Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-12 / 108. szám
www.ujszo.com SZALON 2018. MÁJUS 12. Ü 4. ábra: Az EU hozzájárul/nem járul hozzá ezekhez a jelenségekhez vélemény megoszlása - a magyar és a szlovák válaszok összehasonlítása (a „nem tudom" válaszok nélkül) a hazai termelők háttérbe szorulása migránsok bejön a rossz áru a Nyugat kiszipolyoz a helyi gazdaság leépülése a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése a létbizonytalanság növekedése az etnikai és nemzeti kisebbségeknek nehezebb háttérbe szorul a magyar/szlovák nyelvhasználat kábítószer-kereskedelem, nemzetközi bűnözés a magyar/szlovák identitás elvesztése ■ hozzájárul M van véleménye ■ hozzájárul SZ van véleménye 3. ábra: Az EU hozzájárul/nem járul hozzá ezekhez a jelenségekhez vélemény megoszlása - a magyar és a szlovák válaszok összehasonlítása migránsok bejön a rossz áru a hazai termelők háttérbe szorulása a helyi gazdaság leépülése a Nyugat kiszipolyoz a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése J a létbizonytalanság növekedése háttérbe szorul a magyar/szlovák nyelvhasználat kábítószer-kereskedelem, nemzetközi bűnözés az etnikai és nemzeti kisebbségeknek nehezebb a magyar/szlovák identitás elvesztése ■ hozzájárul M ■ hozzájárul SZ a határozatlanság mértéke. Leginkább arról nem tudnak véleményt mondani, hogy az EU hozzájárul-e ahhoz, hogy a Nyugat kiszipolyoz bennünket. Ezt a szlovákok 35 százaléka nem tudja, s ez az a problémakör, amelynél csaknem megegyezik a két minta határozadanságának mértéke. Ot problémakörnél 20 százalék fölötti a határozadanok aránya a szlovák mintában, s ugyancsak öt olyan terület van, amelynél az arányuk nem lépi túl a 14 százalékot. Ezek a következők: az unió hozzájárulása a helyi gazdaság leépüléséhez, a szlovák nyelvhasználat háttérbe szorulásához, a rossz minőségű áru dömpingjéhez, a hazai termelők háttérbe szorulásához és a migránsok beáradásához. Ezek azok a felvetések, amelyekről a szlovákul tanuló fiatalok legkevesebb 86 százalékának és legfeljebb 93 százalékuknak van határozott véleménye. Hozzájárul, vagy nem járul hozzál Nézzük akkor ezeket a határozott véleményeket. Kétféle van: az egyik, hogy az EU hozzájárul az említett jelenségekhez, a másik pedig az, hogy nem járul hozzá. A 2. ábrán együtt láthatók ezek a válaszok (a 100%-ból hiányzó részek az előbbiekben tárgyalt „nem tudom” válaszok). A határozott válasz - tehát hozzájárul az unió, vagy nem járul hozzá - mind a magyarok, mind a szlovákok esetében a legtöbb problémakör számbavételénél nagyobb mértékben jelent igen-t, vagyis azt, hogy az unió hozzájárul a jelenséghez, mint „nem”-et, vagyis azt, hogy nem járul hozzá. Akad azért néhány kivétel is. A magyaroknál két olyan terület van, amelyről csaknem ugyananynyian gondolják, hogy hozzájárul az unió (mindkét esetben 25%), mint ahányan úgy vélekednek, hogy nem járul hozzá (mindkét esetben 26%). Ez a kábítószer-kereskedelem és a nemzetközi bűnözés terjedése, valamint az etnikai és nemzeti kisebbségek helyzetének romlása. Továbbá két olyan jelenség van, amelyről inkább gondolják, hogy az unió nem járul hozzá, mint azt, hogy hozzájárul. Az egyik a magyar identitás elvesztése, amelyhez 18% szerint hozzájárul az unió, 35% szerint viszont nem. A másik a magyar nyelvhasználat háttérbe szorulása, amit 28% szerint befolyásol az unió, 39% szerint azonban nem. A szlovákok még inkább hajlanak afelé, hogy az unió hozzájárul az egyes problémakörökhöz, de köztük is van kivétel. A létbizonytalanság növekedéséhez szinte ugyanolyan mértékben járul hozzá az unió, mint amennyire nem (38% és 39%). A szlováknyelv-használat háttérbe szorulását és a kisebbségek helyzetének megnehezülését is inkább nem féltik az uniótól (az előbbinél 51%, az utóbbinál 47% a „nem járul hozzá” választ adók aránya). Végezetül nézzük meg, milyen mértékben járul hozzá a megkérdezett fiatalok szerint az unió a felsorolt problémakörökhöz. A 3. w A nemzeti identitásuk elvesztését célzó uniós hatástól is inkább a szlovákok tartanak (58%), mint a magyarok (34%). ábrán a vélt hozzájárulás csökkenő sorrendjében tüntetem fel őket. Mindkét minta szerint az Európai Unió hozzájárulása leginkább a migránsok betelepítésénél várható. Ezt a gazdasági jellegű problémakörökhöz való hozzájárulás követi: a rossz minőségű áru beáramlásához, a hazai termelők és a szlovák gazdaság leépítéséhez multívállalatok javára, egyben a Nyugat általi kiszipolyozásunkhoz való hozzájárulás. A szociális helyzet rosszabbodásához való uniós hozzájárulást kevesebben említik, akárcsak a magyar/ szlovák identitás és a magyar/szlovák nyelvhasználat