Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)

2018-05-30 / 123. szám

www.ujszo.com I 2018. május 30. KULTÚRA 5 Mese a kicsiknek, játék a nagyoknak A Duna Menti Tavaszon tegnap hét csoportot láthattunk - kisebbeket és lassan a diákszínjátszás felé növekvőket LAKATOS KRISZTINA Dunaszerdahely. Idén úgy alakult, hogy a Duna Menti Tavasz versenynapjai határozottabban szerve­ződnek a műfaji határok mentén. Tegnap, a kora délelőtti megnyitó után - amikor a szereplők átvették a város kulcsát, jelezve, hogy Dunaszerdahely a fesztivál négy napjára Meseország fővárosává válik - a gyermek­színjátszók első dandárja lépett színpadra a művelődési központban. Hét csoportot láthattunk, köztük kisebbeket és lassan a diákszínját­szás felé növekvőket, kezdőket és összeszokottakat. A kisebb gyere­kekkel általában mesét választanak a felkészítő pedagógusok, különösen népszerűek az állatokat is megeleve­nítő történetek. A kiskakas gyémánt félkrajcárja szinte minden évben fel­bukkan a gyermekszínjátszók és -bá­bosok országos fesztiválján - idén egy újonc fellépő, a szenei alapiskola Szönci Kakaskák Színjátszó Cso­portja előadásában láthattuk, klasszi­kus felfogásban, színes jelmezekkel­­díszletekkel, narrációval és illusztra­tív játékkal. A lévai alapiskola Pity­pang Színjátszó Csoportja A félig megnyúzott bakkecske című (nem kevésbé népszerű) népmesét hozta el a Duna Menti Tavaszra: részletgaz­dag színpadképpel, jelmezekkel, népdalokkal, népi játékokkal kike­­rekitve. Mesét hozott a dunaszerda­­helyi Fókusz is, de nagyobbacska mesét; Ludas Matyijük iskolapéldá­ja volt annak, hogyan érdemes ve­gyes korcsoportú gyerekekkel dol­gozni, ahogy annak is, miként lehet visszafogott tárgyi, illetve külső esz­közökkel, leginkább a játék lehető­ségeivel és erejével kerek hatást el­érni a színpadon. A felső tagozatos tananyag is visszaköszönt az első versenynapon. A hetényi alapiskola Gólyaláb Szín­játszó Csoportja Párisz almája cím­mel a görög mitológiából mutatott egy történetet - a trójai háború kitö­résének okait rajzolta meg karikatú­­raszerűen. A nádszegi Nádaska Szín­játszó Csoport pedig egészen komo­lyan vette a Toldit, a kiválasztott je-Karlovy Varyba megy a Virágvölgy Budapest. Az 53. Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfeszti­válon lesz Csuja László Virág­völgy című alkotásának világ­­premieije - közölte a Magyar Nemzeti Filmalap. A menekülő szerelmesekről szóló road movie­­t a június 29-én kezdődő mustra East of the West elnevezésű ver­­senyprogramjábanmutatjákbe. A Virágvölgy napjaink Magyaror­szágán játszódik. Bianka hirtelen felindulásból ellop egy csecse­mőt, majd kénytelen apát és ott­hont keresni. Találkozik a mun­kásszállón élő, jószívű Lacival. A film amatőr főszereplőkkel ké­szült, a női főszerepben Berényi Bianka, az EU Cannibal front­embere, a férfi főszerepben Réti László többszörös speciális olimpiai bajnok látható. (MTI) A lévai Pitypang Színjátszó Csoport A félig megnyúzott bakkecske című népmesét adta elő (Angyal Sándor-felvétele) lenetekhez Szarka Gyula zenéjét is felhasználta, ugyanakkor az előadás a szavalás mellett kevesebb játéklehe­tőséget engedett a szereplőknek. Két szerkesztett játékot is láthat­tunk. A Dunaszerdahelyi Művészeti Alapiskola Új Hullám Színjátszó Csoportja saját anyaggal jött: # Hash­­tag című előadásuk az életj áték műfaj i elemeivel dolgozott, és a mai, okos­telefonján élő tinigeneráció életéről mesélt, jó ideig frissen, hihetően, el­kerülve a didaktikus buktatókat... aztán végül mégsem. A napot az ipolysági Fegyvemeki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola Búzács­­ka Gyermekcsoportja zárta, Én el­mentem a vásárba című, bájos és jól felépített szerkesztett játékuk egyik fontos erénye az volt, milyen ügye­sen mutatott meg egyéni pillanatokat is a csoportmunkában. „Nagy öröm számomra, hogy megjelennek itt új csapatok is. Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy a peda­gógusok kicsi gyerekekkel kezdenek dolgozni, hanem gyakran felső tago­zatosokkal vágnak neki a munkának. És ez nem könnyű. Nem könnyű, mert nem megy végig a csoport a A mai versenyműsor ► 8.30 A rút kiskacsa. Mese, előadja a Királyhelmeci Speciális Alapiskola Varázskerék Színjátszó Csoportja (rendezte: Szabó Alica, Dakos Szilvia és Pirigyi Mária). A hétfejű sárkány. Népmese, előadja a Perbetei Magyar Tannyelvű Alapiskola Tündérvirágok Színjátszó Csoportja (ren­dezte: Török Sarolta és Pinke Andrea). Lúdas Matyi. Pódiumjáték, előadja a Kassai Márai Sándor Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium és Alapiskola Csiribiri Színjátszó Cso­portja (rendezte: Fedor Erika). A kőleves. Népmese, előadja a Nagykaposi Erdélyi János Alapis­kola Hajnalka Színjátszó Csoportja (rendezte: Szűcs Ágnes). ► 10.30 Játék. Szerkesztett játék, előadja a Tornaijai Kazinczy Ferenc Ma­­gyarTanítási Nyelvű Alapiskola Galiba Gyermekcsoportja (ren­dezte: Pierzchala Mária, Szászi Edina és Székely Zsuzsa). Oda az igazság! Színdarab, előadja a Csemadok Füleki Alapszer­vezete és a Füleki Gimnázium Zsibongó Kisszínpada (rendezte: Szvorák Zsuzsa). Mátyás király Gömörhsn. Színdarab, előadja a bátkai alapiskola Huncutkák Színjátszó csoportja (rendezte: Hencz Annamária). Mennyi fényes, szép madár! Népmese, előadja a Tornaijai Kazin­czy Ferenc MagyarTannyelvű Alapiskola Kincskeresők Színjátszó csoportja (rendezte: Mészáros Piroska és Okos Zsuzsanna). gyerekszínjátszás bizonyos fázisain - mondja Szabó Csilla drámapeda­gógus, amatőrszínházi rendező, aki az előadások jelentős részét már az előválogatók során látta, most pedig a színjátszókat zsűrizi Varga Emese dramaturg, Benes Tarr Csilla színművész és Regős János rendező, drámapedagógus társaságában. - Máshogy kell, máshogy ajánlott dol­gozni nagyon kicsi és nagyobbacska gyerekekkel. A kezdő csoport prob­lémájával most is többen küzdenek, nem mindig sikerült pontosan fel­mérni, mire képes az adott csapat. Jó példaként említhetném a hetényie­­ket: kisebb személyi változásokkal nagyon régóta vannak együtt, a ha­gyományos gyerekszínjátszástól mára eljutottak egy olyan formáig, amely ebből már kikacsint. De vala­hogy el kell jutni idáig, amikor drá­­maijellegü szöveggel dolgoznak, egy értelmezés mentén állapotba kerül­nek, állapotot tartanak, váltanak a szereplők. Az, amit a hetényiek hoz­tak, vagyis a karikatúraszerű elő­adás, egy további szint, stilizált já­tékstílust igényel - meg is küzdöttek vele. De a gyerek- és diákszínját­szásról alapvetően azt gondolom, az a lényege, hogy úton vagyunk vala­honnan valami felé, különböző for­mákat használunk, különféle lehető­ségekkel kínáljuk meg a szereplőket. Nagyon szép volt a Lúdas Matyi a Fókusz előadásában, ahogy külön­böző feladatokat kaptak a kisebbek és a nagyobbak. A nagyobbak előadá­sában Döbrögi