Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)

2018-05-18 / 113. szám

101 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2018. május 18. | www.ujszo.com Chia: népszerűsége nő, de biztonságos? CSIBRÁNYI ZOLTÁN Elnevezését a navatl „olajos" jelentésű „chian" szóra vezetik vissza. Ismert még azték és spanyol zsályaként. Aprócska magjait mind gyakrabban a ma felkapott szuperélelmiszerek közé sorolják. Egyre többen élnek vele, de eközben felteszik-e legalább magukban a fogyasztók a kővetkező kérdést: gond nélkül fogyasztható? Őshazája Dél-Mexikó és Eszak- Guatemala. Termesztik más orszá­gok mellett Ecuadorban, Bolíviában, Ausztráliában. Alacsony koleszte­rintartalmú magja ehető nyersen például szendvicsben, és már felénk is teszik sült tésztákba/-ra. Mexikó­ban vízbe, gyümölcslevekbe áztat­ják a chia fresca itóka alapjaiként, amely a jó nedvszívó képességű, ki­ázott magoktól enyhén kocsonyássá lesz; e zselésítő tulajdonsága miatt jó szószsűrítő. Az LWT - Food Scien­ce and Technology folyóirat 2016 januárban közölt egy brazil ered­ményt, miszerint a magjából kinyer­hető nyálka jó fagylaltstabilizáló; paraguayi piacon vett chia nyálká­­jával helyettesítették a stabilizáló és emulgeáló szereket, készítettek 1 és 2 g nyálkát tartalmazó változatot. A kontrollfagyival összevetve nem romlott a minősége, 82 személlyel kóstoltattak mintákat, bár szemre nem volt olyan gusztusos a nyálka okozta sötétebb szín miatt. Terjed, hogy egészségvédő, egészségjavító hatású, ám kevés az igazolt hatás. Főleg belértékei ismer­tek: magjai, olaja antioxidánsokat, aminosavakat, omega-3 zsírsavakat, vitaminokat, foszfort, kalciumot, mangánt, csontképzésben is fontos bort tartalmaz. A Reviews on Recent Clinical Trialsban 2009 szeptember­ében kiadott tanulmányban a Natural Standard Research Collaboration ku-Chiamagos pékáru (A szerző felvétele) tatói a fellelhető kutatások állításait értékelték. Átnézték a jó és a káros hatásait, a hatásmechanizmusát, az adagolását, a terhesség/szoptatás alatti alkalmazhatóságát, a kölcsön­hatásait és a laborvizsgálatokat érintő szakirodalmat: lehetséges hatékony­ságára utalnak allergia, angina, szív­­infarktus, szívkoszorúér betegség, rák, a vérzsír magas szintje, magas vérnyomás, stroke, értágulat, hormonális/endokrin rendellenessé­gek, sportteljesítmény-növelés ese­tén. Egyes jelek szerint véralvadás­gátló, vírusölő, antioxidáns lehet. De mivel konkrét hatásosságára alig van bizonyíték, megtévesztőek ama írá­sok és hirdetések, amelyek minden­ható csodatápanyagként hirdetik. Negatívuma, hogy felpufTaszthat - az Amerikai Dietetikusok Szövet­sége úgy véli, ennek oka a magas rosttartalom lehet. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság sze­rint egyes összetevői allergiás reak­ciót válthatnak ki. Okozhat gyomor- és bélgondokat, hasmenést, könnyezést, bőrkiütést; mustárra al­lergiásaknak nem javasolt. Vérzé­kenyeknek sem ajánlják; mivel az acetilszalicilsav fokozza a vérzé­kenységet, az ezt szedőknek kerü­lendő. Terhes és szoptató anyukák, rákbetegségekre gyógyszert szedők csak akkor éljenek vele, ha orvosuk nem ellenzi, de inkább kerülendő, mert ezeken a területeken is szűkösek a hiteles ismeretek. 2010 májusában az Annals of Dermato­­logyban dél-koreai kutatók hírül ad­ták, hogy az olajával dúsított, helyi­leg felvitt krém alkalmas hidratáló a nagyon száraz bőr, a xerosis miatti viszketés enyhítésére végstádiumú vesebetegeknél és egészségeseknél is (tudnivaló: vese- és más bajok mi­att is tünet lehet az erős viszketés). A Meat Science alapján 2016 április­ban egy spanyol kutatás rámutatott, lisztje (és az olívaolaj) alkalmas a virsli zsírtartalmának kiváltására: rostok és néhány ásványi anyag szintjét növeli, állagára, a hűtéssel együtt, pozitívan hat. A Torontói Egyetem Szent Mi­hály Kórházának kutatója, Dr. Vla­dimir Vuksan és csoportja először igazolta, hogy napi kis adag fehér chia (az elterjedtebb fekete magok­ból szelektív termesztéssel létreho­zott változat Salba néven ismert), amely azokra a hormonokra is hat, amelyeknek hála nő a jóllakottság­érzet, ezáltal segítheti az elhízott cukorbetegek fogyását. Ráadásul csökkenti bizonyos szívérrendszeri megbetegedések kockázatát. A vizsgálat fél éve alatt a 77 ember, a 30 gramm chiamagot kapottak (ők