Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)

2018-05-11 / 107. szám

www.ujszo.com I 2018. május 11. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Emigráns Egy tehetséges, hazájáért aggódó ember reménytelen helyzetben P ár napja Schilling Árpád rendező egy tévéinteij li­bán bejelentette: család­jával együtt Franciaor­szágba emigrál - a megszűnő támo­gatások és az állandó adóellenőrzé­sek miatt. A magyar kormányt min­den platformon, így a német tévé­csatornának adott inteijúban is nyíl­tan kritizáló Schilling szerint a szín­házi szakma hátat fordított neki ak­kor, amikor a szolidaritás különösen fontos lenne. Felesége egyébként a Marton László zaklatási ügyeiben elsőként megszólaló Sárosdi Lilla színésznő, de ez itt most mellékszál. Normális esetben nem szokott ér­dekelni, melyik rendező hol él. Az emigráció szó azonban azt jelenti, hogy valakinek menekülnie kell a hazájából. És nem bírom meg­emészteni, hogy egy nemzetközi rangú művész elhagyni kényszerül Magyarországot, mert úgy érzi, el­fogyott körülötte a levegő, és nem nyúlnak feléje segítő kezek. Pár éve a fekete ruhás nővér fáj­dalmasan tanulságos esetét alapul véve A harag napja címmel megren­dezte, mi történik akkor, amikor egy tehetséges, hazájáért aggódó ember reménytelen helyzetbe kerül. Visszavonulót fúj, de már késő, mert sehol sem merik őt foglalkoztatni, ahogyan nem akadt magyarországi nyomda, amely ki merné nyomni a megszüntetett Magyar Nemzet új­ságíróinak új hetilapját. Schilling több előadása (főleg az általa alapított Krétakör társulattal) nyugaton is nagy sikert ért el. Volt köztük provokatív politikai kabaré, sajátos Woyzeck-feldolgozás, de még Molnár Ferenc Liliomjában sem a ligeti romantika dominált, hanem azt domborította ki benne, hogy aki nem áll be a sorba, nem hajbókol, annak nincs itt keresnivalója. Szá­mos külföldi vendégrendezése vplt, legutóbb 2013-ban a Müncheni Ál­lami Operában vitte színre Verdi Ri­golettóját. Közben posztolt, vitázott a neten, felemelte a hangját, ha igaz­ságtalanságot tapasztalt maga körül, és szinte akaratlanul vált ikonikus figurává, akire sokan figyelnek. Nem is csodálkoztam, amikor Németh Szilárd, a nemzetbiztonsági bizott­ság fideszes alelnöke nemzetbizton­sági kockázatnak minősítette Schil­lingen A rendező korábban arról is be­szélt, hogy ő már nem pályázik sem­mire a magyar kulturális mecenatú­ránál, mert cinkelt lapokból nem kér. De hát akkor miből csinálna előadá­sokat, miből élne meg!? Ezért aztán emigrálni kényszerül, ami bizony szégyen. „Idén Orbán Viktor mi­niszterelnök kijelentette, hogy vá­lasztási győzelme esetén ütni fog a bosszú órája. A miniszterelnök a sa­ját országának állampolgárait fe­nyegeti. Ez őrület, itt, az Európai Unió szívében” - mondta az említett inteijúban. Távozása segélykiáltás is, vész­jelzés, hogy ez nem mehet így to­vább. De. Gyanítom, hogy abszolút mehet... (Lubomír Kotrha karikatúrája) Évtizedekre a migráció lesz a téma A migráció lesz a nyugati poli­tikai csatározások kulcskér­dése a következő évtizedek­ben - állítja a Financial Times, amely szerint ez kimeríthetet­len muníciót szolgáltat olyan politikusoknak mint Orbán Viktor vagy Donald Trump. A politikai tanácsadók azt sulykol­ták: a gazdaság teljesítménye a leg­fontosabb a választások szempontjá­ból, mert az emberek többsége a zse­be alapján szavaz. Ez megváltozott, a migráció ügye felzárkózott a gazda­ság mellé- írta a Finacial Times. Donald Trump elnökválasztási győzelme és a brit függetlenségi nép­szavazáson a brexit sikere egyaránt a migrációtól való félelmen alapult. Trump falat ígért a mexikói határra, az uniós kilépést pártoló brit politikusok a határok védelmének saját kézbe vé­telével kampányoltak. Örbán Viktor egy hónapja nyert választást a beván­dorlással. Ausztriában és Olaszor­szágban hasonló politikai folyama­tok játszódnak le. Olaszországban az Északi Liga népszerűségét az óriási bevándorlási nyomás erősíti: az el­múlt négy évben 600 ezren szálltak partra a 60 milliós országban. Svéd­országban a felmérések szerint soha nem látott szavazati arányra, 20 szá­zalékos támogatottságra számíthat a radikális jobboldali Demokrata Párt a szeptemberi választásokon. Áfrika' lakossága a következő 30 évben egymilliárddal bővülhet, mi­közben az EU-ban élők száma érez­hetően csökkenni fog, ráadásul elöre­gednek a társadalmak. Tovább folyik majd a vita a