Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-18 / 113. szám
101 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2018. május 18. | www.ujszo.com Chia: népszerűsége nő, de biztonságos? CSIBRÁNYI ZOLTÁN Elnevezését a navatl „olajos" jelentésű „chian" szóra vezetik vissza. Ismert még azték és spanyol zsályaként. Aprócska magjait mind gyakrabban a ma felkapott szuperélelmiszerek közé sorolják. Egyre többen élnek vele, de eközben felteszik-e legalább magukban a fogyasztók a kővetkező kérdést: gond nélkül fogyasztható? Őshazája Dél-Mexikó és Eszak- Guatemala. Termesztik más országok mellett Ecuadorban, Bolíviában, Ausztráliában. Alacsony koleszterintartalmú magja ehető nyersen például szendvicsben, és már felénk is teszik sült tésztákba/-ra. Mexikóban vízbe, gyümölcslevekbe áztatják a chia fresca itóka alapjaiként, amely a jó nedvszívó képességű, kiázott magoktól enyhén kocsonyássá lesz; e zselésítő tulajdonsága miatt jó szószsűrítő. Az LWT - Food Science and Technology folyóirat 2016 januárban közölt egy brazil eredményt, miszerint a magjából kinyerhető nyálka jó fagylaltstabilizáló; paraguayi piacon vett chia nyálkájával helyettesítették a stabilizáló és emulgeáló szereket, készítettek 1 és 2 g nyálkát tartalmazó változatot. A kontrollfagyival összevetve nem romlott a minősége, 82 személlyel kóstoltattak mintákat, bár szemre nem volt olyan gusztusos a nyálka okozta sötétebb szín miatt. Terjed, hogy egészségvédő, egészségjavító hatású, ám kevés az igazolt hatás. Főleg belértékei ismertek: magjai, olaja antioxidánsokat, aminosavakat, omega-3 zsírsavakat, vitaminokat, foszfort, kalciumot, mangánt, csontképzésben is fontos bort tartalmaz. A Reviews on Recent Clinical Trialsban 2009 szeptemberében kiadott tanulmányban a Natural Standard Research Collaboration ku-Chiamagos pékáru (A szerző felvétele) tatói a fellelhető kutatások állításait értékelték. Átnézték a jó és a káros hatásait, a hatásmechanizmusát, az adagolását, a terhesség/szoptatás alatti alkalmazhatóságát, a kölcsönhatásait és a laborvizsgálatokat érintő szakirodalmat: lehetséges hatékonyságára utalnak allergia, angina, szívinfarktus, szívkoszorúér betegség, rák, a vérzsír magas szintje, magas vérnyomás, stroke, értágulat, hormonális/endokrin rendellenességek, sportteljesítmény-növelés esetén. Egyes jelek szerint véralvadásgátló, vírusölő, antioxidáns lehet. De mivel konkrét hatásosságára alig van bizonyíték, megtévesztőek ama írások és hirdetések, amelyek mindenható csodatápanyagként hirdetik. Negatívuma, hogy felpufTaszthat - az Amerikai Dietetikusok Szövetsége úgy véli, ennek oka a magas rosttartalom lehet. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság szerint egyes összetevői allergiás reakciót válthatnak ki. Okozhat gyomor- és bélgondokat, hasmenést, könnyezést, bőrkiütést; mustárra allergiásaknak nem javasolt. Vérzékenyeknek sem ajánlják; mivel az acetilszalicilsav fokozza a vérzékenységet, az ezt szedőknek kerülendő. Terhes és szoptató anyukák, rákbetegségekre gyógyszert szedők csak akkor éljenek vele, ha orvosuk nem ellenzi, de inkább kerülendő, mert ezeken a területeken is szűkösek a hiteles ismeretek. 2010 májusában az Annals of Dermatologyban dél-koreai kutatók hírül adták, hogy az olajával dúsított, helyileg felvitt krém alkalmas hidratáló a nagyon száraz bőr, a xerosis miatti viszketés enyhítésére végstádiumú vesebetegeknél és egészségeseknél is (tudnivaló: vese- és más bajok miatt is tünet lehet az erős viszketés). A Meat Science alapján 2016 áprilisban egy spanyol kutatás rámutatott, lisztje (és az olívaolaj) alkalmas a virsli zsírtartalmának kiváltására: rostok és néhány ásványi anyag szintjét növeli, állagára, a hűtéssel együtt, pozitívan hat. A Torontói Egyetem Szent Mihály Kórházának kutatója, Dr. Vladimir Vuksan és csoportja először igazolta, hogy napi kis adag fehér chia (az elterjedtebb fekete magokból szelektív termesztéssel létrehozott változat Salba néven ismert), amely azokra a hormonokra is hat, amelyeknek hála nő a jóllakottságérzet, ezáltal segítheti az elhízott cukorbetegek fogyását. Ráadásul csökkenti bizonyos szívérrendszeri megbetegedések kockázatát. A vizsgálat fél éve alatt a 77 ember, a 30 gramm chiamagot kapottak (ők cm-eket vesztettek derékbőségükből is, ami a kutatók szerint a zsigeri zsírok csökkenését is jelenti) és a kontrollcsoport szintén kalóriaszegény étrenden élt. A kanadai Diabétesz Társaság támogatta kutatás eredményei a Nutrition, Metabolism & Cardiovascular Diseasesben jelentek meg. E kutatás hátterének megértéséhez az illetékest kérdeztem. Dr. Vuksan válaszát a kutatás koordinátora, Andreea Zurbau közvetítésével kaptam meg. Azt mondja, a mai megelőző és kezelési módok dacára várhatóan tovább fog nőni az olyan megbetegedések száma, mint a cukorbetegség és az elhízás, amelyek a helytelen étrenddel függenek össze. „Ezért fontos olyan élelmiszerekkel gazdagítani étrendünket, amelyek nemcsak táplálóak, hanem egyszersmind segítenek kontrollálni az étvágyat, ilyenképpen csökkentve a krónikus betegségek kialakulásának kockázatát. A Salba-chia egy erős versenyző ebben a kategóriában, mert kifejezetten dús tápanyagokban, magas a rosttartalma és mikrotápanyag-összetétele is lenyűgöző, továbbá kimutatták, hogy pozitívan hat a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezői ellenében.” Hatása kiismeréséért a világ neves szakemberei további vizsgálatokat szorgalmaznak. Addig táplálékkiegészítőként, betegségek megelőzésére vagy kezelésére csak kételyekkel ajánlható. Egyelőre az is meghatározatlan, mekkora mennyiség fogyasztható minden gond nélkül. Az univerzum legrégebbi ismert oxigénforrására bukkantak MTI-HÍR Egy 13,28 milliárd fényévre lévő galaxisban az ősrobbanás után mindössze 250 millió évvel kialakult csillagokra, így az eddigi ismert legrégebbi oxigénforrásra bukkant egy nemzetközi kutatócsoport. A University College London (UCL) és az oszakai Sangyo Egyetem tudósai vezette kutatás eredménye szerint a MACS1149-JD1 nevű galaxisban az univerzum váratlanul korai szakaszában formálódtak csillagok. A galaxis távolságát az chilei Atacama-sivatagban működő ALMA rádióteleszkóp-rendszer és az Európai Déli Csillagvizsgáló Nagyon Nagy Teleszkópja (VLT) segítségével erősítették meg. Az nem szükségszerűen meglepő, hogy ebben a korszakban jelen voltak a galaxisok, az viszont fontos felfedezés, hogy a MACS1149-JD1 galaxisban oxigén jelenlétét észlelték. Oxigén csak csillagokban keletkezik, majd a csillagok halála után a galaxisok gázfelhőjébe távozik. OxigénjeienléteaMACSl 149-JD1-ben arra utal, hogy csillagok egy korábbi generációja már létezett és meghalt abban a korai időszakban. „Ez egy igazán izgalmas felfedezés, hiszen ez a galaxis akkor létezett, amikor az univerzum mindössze 500 millió éves volt, és már ekkor létezett érett csillagok egy populációja. így ezt a galaxist arra használhatjuk, hogy megvizsgáljuk a kozmikus történelem egy korai, szinte teljesen felfedezetlen korszakát” - mondta Nicolas Laporte, a UCL kutatója. Az eredményeket összegző tanulmány szerdán a Nature című tudományos lapban jelent meg. Az ALMA ionizált oxigéntől érkező jeleket észlelt, Laporte pedig a VLT segítségével azonosította a galaxis távolságát. A mérések alapján a MACS1149-JD1 az univerzum legtávolabbi ismert galaxisa, amelynek távolságát pontosan lemérték. Az ALMA már többször megdöntötte a legtávolabbi ismert oxigénforrás rekordját. 2016-ban Inoue és kollégái 13,1 milliárd fényévnyi távolságban azonosítottak oxigénforrást. Néhány hónappal később Laporte szintén az ALMA használatával 13,2 milliárd fényévnyire ta-A MACS1149-JD1 csillagainak érettségi szintje felveti azt a kérdést, hogy vajon mikor emelkedhettek ki a legelső galaxisok a teljes sötétségből , (Fotó: Shutterstock) Iáit oxigént. A két csapat ezúttal összedolgozott, hogy a jelenlegi új rekordot elérje. „Az ALMÁ most egyértelműen a legerőteljesebb eszköz, amely a korai univerzum galaxisainak távolságát képes meghatározni” - mondta Richard Ellis, a UCL társszerzője. A tudósok rekonstruálták a MACS1149-JD1 korai történetét infravörös adatok segítségével, amelyeket az amerikai és az európai űrügynökség (NASA és ESA) Hubble űrteleszkópja és a NASÁ Spitzer űrteleszkópja rögzített. A MACS1149-JD1 csillagainak érettségi szintje felveti azt a kérdést, hogy vajon mikor emelkedhettek ki a legelső galaxisok a teljes sötétségből. Ezt a korszakot a csillagászok „kozmikus hajnalnak” nevezik.
