Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)

2018-05-18 / 113. szám

www.ujszo.com I 2018. május 18. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 111 Védjük meg az időseket az online veszélyektől ÖSSZEFOGLALÓ Sok idősebb ember szeretne lépést tartani a mai fiatalokkal, ezért előszeretettel vásárolnak és használnak mindenféle internetezésre alkalmas kiityiit, viszont a biztonságról és a lehetséges támadásokról semmit sem sejtenek, ezért a mi feladatunk segíteni és türelmesen elmagyarázni, mi a teendő ezzel kapcsolatban. Azt évek óta tudjuk és dokumen­táljuk, hogy a fiatalok életük jelen­tős részét online töltik, de természe­tesen nem ők az egyedüliek. Az idő­sebb (55 évnél idősebb) felhaszná­lók is egyre többen vannak jelen di­gitális platformokon, és ezzel pár­huzamosan a családtagjaik amiatt aggódnak, hogy nem elég körülte­kintőek az informatikai biztonság kapcsán. Ugyanakkor az emberek egyharmada nem tesz semmit, hogy megvédjék idősebb rokonaikat az online veszélyektől, így potenciáli­san sokan lehetnek nagyobb kocká­zatnak kitéve. Online tevékenységeink egyre nagyobb befolyással bírnak a min­dennapi életünkre, és ez ugyanúgy igaz az idősebb korosztályra, mint a fiatalabbra. A Kaspersky Lab és a B2B kutatóintézet közös kutatása szerint az 55 év felettiek többsége, 84%-a naponta többször használja az internetet, 44%-a hetente legalább 20 órát van online. Egy tavalyi kutatás megállapítot­ta, hogy ennek a korosztálynak át­lagosan 4 olyan készülék van a ház­tartásában, amely képes internetre csatlakozni: általában 2 számítógép és 2 okostelefon. Annak ellenére, hogy számtalan előnye van az ilyen szintű összeköt­tetésnek, a rokonok 60%-át nyugta­lanítja, hogy az idősebb hozzátarto­zók nem teszik meg a szükséges óv­intézkedéseket, amikor online van­nak. Az internetet használók 44%-a elismerte, hogy idősebb rokonaik találkoztak kiberfenyegetéssel - 15%-a online átverés, 15%-a rossz­indulatú szoftverek és/vagy vírusok, 13%-a kémprogram áldozata lett. Azaz összességében megállapítha­tó, hogy a fiatalok félelme megala­pozott. Ugyanakkor ellentmondás az, hogy az aggály valós, a kiberfenye­­getettség az időseket kiemelten ve­szélyezteti, ezt mégsem követi sem­milyen preventív lépés vagy támo­gatás. A válaszadók mindössze 34%­­a telepített biztonsági megoldást ro­konaik készülékeire, 32%-a rend­szeresen oktatja és segíti szerettei­ket. 33%-a bevallottan nem segít és nem fordít elegendő figyelmet a ki­­bercsapdák elleni védelemre, és ez­zel meglehetősen növelik a kocká­zatokat és egy esetleges kiberinci­­dens lehetőségét. „Az idősebb felhasználók igen­csak sebezhető és rendkívül jól jö­vedelmező célcsoportot jelentenek a kiberbűnözők számára, akiket könnyen lehet malware, kémprog­ram, zsarolóvírus vagy adathalász e­­mailek segítségével becsapni. Az állandóan fejlődő kiberfenyegetések elleni küzdelem egyetlen módja a fokozott éberség és a hatékony biz­tonsági megoldások telepítése min­den készülékre, a mobileszközökre is. Ezek kombinációjával elkerülhe­tők az adatvesztések vagy a pénz­ügyi visszaélések” - mondta Dmitry Aleshin, a Kaspersky Lab termék­marketing részlegének alelnöke. Az emberek ma olyan sok időt töl­tenek online, és a kiberbiztonsági kockázatok annyira sokasodnak, hogy