Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-03 / 101. szám
8 I KÜLFÖLD 2018. május 3. I www.ujszo.com RÖVIDEN Líbia: támadás egy központi szerv ellen Tripoli. Támadás érte Líbia fővárosában a választási bizottság központi irodáit, legkevesebb 12 ember életét vesztette. A támadók között legalább két öngyilkos robbantó is volt. Az épületet felgyújtották - adta hírül Kaled Omár, a bizottság szóvivője, hozzátéve, hogy a robbantok azt kiáltozták, hogy,Allah akbar!” (Allah a legnagyobb). Moammer Kadhafi diktátor 2011 -es megbuktatását követően Líbia káoszba süllyedt, és a fővárost is különböző fegyveres csoportok tartják ellenőrzésük alatt. Tripoli a székhelye a nemzetközileg elismert egységkormánynak. (MTI) Dél-Korea: az USA katonái maradnak Szöul. Mun Dzse In dél-koreai államfő tegnap cáfolta, hogy az amerikai katonai erők távoznának országából, miután Szöul békeszerződést ír alá Észak- Koreával, mert szerinte annak nincs köze Phenjanhoz, csupán a dél-koreai-amerikai szövetséghez. Dél-Koreában 28 500 amerikai katona teljesít szolgálatot. Jelenlétük az ideiglenes tűzszünet aláírásával befejeződött, 1950-1953-as koreai háború öröksége. (MTI) 4 török ellenzéki párt szövetsége Ankara. Választási szövetségre lép négy török ellenzéki párt a június 24-én esedékes előrehozott parlamenti választások előtt —mondta az ellenzék vezető erejének számító Köztársasági Néppárt (CHP) egyik tisztségviselője. A négypárti megállapodást ma ítják alá a CHP, valamint a Jó Párt (Iyi Parti), az iszlamista Jólét Pártja (Saadet Partisi) és a Demokrata Párt (Demokrat Parti) vezetői. A szövetség lehetővé teszi, hogy a kis pártok megkerüljék a parlamentbejutás magas, 10 %-os küszöbe által jelentett akadályt. (MTI) Abbász antiszemita megnyilvánulása Brüsszel. Mahmúd Abbász palesztin elnök elfogadhatatlan kijelentéseket tett a holokauszt okaira és Izrael állam legitimációjára vonatkozóan - közölte az unió külügyi szolgálata. Az unió nyilatkozatában kiemelte, hogy a holokausztra és annak okaira vonatkozó, ilyen tartalmú retorikát csak azok hangoztatnak, akik nem akarnak kétállami, Izrael mellett egy független palesztin állam létrejöttével megvalósuló békés megoldást a Közel-Keleten. Mahmúd Abbász palesztin elnök a napokban azt mondta, a nácik nem a vallásuk, hanem a bankvilágban betöltött szerepük miatt mészárolták le a zsidókat. A 83 éves palesztin elnököt többször vádolták holokauszttagadással doktori disszertációjára hivatkozva, amelyben azzal vádolta meg a cionista mozgalmat, hogy összejátszott a nácikkal. (MTI) Jön a szigorúbb uniós büdzsé Brüsszel a jövőbeni európai uniós kifizetéséket a jogállamiság meglétéhez kötné Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke egy teljesen új szellemiségű 7 éves összuniós költségvetés koncepcióját vázolta fel (tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Kevesebb támogatás, több befizetés, ráadásul szigorúbb ellenőrzás - így képzeli el az Eurápai Bizottság a 2020 utáni uniós költségvetést. Erősíteni akarjuk a jogállamiság érvényesülését, amelyet egy olyan mechanizmus keretében képzeljük el, amely minden ország visszaéléseitől is megvédi a pénzeket - hangsúlyozta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Magyar és lengyel szempontból az volt a legizgalmasabb kérdés, hogy tényleg benne lesz-e egy konkrét terv arról, hogy a korrupt tagállamoktól elvehetik a támogatásokat. És tényleg benne van. A javaslat szerint ha egy állam kormánya rosszul működteti a pályáztatással foglalkozó hivatalaik ügyészsége és nyomozói nem járnak el alaposan az EU-s pénzekkel