Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-12 / 108. szám
Krusovszky Dénes tárcája a Szalonban 2018. május 12., szombat, 12. évfolyam, 18. szám Legutóbbi felmérésében magyar és szlovák egyetemistákat kérdezett meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet szociológiai műhelye. A kérdőíves módszerrel folytatott adatgyűjtés 2017 novemberében zajlott le. A célcsoportot elsősorban társadalomtudományi és pedagógiai szakok hallgatói alkották, öszszesen 600 diák, ebből 230 magyar nyelven, 370 pedig szlovák nyelven végzi tanulmányait (az előbbieket az egyszerűség kedvéért magyar mintának vagy magyaroknak fogom nevezni, az utóbbiakat szlovák mintának, illetve szlovákoknak). A magyar nyelven tanuló válaszadók 97 százaléka magyar nemzetiségűnek tartja magát, a fennmaradók szlovák nemzetiségűnek vagy egyébnek tartják magukat. A szlovákul tanulók 91 százalékát alkották a magukat szlováknak, 6 százalékukat a magukat magyarnak tartók, 3 százalékuk pedig roma vagy egyéb (ukrán, szerb) nemzetiséget tüntetett fel. A felmérés több témakörrel foglalkozott. Ezek közül most azt szeremém bemutatni, hogyan vélekednek a válaszadók az Európai Uniónak a tagországokra gyakorolt lehetséges kedvezőtlen hatásairól. Hatszáz diák az unióról » A görbe uborka nem téma Az Európai Tanács weboldala (ec.europa.eu/slovakia) az uniós tagság 10 fő előnyét ismerteti. Ugyanott elérhető egy kiadvány, amely 12 fejezetben összesen 60 pozitívumot sorol fel. A lehetséges negatívumokkal azonban valójában csak az „euromítoszok” rovat foglalkozik, mégpedig oly módon, hogy cáfolja az időnként felbukkanó sajtókacsákat, mint például azt, hogy az unió csak az egyenes uborka termesztését engedélyezi, vagy a holttestek cseppfolyósítására kötelez, vagy betiltja a nagy teljesítményű porszívókat, a mákot és a fogfehérítést (egyik sem igaz!!). Tudjuk azonban, hogy az EU-t nyíltan ellenző politikusok és polgárok, de a mérsékelt euroszkeptikusok is nem ezeket a dolgokat szokták nehezményezni, hanem teljesen más jelenségeket. Melyek ezek? Az interneten fellelhető források és szóhasználat (politikusok nyilatkozatai, kerekasztal-beszélgetések, tévé- és online viták, de úgyszintén a hozzájuk kapcsolódó kommentárok) alapján fogalmaztam meg azt a tizenegy problémakört, amelyeket az unió negatív hatásait ecsetelők a leggyakrabban emlegetnek. Ábécésorrendben ezek a következők: a fejlett nyugati országok kiszipolyoznak bennünket, a hazai termelők háttérbe szorulnak, a helyi (szlovákiai) gazdaság leépül, miközben a multinacionális vállalatok prosperálnak, a migránsok beáramlanak az országba, eláraszt minket a rossz minőségű uniós ám, elveszítjük a magyar/szlovák nemzeti identitásunkat és kultúránkat, fokozódnak a társadalmi egyenlőtlenségek, háttérbe szorul a magyar/ szlovák nyelv használata, növekszik a kábítószer-kereskedelem és a nemzetközi szervezett bűnözés, növekszik a létbizonytalanság, rosszabbodik a nemzeti és etnikai kisebbségek helyzete. A kérdőívben ezekkel a felvetésekkel szembesültek a fiatalok, és arra a kérdésre kellett válaszolniuk, hogy szerintük az Európai Unió hozzájárul-e ezekhez a jelenségekhez Szlovákiában vagy nem. Sokan nem tudják Az első dolog, ami a válaszok megoszlását szemlélve leginkább szembetűnik, a „nem tudom” válasz gyakori használata. Ez nagyfokú határozatlanságról tanúskodik. Ez a határozatlanság sok mindent takarhat. Jelenthet tájékozadanságot, vagyis hogy a válaszadónak fogalma sincs az adott problémakör (miben)létéről, de azt is jelentheti, hogy a megkérdezett tudja ugyan, hogy miről van szó, de azt tényleg nem tudja, hogy van-e vagy nincs az uniónak ilyen hatása. Lehet mögötte bizalmatlanság, óvatosság is (azt gondolhatja, ki tudja, mit követünk ezzel a kérdéssel), vagy az illetőnek egyszerűen nincs véleménye, esetleg lusta gondolkodni vagy valamiért nem akar válaszolni. Mindenesetre az 1. ábrán ezek a „nem tudom” válaszok láthatók (itt és a továbbiakban is az adatok százalékban értendők). A szlovák minta tagjai a magyarokhoz képest kevésbé határozatlanok a véleményük kinyilvánításában. Az ábrán jól látható, hogy a határozadanság mértéke eltérő, mégpedig két szempontból is. Eltérő mintánként: a magyar minta tagjai minden egyes problémakör megítélésénél gyakrabban válaszolnak „nem tudom”-mal, mint a szlovák minta tagjai. A magyaroknál 24 és 49% között mozog a határozadanok részaránya, a szlovákoknál 7 és 35% között. Ugyanakkor kérdésenként is eltérő a „nem tudom” válaszok előfordulása. Négy olyan problémakör van, amelynél az EU hozzájárulását a magyaroknak csaknem a fele nem tudja megítélni, mégpedig azt, hogy hozzájárul-e az unió a kábítószer-kereskedelem és nemzetközi bűnözés terjedéséhez, a kisebbségek helyzetének romlásához, a magyar identitás elvesztéséhez és a létbizonytalanság növekedéséhez. A többi területen is magas, 33 és 38% közötti a határozadanok részaránya, s csupán két olyan problémakör van, ahol 30% alá csökken. Ez az unió hozzájárulása a rossz minőségű külföldi áru terjedéséhez (27%) és a migránsok beáramlásához (24%). Problémakörönként szemlélve tehát a magyaroknak minimum a negyede nem tud véleményt mondani, de vannak kérdések - érdekes, hogy kettőnek ezek közül nemzeti vetülete is van, a kisebbségek helyzetének romlása és a magyar identitás veszélyeztetése -, amelyekkel kapcsolatban csaknem minden második megkérdezett magyarul tanuló fiatal nem tudja, hogy ezeket befolyásolja-e az unió vagy nem, s ha igen, akkor milyen irányban. Amint említettem, a szlovák minta tagjai a magyarokhoz képest kevésbé határozadanok a véleményük kinyilvánításában. A magyar és szlovák „nem tudom”-ok között 14-től 17 százalékpontig terjedő különbségek vannak. De a szlovákok körében sem egyforma 1. ábra: Nem tudom, hogy az EU-nak van-e vagy nincs hatása a következő jelenségekre - a magyar és a szlovák minta válaszainak összehasonlítása a Nyugat kiszipolyoz a hazai termelők háttérbe szorulása a helyi gazdaság leépülése kábítószer-kereskedelem, nemzetközi bűnözés a létbizonytalanság növekedése a magyar/szlovák identitás elvesztése háttérbe szorul a magyar/szlovák nyelvhasználat migránsok a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése bejön a rossz ám az etnikai és nemzeti kisebbségeknek nehezebb I RR