mára már teljesen alapvetőnek számít az otthonunk, a vagyontár­gyaink, a pénzünk biztonsága mel­lett az informatikai biztonságról va­ló gondoskodás. A szakértő szerint érdemes minden időben a legfris­sebb biztonsági megoldásokat tele­píteni, hogy ezzel is óvjuk eszköze­inket, adatainkat, pénzünket. (ú) RÖVIDEN Telekom: 4G+ mór 19 városban További két településsel bővítette a 4G+ lefedettséget a Telekom, így már az ország 19 városában intemetezhetnek a szolgáltató ügyfelei akár 300 megabites se­bességgel (az elméleti sebesség ennél alacsonyabb, de a gyakorlati gyakran a 300-as gyorsaságot is meghaladja). A 19 város: Po­zsony, Bazin, Szene, Somorja, Dunaszerdahely, Dióspatony, Ér­sekújvár, Nyitra, Nagyszombat, Pöstyén, Trencsén, Zsolna, Besz­tercebánya, Zólyom, Poprád, Kassa, Turócszentmárton, Stomfa és Ruttka. Orange: mennyit netezünk az EU-ban? Az Orange ezentúl már külön jelzi az ügyfeleinek, hogy az előfizetett adatkeretből mennyit használtak fel az unió országaiban, roaming­­ban. Az ügyfelek ezt az Orange GO alkalmazásban tudják követni. Ezen a felületen azt is láthatják, hogy mekkora az az adatkeret, amelyet az unió országaiban, felár nélkül tudnak használni - ez cso­magonként, sőt, ügyfelenként el­térő lehet, annak függvényében, milyen tarifacsomagra fizetünk elő, illetve milyen arányban tar­tózkodunk odahaza és külföldön. Már az alkalmazásban is látjuk, mennyi felár nélküli adatkeret áll rendelkezésünkre az unió orszá­gaiban (Fotó: Shutterstock) Mennyire függünk az Instagramtól? Új funkcióval bővül hamarosan az Instagram: a „Usage Insights” me­nüpont várhatóan megmutatja, hogy mennyi időt fecsérlünk el a népszerű fotómegosztó képfolya­mának le-fel görgetésével, szí­­vecskék osztogatásával, kommen­­telésssel, instasztorik farigcsálásá­val. Az még nem világos, hogy milyen formában, milyen bontás­ban kapják majd a felhasználók a rémisztő statisztikákat. Kevin Sy­­strom, az Instagram vezérigazga­tója megerősítette a hírt: szeretnék az instaközösség tagjait segíteni abban, hogy többet tudjanak az Instagramon töltött idejükről, és hogy az az idő értelmes és jól eltöl­tött idő legyen. Majd hozzátette: a cégek felelőssége, hogy őszintén megmutassák, milyen hatással vannak a felhasználókra. Felfüggesztette a működését a ZTE Felfüggesztette a működését a kí­nai ZTE, mert a közelmúltban el­lenük hozott amerikai szankciók ellehetetlenítették a céget - úja a Reuters. Az amerikai kormány áp­rilis közepén tiltotta meg az érzé­kenynek minősített amerikai tech­nológiák eladását a ZTE-nek, amely a Huawei mögött Kína 2. legnagyobb telekommunikációs felszereléseket gyártó cége, egyben az 5. legnagyobb kinai mobilgyár­tó, és a globális piac 8. legnagyobb szereplője. A tiltás oka az iráni szankciók állítólagos megsértése volt. Januárban az is felmerült, hogy az US A a kínai készülékek jelentette biztonsági kockázat miatt mindkét gyártó készülékeit kitilt­hatja az amerikai hivatalokból. A kínai cégek elleni amerikai ke­ménykedés oka az Irán elleni szankciók megsértése, és minden bizonnyal ez valóban szerepet ját­szik a tiltásokban, de a megértéshez az is hozzátartozik, hogy Donald Trump kereskedelmi háborút hir­detett a világ és elsősorban Kína és a kínai cégek ellen. (szí, index) A Facebook végre számokat