kapcsolatos csalások ügyeiben, nem garantálja a bíróságok függetlenségét, nem előzi meg, illetve nem bünteti a csalásokat és a korrupciót az EU-s pénzek gyanús elköltéseinél, vagy nem működik együtt az OLAF-fal (az EU csalás elleni hivatalával) és az EU ügyészségével, akkor jöhet a pénzcsap elzárása, meghatározatlan időre, egészen a korrupt és csaló rendszerek kijavításáig. Jöhet a büntetés Nem a büntetéshez, hanem a büntetés elmaradásához kellene minősített többség az országok között. A pénz elvétele úgy nézne ki, hogy az Európai Bizottság jelez, ha valahol gondot lát, aztán legalább egy hónapot ad a problémás tagállamnak, hogy tegyen valamit, ám ha ez elmarad, vagy ezzel elégedetlen a Bizottság, akkor elveszi a pénzt. A pénz elvételéhez ráadásul nem kellene a tagállamok kormányait tömörítő tanács kifejezett egyetértése. Megkerülik az ellenállást Vagyis a tagállamok legalább 55 százalékának kellene a büntetés ellen szavaznia, de úgy, hogy a vétózok területén éljen az EU lakosságának legalább 65 százaléka. Ez azt jelentené, hogy Lengyelország és Magyarország nem tudná tovább megvédeni egymást, amikor a többiek a jogállamiság leépítése miatt fellépnének ellenük. A pénzt csak olyan pályázatoktól vennék el, amelyek állami intézményeket, infrastrukturális beruházásokat érintenének, vagyis például az erasmusos diákoknak nem kellene hazamenniük, és a pályázatokon győztes vállalkozók is megkapnák a pénzüket, ha nem állami építkezésekre nyerték azokat. Fontos, hogy az Európai Unió tagjai „valamennyien jogállamok legyenek és maradjanak, ezért akarunk egy új mechanizmust beindítani, amely költségvetési eszközökkel is védi olyan kockázatoktól az európai jogállamiságot, amelyek újonnan keletkeztek. Itt nem egyes országokról beszélünk, hanem egy, az egész EU-nak rendszerszinten rendelkezésére álló eszközről” - mondta Jean-Claude Juncker. Kisebb agrártámogatás A britek kilépése miatt (ezzel évente mintegy 12-13 milliárd eurótól esik el a közös költségvetés) az Európai Bizottság az eddigi 1 százalékról 1,11 százalékra emelte a hazai össztermékkel arányosan az országok tagdíját, de ez még így sem lesz elég az eddigi szint fenntartására. Az agrártámogatásokat és a szegényebb országoknak járó kohéziós pénzeket így is 5 százalékkal csökkentenék az eddigiekhez képest. Sokkal több pénz menne viszont az eddigieknél határvédelemre, és a menekültek beilleszkedését segítő programokra. Létrehoznának egy új, 25 milliárd eurós keretet, amit kifejezetten olyan strukturális reformokra lehetne csak költeni, amiket az európai szemeszterekben, vagyis a bizottsági'ajánlásokban szerepelnek. Ezzel tovább kötnék a tagállamok kezét abban, hogy mire lehet EU-s pénzt költeni. Létrejönne egy 30 milliárd eurós hitelalap is, amivel a bajban lévő kormányokat segíthetnék ki, ez egy apró lépés volna az európai IMF megteremtése felé. A bizottság azt is javasolja, hogy bizonyos adókból (főleg környezetvédelmi díjakról lenne szó) bizonyos részt közvetlenül az EU szedhessen be, és így saját bevétele is legyen az EU-nak, ne csak a tagállami tagdíjakból gazdálkodhasson. Összességében Brüsszel 1 135 milliárd eurónyi (eddig 1,09 billió volt) kötelezettségvállalást tartalmazó hosszú távú költségvetést javasol a 2021-2027 közötti időszakra. Hosszú vita következik Günther Oettinger, a büdzsé kidolgozásáért felelős biztos felszólította az Európai Parlamentet - és a tagországokat is -, hogy ne késlekedjenek a tervezet elfogadásával. Emlékeztetett: a 2014—2020-as keret esetében a késlekedés ahhoz vezetett, hogy több mint egy évet csúszott a támogatási rendszer indulása. Megfigyelők szerint garantáltan elhúzódik a büdzsé megvitatása, leghamarabb jövőre egyezhetnek meg a felek. A következő hónapok vitái arról szólnak majd, hogy a nyugati országok a kohéziós pénzek további kifizetését a szigorúbb feltételekhez kötik majd, és a keletieknek azzal kell szembenézniük, hogy kevesebb pénzt kapnak, ha nem mennek bele a korrupt módszereik szankcionálhatóságába. Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke emlékeztetett: az EP korábban 1,3%os befizetést várt el, aminél jóval szerényebb a mostani tervezet, ám jó hír - ahogy azt szintén kiemelte az EP -, hogy a tagállami hozzájáruláson kívül saját forrásokból is fedezni kívánják a büdzsét, (hvg.hu, 444.hu, Index) Az ellenzék tegnap megbénította Örményországot Jereván központi terén a diákok az ellenzék vezérét ünnepelték (Tasr/ap) örmény ellenzéki tüntetők tegnap lezártak néhány, Jerevánba bevezető utat és több kereszteződést az örmény fővárosban, továbbá a repülőtér felé vezető utakat is, miután kedden a parlament ülésén nem választotta meg miniszterelnökké az ellenzék vezéralakját, Nikol Pasinjént. Jereván. Nikol Pasinján ellenzéki politikus jelöltségét a kormányfői tisztségre csak 45 képviselő támogatta 56 ellenében, miközben megválasztásához 53 támogató voksra lett volna szükség a 105 tagú törvényhozásban, ahol a hatalmon lévő Köztársasági Pártnak (RPA) van többsége. Ara Babloján házelnök bejelentette, május 8-án fognak újabb szavazást tartani a miniszterelnök személyéről. A Jelk (Kiút) ellenzéki pártszövetséget vezető Pasinján még hétfőn megállapodott az ellenzéki vezetőkkel, hogy ő lesz az egyetlen jelöltjük, a kormánypárt pedig nem állított jelöltet. A sikertelen keddi parlamenti szavazás után Pasinján tömeges polgári engedetlenségi akciók indítására szólította fel híveit. Tegnap diákok százai lepték el Jereván központi útjait „Nikolt kormányfőnek” feliratot tartalmazó táblákkal. Az örmény főváros repülőterére vezető néhány úton hosszú sorok alakultak ki. A fővárosban szinte minden főútvonalat blokkoltak a tüntetők, sok üzlet bezárt. A tiltakozók számos metróállomást és kormányhivatalt is blokád alá vettek. A rendőrség nagy erőket vezényelj a reptérhez. Gjoumriban, Örményország második legnagyobb városában tüntetők betörtek a polgármesteri hivatalba, és azt követelték, hogy a városvezetés csatlakozzon a tiltakozó akcióhoz. Maralikban is elfoglalták a polgármesteri hivatalt. A helyzet feszült, de a rendfenntartó erők teljes mértékben visszafogottan reagálnak. Nikol Pasinján tegnap azt mondta, hogy sem ő, sem hívei nem adják fel a küzdelmet, folytatják sztrájkjukat és engedetlenségi mozgalmukat. Ha a törvényhozásnak másodszor sem sikerül kormányfőt választani, akkor a parlamentet feloszlatják és előrehozott választásokat írnak ki. Pasinján szerint egy ilyen helyzetre mozgalmának az lehet a válasza, hogy bojkottálja a választásokat. A politikai erők tárgyalóasztalhoz ülését szorgalmazta szerdán a három hete tartó örményországi belpolitikai válság megoldása érdekében Karen Karapetján ügyvezető miniszterelnök és Annen Szárkiszján elnök. Örményországban április első felében kezdődtek el a Pasinján szervezte tömegtüntetések, tiltakozásul az ellen, hogy a kormányzó Köztársasági Párt az államfői posztot tíz éven át betöltő, oroszbarát Szerzs Szargszjánt választotta kormányfővé. Az ellenzék úgy vélte, a nemrég életbe lépett, a kormányfői jogköröket kiterjesztő alkotmánymódosítás csakis Szargszján hatalmának meghosszabbítását szolgálta - aki hat nap után lemondott posztjáról. (MTI)
