnia a külső és belső biztonság, a stabilitás biztosításában egy olyan időszakban, amikor az Egyesült Királyság kilépése jelentős hiányt okoz a költségvetésben. Magyar Nemzet után Magyar Hang Budapest. Május 8-án újabb szamizdat számmal jelentkezik a választás után bezárt Magyar Nemzet, május 18-tól pedig hetilapként él tovább. „Május 8-tól kijövünk a nulladik számmal, a parlament előtti tüntetésen 20 ezer példányt árulunk majd. Május 18-tól pedig hetilapként, Magyar Hang néven élünk tovább” - nyilatkozta a Zoom.hu portálnak György Zsombor, a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese. Április 10-én jelentették be, Simicska Lajos úgy döntött, nem finanszírozza tovább a csoportjába tartozó Magyar Nemzetet és a Lánchíd rádiót, a Hír TV pedig marad ugyan, de leépítések várhatóak. Nem sokkal később Ungár Péter LMP-s elnökségi tag bejelentkezett a Magyar Nemzetért, ám nem adták el a médiumokat, az Index szerint azért, mert a tulajdonos nem eladni, hanem bezárni akarja azokat. A lapot az előző szamizdat számhoz hasonlóan Pozsonyban nyomják, mert Magyarországon nem találtak olyan céget, amelyik vállalta volna ezt. (Index) Tisztítják Jereván központi terét a szerdai általános sztrájk és tüntetés után. Jövő héten arra a kormányfőjelöltre szavaz a parlamenti többséggel bíró, kormányzó Örményország Köztársasági Pártja (RPA), aki magáénak tudja az örmény törvényhozás egyharmadának a támogatását - közölte Bagram Bagdaszarján, az RPA parlamenti frakciójának az elnöke. Örményországban már három hete belpolitikai válság van az ország miniszterelnökének személye miatt. Várhatóan Nikol Pasinján ellenzéki vezető lesz az új kormányfő. (íasr/ap) Kisebb orosz hadi kiadás Moszkva/Stockholm. Lezuhant a Szíriában harcoló orosz haderő egy vadászbombázó repülőgépe a Földközi-tenger felett, a gép mindkét pilótája életét vesztette - közölte az orosz védelmi minisztérium. A Szu-30SM típusú vadászbombázó a hmejmími orosz légitámaszpontról végrehajtott felszállást követően a Földközi-tengerbe zuhant. A pilóták az utolsó pillanatig igyekeztek megmenteni a gépet. Az előzetes értesülések szerint a balesetet az okozhatta, hogy madár került a két hajtómüves, negyedik generációs nehéz vadászbombázó sugárhajtóművébe. A gépet nem érte ellenséges tűz - derült ki a tárca közleményéből. A szíriai polgárháborúba Bassár el-Aszad államfő oldalán 2015 szeptembere óta beavatkozó orosz haderő hivatalosan 86 katonáját vesztette el az elmúlt 2,5 évben. Jelenleg mintegy háromezer orosz katona tartózkodik a közel-keleti országban. Miközben a globális katonai kiadások 1%-kal nőttek, Oroszország védelmi költései ötödével estek tavaly - állapította meg jelentésében a Stqckhomi Nemzetközi Békekutató intézet (SIPRI). A SIPRI szerint 20 éve nem volt példa arra, hogy csökkenjenek az orosz katonai kiadások, ráadásul ilyen drasztikus mértékben, 66,3 milliárd dollárra. A világ teljes védelmi célú költése az intézet szerint 1739 milliárd dollár volt tavaly. Siemon Wezeman, a SIPRI vezető kutatója szerint 2020-ig alacsony szinten is maradnak az orosz katonai kiadások. Ez minden bizonnyal az orosz haderő műveleteire és beszerzéseire is hatással lesz. Az orosz gazdaság két éven keresztül zsugorodott, amit a nyugati szankciók és az olaj árának esése idézett elő. (MTI)