és felesége története is megíródott ebben a feldolgozásban, ezáltal a mű kapott egyfajta többle­tet. Ráadásul mindazt, amit a gyerek tudhat ebben a korban - a zenét, az éneket, a táncot - használta is a Fó­kusz, úgy, hogy patikamérlegen ál­lították be, mi az, amit a kisebbek is győznek. Nagyon jó volt az ipolysá­­giak előadása, ami tulajdonképpen egy énekes láncmese feldolgozása állathangutánzó népi mondókákkal kiegészítve. Pont annyi volt, amennyit a gyerekek elbírtak, és amennyit ebből a közönség is elbírt.” Ma a színjátszók versenye foly­tatódik, holnap pedig a bábcsopor­tok veszik birtokukba a dunaszerda­helyi művelődési központ színpa­dát. A vmk előtt délutánonként is ér­demes megállni: a Mesevárosban kézművesvásár, koncertek sora vár­ja az érdeklődőket. FÜLVIDÉK Mi szükség volt erre? Sting akkora sztár, hogy bármit megtehet, azt is, hogy a pozsonyi vár udvarán 230 eurós jegyárakkal lépjen fel. Azt is tudjuk, hogy gyengéd ér­zelmeket táplál a reggae iránt - a Lo­ve Is The Seventh Wave például sze­rintem mindmáig a legjobb dala, de a régi Police-lemezeken is burjánzik ez a stíl. És persze Sting azzal kollabo­rál, akivel akar. Rejtély számomra, hogy miért épp Shaggyt választotta. Nem azért, mert„Mr. Boombastic” már rég túl van a csúcson, hanem azért, mert anno a csúcson sem volt. Egy profi népszórakoztató volt, és az is maradt. Sting talán arra gondolt (bár, ki tudja?), hogy felvesz vele egy cool, trendi lemezt, amelyen vissza­térhet régi szerelméhez, a reggae­­hez. Nos, a 44/876 címet viselő közös album (Anglia és Jamaica hívószá­ma) nem lett cool és trendi, csak egy ügyesen összerakott termék. Azért is idegesítő ez a félrenyúlás, mert Sting mindig híres volt kifinomult ízlésé­ről, és a reggae-színtéren mostanában meglepően friss pezsgés tapasztal­ható, olyan izgalmas előadókkal, mint például a jamaicai Chronixx, Michael Franti vagy a SOJA zenekar. De még egy Sting and the Wailers projekt sem lett volna rossz döntés, akkor sem, ha a mostani formáció már rég nem „az a Wailers”. A megfejtés vélhetően egyszerűbb, mint gondolnánk: ezek ketten na­gyon összebarátkoztak. A lemezbo­rítón úgy pózolnak a motorokon, mintha hónapokig együtt nyaraltak volna. Sting többször is jó barátom, Shaggyként emlegeti ezt az orrhan­gon kántáló műmájert, és érezhetően komolyan gondolja. A legnagyobb paradoxon viszont az, hogy bármi­lyen érdektelen, lapos és semmit­mondó a közös lemez, hallani rajta azt a jókedvet, amellyel készült. És amit maguk az előadók élveznek, az semmiképp sem nevezhető felesle­ges tevékenységnek. Sting még a ka­ribi akcentussal is megpróbálkozik, annyira tetszik neki, hogy ezúttal nem valami magas röptű, bonyolult dolgot kotyvaszt szimfonikusokkal, dzsesszzenészekkel, azaz a tőle megszokott sznob körítéssel. Pálmafákról, fehér homokos tenger­partról, pozitív vibrációról, jó csa­jokról énekel, lerója tiszteletét Bob Marley előtt. Ott az összes klisé, ami kapásból eszünkbe juthat reggae­­témában. Játékos trombitákat is ke­ver a nyári koktélba, és sok szóra­koztató szintetizátort. Szóval úgy vi­selkedik a lemezen, mint egy Jamai­cába érkező turista, és ennél azért többet vártunk tőle. Pozsonyba Shaggyt is magával hozza a júniusi koncertre, külön­­külön és együtt is nótáznak majd. Juhász Katalin Sting & Shaggy: 44/876 A&M Records, Interscope Records, 2018 Értékelés: 4/10

Next

/
Thumbnails
Contents