Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-04 / 102. szám
www.ujszo.com | 2018. május 4. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Homok az autón Akár egy középkori nyilvános kivégzés, csak mindenkinél ott a mobil A zon a napon történt, amikor Szlovákia fölé egyiptomi homokot hozott az eső. Egy bisztróban ültem Pozsony belvárosában, a szomszédos asztalnál a fiatalok épp arról beszélgettek, hogy lám-lám, ez a nyugat-kelet igazi találkozása, amikor egy urbánus stílusú étteremben már nem hamburgert eszünk, hanem kebabot meg hummuszt. Igen, ez is egy példa, és visszafelé is működik, hiszen Oszama bin Láden is szerette a kólát. De nekem most mégis más jut az eszembe. A médiát nemrég bejárta egy kép, amely Indonézia egyik tartományában készült. Egy fehér ruhás görnyedt férfi áll rajta háttal, a bal oldalán furcsa ruhába öltözött, tetőtől talpig beburkolt, álarcos szerzetek, akik végrehajtják rajta a büntetést. Vagyis megbotozzák. Mert egy nővel, aki nem a házastársa, nyilvánosan kimutatták a szerelmüket, s az ottani törvény szerint ezért ilyen büntetés jár mindkettejüknek. Elgondolkodtam, hogy egy olyan helyen, ahol feltehetőleg mindenki számára világos, hogy akár egyetlen szerelmes pillantással milyen szigorú büntetést kockáztat, vajon mit jelent a szerelem kimutatása? És mit jelent a nyilvános tér? És lehetséges egyáltalán, hogy ilyen törvényi környezetben valaki mások előtt ki meri mutatni a szerelmét? Vagy semmi senrtörtént, csak akadt egy .jóakaró”, aki égreföldre esküdözve hamisan megvádolta őket? Persze, erre mondhatja valaki, hogy ezek csak az én spekulációim. Jó, akkor nézzük a látható tényeket. A kép az elítélt háta mögül készült, valójában az ő szemszögéből. Azt láttatja, amit ő is lát, ha felnéz. S mit lát? Hatalmas teret. S rajta embertömeget. Rengeteg férfit, de a fejkendőkből ítélve vannak köztük nők is. A történelmi leírásokból következtetve ilyen lehetett egy középkori nyilvános kínzás vagy kivégzés. Ugyanakkor valamennyi ,.kíváncsiskodó” kezében ott a mobil! Nem hagyják ki ezt a látványosságot. S nem elég, hogy egyszer végignézik, még meg is örökítik. Segít a modem technika. Minimum lefényképezik, de bizonyára le is videózzák. Felfoghatatlan számomra ez a szadizmus. Nemcsak, hogy végignézem egy másik ember drasztikus megalázását, hanem még meg is örökítem. Vagyis lehetővé teszem, hogy mások is láthassák, hogy megmutathassam nekik, sőt, ha úgy tartja kedvem, még fel is elevenítsem, újra meg újra. Számomra ez felfoghatatlan. Számukra, úgy tűnik, ez a normális. El tudjuk ezt képzelni? Mi, akik elítélünk mindenféle erőszakot, mi, akik a gyermekeinket rábeszéléssel neveljük, mi, akik az állatok jogaiért harcolunk? Ez a kép sokkal többről árulkodik, mint amit ennek a jegyzetnek a teijede Íme megenged. Mindenesetre ez számomra a múlt és a jelen, a világok és kultúrák igazi találkozása. Nem a kebab, meg a sivatagi homok az európai autókon. NEM ÉRTEM, MI A PROBLÉMA TRUMPPAL MEG AZZAL A CAFKÁVAL. HISZ NEM VETTE MASA MELLÉ TANÁCSADÓNAK A KORMÁNYHIVATALBA! (Lubomír Kotrha karikatúrája) Szlovákia, mintaország ZSOLDOSÁKOS A régióban Szlovákiát sokszor mintaországként emlegetik. Magyarországról csodálva figyelték, ahogy a kilencvenes évekhez képest a kétezres években a gazdasági mutatókat tekintve miképp hasít el mellettük az északi szomszéd, a politikai sikert pedig az ország EU-s belső maghoz való sorolása jelentette - noha eurozóna-tagságából adódóan Szlovákia számára ez valójában immár nem lehet kérdéses. Ezek a száraz tények könnyen befogadhatóak, az viszont