gyengüléséhez való uniós hozzájárulást (a magyarok kevésbé, mint a szlovákok). A kábítószer-kereskedelemhez és a nemzetközi bűnözéshez való uniós hozzájárulás megítélése sem egyforma. Hazai termelők és migránsok Hogy még tisztábban lássunk, mindkét mintából leválasztottam a „nem tudom”-mal válaszolókat. A 4. ábrán már csak azokat az eseteket látjuk, amelyeknél a kérdésre, hogy az Európai Unió hozzájárul-e a fenti dolgokhoz, igen vagy nem volt a válasz. S akkor nézzük, hogy is van ez. A magyarok az uniós hozzájárulást leginkább a hazai termelők háttérbe szorításában látják (83%), majd a migránsok beáramlásában (80%), a rossz minőségű áru behozatalában (75%), a Nyugat általi kiszipolyozásban (72%), Szlovákia gazdaságának leépülésében (70%), a társadalmi egyenlőtlenségek (67%) és a létbizonytalanság növekedésében (55%), a kisebbségek helyzetének romlásában (52%), a magyar nyelvhasználat háttérbe szorításában (42%), valamint csaknem ugyanolyan mértékben a kábítószer-kereskedelem és a nemzetközi bűnözés terjedésében (41%), és utolsó sorban a magyar identitás elvesztésében (34%). A szlovákok szerint az uniós hozzájárulás csaknem azonos mértékben leginkább a migránsok betelepítésének szándékában és a hazai termelők háttérbe szorításában mutatkozik meg (86 és 85%). Majd a szlovák gazdaság leépülésében (81%), a rossz minőségű áru behozatalában (67%), a kábítószer-kereskedelem és a nemzetközi bűnözés terjedésében (64%), a társadalmi egyenlőtlenségek növekedésében (63%), a nyugat általi kiszipolyozásban (60%), a szlovák identitás elvesztésében (58%), a létbizonytalanság növekedésében (50%), a szlovák nyelvhasználat háttérbe szorításában (41%) és a kisebbségek helyzetének romlásában (35%). Összehasonlítva a problémakörök rangsorolását látható, hogy a két diákcsoport leginkább abban ért egyet, hogy az unió elsősorban a hazai termelők háttérbe szorításához és a migránsok beáramlásához járul hozzá. Ami a hazai termelők háttérbe szorításához való uniós hozzájárulást illeti, még az egyetértők aránya is szinte azonos (magyarok 83%, szlovákok 85%). A migránsok beáramlásához való uniós hozzájárulás tekintetében van némi különbség: a szlovákok inkább egyetértenek vele (86%), mint a magyarok (80%). Még egy problémakör van, amellyel a két minta ugyancsak szinte egyforma mértékben egyetért, mégpedig azzal, hogy az EU hatással van a magyar/szlovák nyelvhasználat háttérbe szorulására (magyarok 42%, szlovákok 41%). A többi jelenséghez való uniós hozzájárulás megítélésében a magyarok és a szlovákok között kisebb-nagyobb eltérések mutatkoznak. A szlovák minta a magyarhoz képest erőteljesebben hangsúlyozza az EU hozzájárulását a szlovák gazdaság leépüléséhez (11 százalékpontnyi eltérés a két minta véleménye között), a kábítószer-kereskedelem és nemzetközi bűnözés terjedéséhez (23 sz. p.) és a nemzeti identitás elvesztéséhez (24 sz. p.). A magyar minta a szlovákhoz képest viszont a következő problémakörökhöz való uniós hozzájárulást említi gyakrabban: a társadalmi egyenlőtlenségek és a létbizonytalanság növekedése (az előbbinél 4, az utóbbinál 5 százalékpontnyi eltérés), a rossz minőségű áru behozatala (8 sz. p.), a nyugati országok kiszipolyoznak bennünket (12 sz. p.) és a kisebbségek helyzetének romlása (17 sz. p.). A két diákcsoport között a legkisebb egyetértés a kábítószer-kereskedelemhez és a nemzetközi bűnözés terjedéséhez, valamint a nemzeti identitásvesztéshez való uniós hozzájárulás kérdésében mutatkozik. A nemzetközi bűnözés terjedésében a magyarok 41 százalékához képest a szlovákok 64 százaléka lát uniós hatást. A nemzeti identitásuk elvesztését célzó uniós hatástól is inkább a szlovákok tartanak (58%), mint a magyarok (34%). Lampl Zsuzsanna A felmérést a SZK Kormányhivatala támogatta a KNM2017 programban. 2. ábra: Az EU hozzájárul/nem járul hozzá a felsorolt jelenségekhez Szlovákiában - a magyar és a szlovák minta válaszainak összehasonlítása (a jelenség megnevezése mellett a magyar válaszok vannak, az „sz" mellett a szlovák válaszok) a Nyugat kiszipolyoz sz a hazai termelők háttérbe szorulása sz a helyi gazdaság leépülése sz kábítószer-kereskedelem, nemzetközi bűnözés sz a létbizonytalanság növekedése sz a magyar identitás elvesztése sz háttérbe szorul a magyar nyelvhasználat sz migránsok sz a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése sz bejön a rossz áru sz az etnikai és nemzeti kisebbségeknek nehezebb sz ■ hozzájárul ■ nem járul hozzá 44 17 26 55 " 15 74 ..............üi .......... li y y , 27________ U 39 IS w =" '"" 46 ......................=^ 34__________ ==! " ■ -i. r i. ^ 11' '" — » ' SI 18^ 19 z 47