is közölt a törlésekről ITCAFÉ-HlR Van, amit lehet automatizálni, van, amit nem. És van, aminek eltávolításához szándékra is szükségvan. A „Nagy Bizalom-visszanyerési Kampány” újabb eseménye, hogy a Facebook termékmenedzselési alel­nöke, Guy Rosen nevével egy köz­lemény jelent meg, mely annyiban fontos, hogy a belső moderálási el­vek nyilvánosságra hozatala után először közöl adatokat arról, hogy e szabályok alapján hányszor és mi­lyen típusú tartalmakat távolítottak el, tiltottak le. Rosen utal rá, hogy írásával pár­huzamosan ugyanarra a riportra hi­vatkozva az adatelemzési vezető is kiadott egy közleményt, melyben arról van szó, hogy a Facebook ho­gyan igyekszik mérni és elemezni a felhasználási feltételek betartását - az alelnök azt is kiemeli, hogy ez egy folyamat, jelenleg is folyik a munka, hogy átalakítsák és jobbá tegyék gyakorlatukat. A jelentés a 2017 októbere és a 2018 márciusa közti időszakot fogja át, és hat területen elemzi a moderá­­tori tevékenységet: grafikus módon megjelenő erőszak, felnőtt mezte­lenség és szexuális tevékenység, terrorista propaganda, gyűlölet­beszéd, spam, illetve hamis fiókok. A vizsgálati szempontok a követ­kezők voltak: mennyi olyan tartal­mat láttak a felhasználók, melyek megsértették a felhasználási feltéte­leket; a Facebook mennyi tartalmat távolított el; mennyi illegális tartal­mat talált meg maga a Facebook csa­pata proaktívan, mielőtt azt a fel­használók jelezték volna. Rosen a jelentésből kiemelve pél­daként közöl néhány számot is, és megemlíti, hogy a beavatkozások nagy része a spamek és a hamis fió­kok eltávolítására irányult: 2018 el­ső negyedévében a Facebook 837 millió spamet törölt, ezek közül gyakorlatilag az összesét úgy, hogy maguk fedezték fel a felhasználók jelzése előtt. A spamek elleni küz­delem lényege, hogy a hamis fió­kokat felszámolják: az említett ne­gyedévben kb. 583 millió hamis fi­ókot töröltek, nagy részüket a re­gisztráció után pár perccel. A hamis fiókok regisztrációját egyébként is aktívan követik, meglehetős siker­rel: az alelnök szerint jelenleg a fi­ókok 3-4 százaléka lehet hamis. Az első negyedévben 21 millió esetben töröltek meztelen vagy szexuális tartalmú tartalmakat - ezek 96 szá­zalékát szintén proaktív módon fe­dezték fel - úgy becsülik, hogy tíz­ezer tartalomból 7-9 lehet ilyen. A grafikusan ábrázolt erőszak miatt a negyedévben 3,5 millió tartalmat tiltottak le, ezek 86 százalékát szin­tén a felhasználói visszajelzés előtt fedezték fel. A gyűlöletbeszéd szűrése már nem megy csak tech­nológiával, ennek ellenőrzéséhez mindenképp szükség van emberi közreműködésre: a negyedévben 2,5 millió ilyen tartalmat távolitottak el, ezeknek 38 százalékát szűrte ki ma­ga a közösségi oldal. Rosen közleménye végén hang­súlyozza, hogy nagy erőforrásokat bevetve folyamatosan dolgoznak olyan módszerek és technológiák kifejlesztésén, melyek az illegális tartalmakra irányulnak, de ezek ha­tékony kiszűrése roppant nehéz fel­adat. Erőszakos képek miatt 3,4 millió posztot töröltek az első negyedévben, ter­rorista propaganda miatt 1,9 milliót, miközben két nagyságrenddel több, 837 millió spamet találtak (Fotó: Shutterstock) A kiberfenyegetettség az időseket kiemelten veszélyezteti (Fotó: Shutterstock)

Next

/
Thumbnails
Contents