már sokkal érdekesebb, hogy a Kuciakgyilkosság és az annak folyományaként felszínre kerülő ügyek után a Nyugat szemében még mindig Magyarország és Lengyelország a rosszfiú, míg Szlovákiával kapcsolatban fel sem merül semmilyen, a jogállamiságot illető probléma (minden bizonnyal a vietnami emberrablásos eset is fut majd egy kört a közbeszédben, és ugyanúgy feledésbe merül, mint a többi ügy). Lehet, hogy a Fico-kabinet kevés közpolitikái területen bizonyult sikeresnek, de a külvilág felé nagyon is sikeresen tudta eladni magát. Hogy a Smer miféle rendszert működtet kisebb megszakítással 10 éve, azt mindannyian ismeijük. Harcias szlogenek, ellenségkép-kreálás, autoriter stílus, amely viszonylag sikeresen leplezte a nagymértékű korrupciót és a közpolitikái reformok égető hiányát. Azt kevesen tudjuk viszont, hogy mindezzel külföldön mennyire nincsenek tisztában. Sok külső szemlélő számára ugyanis csak a töretlen gazdasági fejlődés, az életszínvonal-emelkedés és a nyugati orientáció sikeres példája látszik - a ruszofil, és olykor-olykor EU- és NATO-ellenes belföldi megnyilvánulások ellenére. A Kuciak-gyilkosság után egy külföldi újságíró megkérdezte tőlem, hogyan kerülhetett sor erre a sokkoló bűntényre, miközben Szlovákiáról mint afféle pozitív példáról beszéltek, és szinte csak sikertörténeteket lehetett olvasni róla a világsajtóban. Mindez történt akkor, amikor már túl voltunk a Gorilla-ügyön, a CT-botrányon, de már a Bastemák-ügy is jócskán mögöttünk van. Mi lehet az oka, hogy Európa ennyire nem látja, mi történik Szlovákiában? Egyrészt ne vitassuk el, hogy ezen a téren Robert Fico kormányai valóban sikeresek voltak. Ha összevetjük Ficót Kaczynskivel és Orbánnal, kijelenthetjük, hogy hármójuk közül Fico a leginkább pragmatikus, ő az, akinek a legkisebb a messianisztikus küldetéstudata, és aki ennek megfelelően EU-s színtéren szabadabban választhat simulékony magatartást, ami mellett pedig bőven megfér a hazai terepen alkalmazott konfrontativ hozzáállás. Orbán és Kaczynski koherens politikájának is egyik alapeleme, hogy az EU-s üzenetek is belpolitikai célokat szolgálnak, így ők kevésbé alkalmazhatják rugalmasan a kettős beszédet. A smeres külpolitika manőverezőképessége viszont minden bizonnyal sikeresnek mondható, nem véletlen, hogy Miroslav Lajcák az ENSZ közgyűlésének elnöke lett, a jelenlegi pénzügyminiszter, Peter Kazimir neve pedig felmerült az első közös európai pénzügyi tárca lehetséges vezetői között. Másrészt nagyon fontos, hogy amíg a magyarországi, de főleg a lengyel ellenzéki pártok erős európai beágyazottsággal rendelkeznek, addig ez Szlovákiáról nem mondható el. Sulik és Matovié pártjai egyelőre a belföldi hálózatuk kiépítésével küszködnek, és az SaS-ről sem feltétlenül mondható el, hogy az „eurokomform” pártok táborát erősíti. Az egyedüli erő, amely gyakran használja európai kapcsolatrendszerét az uniós vezetők véleményének befolyásolására, az a KDH, amely viszont parlamenten kívüli pártként aligha vehető komolyan EU-s szinten. Harmadrészt - és talán ez a legfontosabb - az EU ugyan valóban nagyra értékeli az emberi alapjogok és a demokrácia eszméit, de sokkal fontosabbnak tartja saját érdekét - értve ezalatt főleg a legerősebb tagállamok érdekeit, természetesen. Szeretjük felmagasztalni az EU-t, és szemet hunyunk annak opportunizmusa felett. Fico pedig nagyon jól felismerte: amíg egy kis keleti tagállam kormánya az EU-s vezetésnek nem tart be, addig otthon azt tehet, amit csak akar. az elnök és a pomószínésznő Az ügyvéd, Donald Trump amerikai elnök megtérítette ügyvédjének