Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)

2018-05-17 / 112. szám

www.ujszo.com | 2018. május 17. KULTÚRA I 9 Pozsonyba jön a Bartók-triptichon Az Eurokontext fesztivál vendége lesz a Magyar Nemzeti Balett TALLÓSI BÉLA Pozsony. Június másodikán kezdődik a Szlovák Nemzeti Színház Eurokontext elne­vezésű fesztiválja, melyen idán döntően a V4-es országok opera- és balett-társulatai mutatkoznak be, de fellép a világhírű Szentpétervári Eifman Balett is. Először szerepel a pozsonyi Nemzeti deszkáin a Magyar Nemzeti Balett, amely BartókTán- Triptiehon című előadását hozza el a fesztiválra. Az Eurokontext célja, hogy az adott évadból válogatott előadások­kal - páratlan években drámai műveket, páros években pedig ope­rát és balettet szerepeltetve - érzé­keltesse az aktuális európai színházi trendeket. Olyan színpadi műveket igyekeznek meghívni Pozsonyba, amelyek hosszabb ideje hiányoznak a Nemzeti repertoáijáról, vagy ame­lyeket idehaza még nem mutattak be. Június 7-én a Több mint szomszéd - Magyar Kulturális Hét rendez­vénysorozat részeként és az Euro­kontext húzó eseményeként láthatja a közönség a Szlovák Nemzeti Színház új épületében a Magyar Nemzeti Ba­lett Bartók TáncTriptichon című elő­adását. Solymosi Tamás balettigaz­gató szavai szerint a három részből álló mű ötvözi a klasszikus balettet és a kortárs táncot, a klasszikus balettet és a néptáncot, valamint a klasszikus balettet és a Seregi-féle stílusban megálmodott Csodálatos mandarint. A TáncTriptichon ezért nem csupán az előadott művek, hanem a felvo­nultatott tánctechnikák tekintetében is hordozza a hármas számot. Frenák Pál A fából faragott királyfit a mű 100. évfordulója alkalmából teljesen új al­kotásként állította színpadra a Com­pagnie Pal Frenak kortárs táncosai­nak és a Magyar Nemzeti Balett együttesének közös produkciójaként. A triptichon másik része Seregi Lász­ló A csodálatos mandarinra készített koreográfiája, felújítva. A harmadik rész pedig Juhász Zsolt Táncszvitje, melyet Bartók népzenei feldolgozá­sai ihlettek - ezt a Duna Művész­­együttes és a Magyar Nemzeti Balett művészei közösen mutatják be. Az idei Eurokontext másik húzó­eseménye az Eifman Balett előadá­sa. A .szentpétervári társulat - mely­nek tapsoltak már New Yorkban, Londonban, Párizsban, Rómában és Budapesten is - a Csajkovszkij pro és kontra című táncmüvei lép fel a Nemzeti új épületében június 26-án és 27-én. Boris Eifman, a balett for­manyelvének megújítója - aki a klasszikus műfajt mesterien elegyíti a modem kor technikai és látvány­elemeivel - ebben a koreográfiájá­ban Csajkovszkij életét dolgozza fel a tánc nyelvén, pontosabban az em­beri testtel elbeszélve. „Mindent az emberi testtel akarok elmondani -nyilatkozta az orosz koreográfus. - Nem kizárólag a technikára hagyat­kozva, hanem a lélek mélyrétegeiből előhalászva az emberi test beszédét. Ez a tánc új formája, nem klasszikus és nem neoklasszikus. A 19. és a 20. század orosz klasszikus balettkultú­rájának és a kortárs koreográfia technikai »találmányainak« szimbi­ózisa.” Boris Eifman koreográfiái - Rodin, Anna Karenina - nem isme­retlenek a pozsonyi közönség előtt. A Karamazov testvérek tavaly novem­berben került fel a Nemzeti reperto­árjára. A kassai Állami Színház Balett­társulata az Anna Frank naplója című előadással lesz jelen a fesztiválon - a darabot a 2016/17-es évadban tánc­­színházi produkciók kategóriában Deszka díjjal jutalmazták. A kassai operatársulat Wagner A tündérek című nagyoperáját hozza. A Krakkói Opera a múlt század egyik legnagyobb lengyel zeneszer­zője, Karol Szymanowski Roger ki­rály című modernista operáját mu­tatja be Pozsonyban, a prágai Nem­zeti Színház Operatársulata Jules Massenet operáját, a Werthert, az ostravai Morva-sziléziai Nemzeti Színház pedig Sosztakovics Kisvá­rosi Lady Macbeth-jét adja elő a po­zsonyi teátrumban. A fesztivált június 2-án a Szlovák Nemzeti Színház