cm-eket vesztettek derékbőségük­ből is, ami a kutatók szerint a zsi­geri zsírok csökkenését is jelenti) és a kontrollcsoport szintén kalória­szegény étrenden élt. A kanadai Di­abétesz Társaság támogatta kutatás eredményei a Nutrition, Meta­bolism & Cardiovascular Diseas­­esben jelentek meg. E kutatás hát­terének megértéséhez az illetékest kérdeztem. Dr. Vuksan válaszát a kutatás koordinátora, Andreea Zurbau közvetítésével kaptam meg. Azt mondja, a mai megelőző és ke­zelési módok dacára várhatóan to­vább fog nőni az olyan megbetege­dések száma, mint a cukorbetegség és az elhízás, amelyek a helytelen étrenddel függenek össze. „Ezért fontos olyan élelmiszerekkel gaz­dagítani étrendünket, amelyek nemcsak táplálóak, hanem egy­szersmind segítenek kontrollálni az étvágyat, ilyenképpen csökkentve a krónikus betegségek kialakulásá­nak kockázatát. A Salba-chia egy erős versenyző ebben a kategóriá­ban, mert kifejezetten dús tápanya­gokban, magas a rosttartalma és mikrotápanyag-összetétele is lenyűgöző, továbbá kimutatták, hogy pozitívan hat a szív- és ér­rendszeri betegségek kockázati té­nyezői ellenében.” Hatása kiismeréséért a világ neves szakemberei további vizsgálatokat szorgalmaznak. Addig táplálékkie­gészítőként, betegségek megelőzé­sére vagy kezelésére csak kételyek­kel ajánlható. Egyelőre az is megha­tározatlan, mekkora mennyiség fo­gyasztható minden gond nélkül. Az univerzum legrégebbi ismert oxigénforrására bukkantak MTI-HÍR Egy 13,28 milliárd fényévre lévő galaxisban az ősrobbanás után mindössze 250 millió évvel kialakult csillagokra, így az eddigi ismert legrégebbi oxigénforrásra bukkant egy nemzetközi kutatócsoport. A University College London (UCL) és az oszakai Sangyo Egye­tem tudósai vezette kutatás eredmé­nye szerint a MACS1149-JD1 nevű galaxisban az univerzum váratlanul korai szakaszában formálódtak csil­lagok. A galaxis távolságát az chilei Atacama-sivatagban működő ALMA rádióteleszkóp-rendszer és az Európai Déli Csillagvizsgáló Na­gyon Nagy Teleszkópja (VLT) se­gítségével erősítették meg. Az nem szükségszerűen meglepő, hogy ebben a korszakban jelen vol­tak a galaxisok, az viszont fontos felfedezés, hogy a MACS1149-JD1 galaxisban oxigén jelenlétét észlel­ték. Oxigén csak csillagokban kelet­kezik, majd a csillagok halála után a galaxisok gázfelhőjébe távozik. OxigénjeienléteaMACSl 149-JD1-ben arra utal, hogy csillagok egy ko­rábbi generációja már létezett és meghalt abban a korai időszakban. „Ez egy igazán izgalmas felfede­zés, hiszen ez a galaxis akkor léte­zett, amikor az univerzum mind­össze 500 millió éves volt, és már ekkor létezett érett csillagok egy po­pulációja. így ezt a galaxist arra használhatjuk, hogy megvizsgáljuk a kozmikus történelem egy korai, szinte teljesen felfedezetlen korsza­kát” - mondta Nicolas Laporte, a UCL kutatója. Az eredményeket összegző tanulmány szerdán a Na­ture című tudományos lapban jelent meg. Az ALMA ionizált oxigéntől ér­kező jeleket észlelt, Laporte pedig a VLT segítségével azonosította a ga­laxis távolságát. A mérések alapján a MACS1149-JD1 az univerzum legtávolabbi ismert galaxisa, amelynek távolságát pontosan le­mérték. Az ALMA már többször meg­döntötte a legtávolabbi ismert oxi­génforrás rekordját. 2016-ban Inoue és kollégái 13,1 milliárd fényévnyi távolságban azonosítottak oxigén­forrást. Néhány hónappal később Laporte szintén az ALMA haszná­latával 13,2 milliárd fényévnyire ta-A MACS1149-JD1 csillagainak érettségi szintje felveti azt a kérdést, hogy vajon mikor emelkedhettek ki a legelső ga­laxisok a teljes sötétségből , (Fotó: Shutterstock) Iáit oxigént. A két csapat ezúttal összedolgozott, hogy a jelenlegi új rekordot elérje. „Az ALMÁ most egyértelműen a legerőteljesebb eszköz, amely a ko­rai univerzum galaxisainak távolsá­gát képes meghatározni” - mondta Richard Ellis, a UCL társszerzője. A tudósok rekonstruálták a MACS1149-JD1 korai történetét infravörös adatok segítségével, amelyeket az amerikai és az európai űrügynökség (NASA és ESA) Hubble űrteleszkópja és a NASÁ Spitzer űrteleszkópja rögzített. A MACS1149-JD1 csillagainak érett­ségi szintje felveti azt a kérdést, hogy vajon mikor emelkedhettek ki a leg­első galaxisok a teljes sötétségből. Ezt a korszakot a csillagászok „koz­mikus hajnalnak” nevezik.

Next

/
Thumbnails
Contents