azt a 130 ezer dollárt, amellyel megvásárolta a Trumppal agyéjszakás kalandba keveredett Stormy Daniels pornószínésznő hallgatásét. Ezt Rudy Giuliani egykori New York-i polgármester jelentette be. A kifizetés „tökéletesen jog szerintinek” fog bizonyulni - mondta a Fox News amerikai hírcsatornának adott interjújában Giuliani. Ugyanis felmerült, hogy a pénzt a kampánykasszából adták a pomószínésznőnek, ami tovább súlyosbítaná Trump helyzetét, jogi eljárás indulna ellene. „Az összeget nem kampánypénzből fedezték. Nem sértették meg a kampányfinanszírozásra vonatkozó törvényeket” - állítja Giuliani. Az amerikai elnök ügyvédi csapatához nemrég csatlakozó Giuliani állítása ellentmond Donald Trump korábbi kijelentéseinek. Az elnök eddig tagadta, hogy köze lett volna Michael Cohen ügyvéd akciójához. Az interjút követően Giuliani a Washington Post című napilapnak is nyilatkozott, azt mondta, a Fox Newson elhangzott állításai nem mondanak ellent Trump korábbi kijelentéseinek. Az elnök „valószínűleg nem tudott” Cohen lépéséről, amikor az egész megtörtént - idézte Giulianit a CNN amerikai hírcsatorna. Átutaló magatartás Michael Cohen a választási kampány idején 130 ezer dollárt utalt át Stephanie Clifford pomószínésznőnek azért, hogy hallgasson tizenkét évvel korábbi egyéj szakás kalandjáról Donald Trumppal. Azonban Stephanie Clifford, aki Stormy Daniels „művésznévvel” szerepel a filmekben, később kitálalt, s arra hivatkozott, hogy a titoktartásra vonatozó egyezség nem érvényes, mert nem szerepel rajta Trump aláírása. A nő rágalmazási pert is indított Trump ellen egy becsmérlő Twitter-üzenete miatt. Cohen elismerte ugyan, hogy átutalta a pénzt a nőnek, de arról nem szólt, hogy miért tette. Az ügyvéd ellen törvénytelen kampányfinanszírozás gyanújával indítottak nyomozást. Nobel-jelölés Mindezzel egy időben a republikánus törvényhozók egy csoportja azt kezdeményezte, hogy ebben az évben Donald Trump amerikai elnöknek ítéljék oda a Nobel-békedíjat, indoklásuk szerint az északkoreai nukleáris válság megoldása ; érdekében tett fáradozásaival érdemelte ki az elismerést. A Nobel-békedíjról határozó norvég bizottságnak Luke Messer, Indiana állam képviselője írt levelet, amelyet a képviselőház 18 republikánus - a legkonzervatívabbak közé : tartozó - törvényhozója írt alá. A kezdeményezők azzal érvelnek, hogy Észak-Korea hosszú ideig nem volt hajlandó felhagyni az agresszióval a nemzetközi közösség követelései ellenére, de Trump elnök keménykezű politikája hatásos volt, és elérte, hogy Kim Dzsong Un phenjani vezető tárgyalóasztalhoz üljön. Hangsúlyozták, hogy Trumpnak sikerült Kínát és más országokat egyesítenie abban, hogy szigorú szankciókat vezessenek be Észak- Koreával szemben. A szankciók komoly csapást mértek az észak-koreai gazdaságra, és nagyrészt ennek köszönhető, hogy Phenjan hajlandó a tárgyalásokra - áll a levélben. Trump és Kim várhatóan május végén vagy június elején találkozik egymással. Bár egyelőre még távolinak tűnik egy olyan megállapodás, amelyben Phenjan teljesen feladná az atomfegyver kifejlesztésére tett törekvéseit, és ennek nemzetközi ellenőrzéséhez is hozzájárulna, a két Korea vezetőinek április végi nyilatkozatai mégis reményre adnak okot. Donald Trump washingtoni támogatói határozottan támogatják az ötletet, hogy az amerikai elnök kapjon Nobel-békedíjat. Múlt szombaton a Michigan államban tartott nagygyűléshez hasonlatos rendezvényén Trump szemmel láthatóan élvezte, hogy miközben Észak-Koreáról beszélt, a hallgatóság azt kezdte skandálni: Nobel! Nobel! (MTI) LAMPL ZSUZSANNA