legújabb operabe­mutatója - Puccini Toscája - nyitja meg. A színház több előadását is fel­vette az Eurokontext programjába. Acsodálatos mandarin a BartókTáncTriptichon egyik része (Képarchívum) Tompa Andrea és Bödőcs Tibor vehette át a Libri irodalmi díját Tompa Andrea Omerta című regénye nyerte az idei Libri irodalmi díjat, a Libri irodalmi közönségdíjat pedig Bödőcs Tibor Addig se iszik című parédiakötete kapta. „Tompa Andrea Omerta című re­génye szenvedélyesen beszél. És erős nyelve van ehhez a szenvedé­lyességhez. Nem is egy, hanem négy. Három különlegesen érzé­keny nő és egy kissé félszegen meg­szállott férfi elragadó szólamát hall­juk. Ez a regény ráadásul eléri azt, hogy akár egy olyan téma, mint a ró­zsanemesítés (nőies? nem: kifeje­zetten férfias) témája érdekelje az embert, amennyiben ilyen virágzó­­an írnak róla” - méltatta az 1950-es évekbeli Kolozsvárott játszódó, most díjazott regényt Károlyi Csaba irodalomkritikus, a zsűri tagja. Vele együtt Fullajtár Andrea színművész, Szilágyi Zsófia irodalomtörténész, Bálint András színművész és Beck Zoltán dalszerző, énekes döntött ar­ról, hogy a tízes rövid listára felke­rült 2017-es friss magyar szépiro­dalmi és tényirodalmi megjelenések közül melyik könyvnek ítélik oda a Libri irodalmi díjat. Ezt megelőzően a magyar kulturális élet több mint 100 képviselője tett javaslatot, hogy melyik tíz alkotás kerüljön a szak­mai zsűri elé, illetve melyekre sza­vazhasson a közönség. Idén több mint 15 ezer közönség­­szavazat érkezett a szervezőkhöz. Elhunyt Tom Wolfe New York. Nyolcvannyolc évesen elhunyt Tom Wolfe amerikai író, újságíró, a Hiúsá­gok máglyája és Az igazak: az első amerikai űrhajósok történe­te című művek szerzője, az új új­ságírás stílusának egyik vezető alakja. A magát Emilé Zola és a rea­lizmus más nagymesterei tanít­ványának nevező Wolfe azt tar­totta, hogy a nagy történetek el­mesélésének egyedüli járható út­ja, ha az író kimegy az utcára és beszámol a történésekről. Mint­egy tíz évig dolgozott újságíró­ként, egyebek között a The Wa­shington Post és a New York Magazine riportere volt. Első könyvében, az 1965-ben megje­lent Kandírozott mandarinzselé­­színű áramvonal című műben is újságírói munkásságának cikkeit gyűjtötte össze. Wolfe műveinek — regényeinek, riportkönyveinek- fő témái a művészvilág, az al­ternatív irányzatok, a hippikultú­ra, az osztályok, a rasszizmus, a hatalom, a korrupció és a szex kérdései voltak. Első regényéből, a szatirikus Hiúságok máglyájá­ból, amely a Wall Street-i pénz­­sóvárságot járja körül, Tom Hanks főszereplésével film ké­szült 1990-ben. Az igazak: az el­ső amerikai űrhajósok története című művét 1983-ban vitték filmre Sam Shepard, Dennis Qu­­aid és Ed Harris főszereplésével. 2010-ben megkapta az USA Nemzeti Könyvdíjának medálját az amerikai irodalomhoz való hozzájárulásért. (MTI) Az Addig se iszik, Bödőcs Tibor el­ső könyve, 2017 legkeresettebb ma­gyar könyve volt, szeptemberi meg­jelenése óta a sikerlisták élén áll. A Libri közleménye szerint a kötet az olvasás-népszerűsítés mintapéldája, hiszen a nevetés nyelvén keresztül hozza közelebb az olvasóhoz a ma­gyar és a világirodalom nagyjait. A Libri Könyvkereskedelmi Kft. elismeréseit kedden este adták át Budapesten. A díjat elnyerő köny­vek szerzői 1-1 millió forint pénz­jutalmat kapnak, valamint 25-25 millió forint értékű médiatámoga­tást, amelyet bármelyik könyvük promóciójára felhasználhatnak. A 2016-ban alapított díjat az első év­ben Rakovszky Zsuzsa Fortepan című verseskötete és - a közönség­­szavazatok alapján - Bartis Attila A vége című regénye érdemelte ki, ta­valy pedig Jászberényi Sándor A lé­lek legszebb éjszakája című novel­­láskötetét és Kepes András Világ­kép című tényirodalmi könyvét dí­jazták. (MTI, as) A szakmai zsűri Tompa Andrea Omertáját emelte ki, a közönség Bödőcs Tibor paródiáira szavazott (Fotók: Libri)

Next

/
Thumbnails
Contents