radikális jobboldal és a liberálisok között: az előbbiek a nyu­gati civilizáció megmentésével há­zalnak majd, utóbbiak bűnbakkép­zésnek minősítik a főként a muszli­­mok érkezésével riogató szövegeket. Ám továbbra is nagyon sok választó hisz majd az előbbi szövegnek. A nyomás alá kerülő mérsékelt po­litikusok abban látnak egyfajta „meg­oldást”, hogy távol tartják a nyugati világtól a bevándorlókat, ám igye­keznek eltitkolni, milyen embertelen módszerekkel teszik ezt a hatóságok. Még egy olyan liberális lelkű politi­kus, mint Ángela Merkel is belátta, hogy nem kockáztathat még egy el­lenőrizetlen bevándorlási hullámot. Ezért azt a politikát követi, hogy Tö­rökországban és Észak-Afrikában kell tartani a bevándorlókat. Mivel az előbbi országban már hárommillió szíriai menekült él, nem enged be to­vábbiakat. így másfél millióan tor­lódtak fel a török-szír határon. A népességtrendek alapján arra számíthatunk, hogy egy generációnyi időre a migráció problémája lesz a nyugati világ politikai folyamatainak középpontjában - foglalja össze a lap. Ha a mérsékelt politikusok az USÁ- ban és Európában nem tudnak kita­lálni új módszereket arra, hogyan ke­zeljék ezt a problémát, akkor a jobb­oldali populizmus várhatóan még na­gyobb teret nyer. (napi hu) Azé a múlt, aki kiássa? KOLLAI ISTVÁN A Gombaszögi Nyári Egyetemet szervező magyar aktivisták nemrég az ottani pálos kolostor romjainak feltárásába kezdtek, „közösségi munkában” - aminek egyébként Szlovákiában már megvan a hagyománya. Az Új Szó olvasóinak nyilván nem ismeretlen a Gombaszögi Nyári Egyetem. A szervezők a júliusi egyhetes programon kívül próbálják be­lakni és mindjobban felépíteni a régi-új fesztiválhelyszínt, ennek kereté­ben most a pálos kolostor feltárására került sor. A pálosok egyik központja működött itt a későközépkorban, aztán rövid virágzás után a török időkben elpusztult - de nem a török által, hanem a helyi nagyurak (a Bebek-család) és a császáriak közti háborúskodásban. A feldúlt kolostor pusztulásnak indult; ami ma látható belőle, az csupán egy impozáns, 7 méter magas fal­darab. Mármint a föld fölött csak ennyi volt látható, de komolyabb ásatás eddig nem tárta fel azt, mi van a föld alatt. Az, hogy végül egy nyári egyetem szervezői kezdeményeztek itt ásatást, olyan jelenség, ami Szlovákiában, de egész Közép-Európában megfigyel­hető: a helyi szféra (civilek, önkormányzatok, üzleti vállalkozások) kezdik a múltat feltárni, illetve ebben a folyamatban sokszor ők a kezdeménye­zők. Lehetne'a kezdeményező a Műemlékvédelmi Hivatal is, de a szlovák műemlékvédelem meglehetősen passzív ilyen téren, immár hagyomá­nyosan - emiatt kap is a hivatal elég komoly kritikákat a régész-történész szakmától. A szakmai fórumokon (mint a Monument Revue hasábjain) sokszor titulálják őket lomhának, koncepciótlannak. Emögött talán ott rejlik az is, hogy a szlovák emlékezetpolitika máig nem döntötte el igazá­ból, mit is kezdjen az ország területén található kultúrkincssel. így a terep­munka a helyi erőkre marad, azokra, akiket valami szakmai, szimbolikus vagy üzleti ügy motivál. Ez nem jelenti a szakmai kontroll hiányát: Orosz Örs, a gombaszögi ásatás kezdeményezője (a nyári egyetem szervezője) is beszámolt arról, hogy megfelelő képesítéssel rendelkező szlovákiai intéz­ményt kellett bevonni, csak igy lehetett ásatási engedélyt szerezni. Eztán magyarországi régészeket is meghívtak; ez a fajta magyar-szlovák ko­operáció nem ismeretlen egyébként az ásatásokon, Zsolnalitva várában is volt hasonló együttműködés. Akik még a feltáráson dolgoztak, azok az önkéntesek, fiatalok. Ez is elég elterjedt koncepció: Szlovákiában több olyan romterület van (például a szepességi Menedékkő vagy a kis-kárpá­­toki Katarínka), ahol cserkészek vagy egyetemisták vehettek részt az ása­tásokon. Ezt a megoldást érdemes lenne még tovább teijeszteni: életre szóló élmény egy gyereknek ásóval és csákánnyal a kezében kiásni valami valóságosat a történelemből. Amikor a múlt élővé válik, amikor a földből kibukkan egy kályhacsempe, rajta egy képpel, amit ötszáz éve senki nem látott, akkor nagyon könnyű beleszeretni a történelembe. Érezhető volt ez a lelkesedés a gombaszögiek közösségi oldalán is, különösen amikor elő­került valami komolyabb lelet, például egy Jézus kezét ábrázoló rajztöre­dék. Az emberen óhatatlanul átfut ekkor, mi van még a föld alatt, alattunk két-három méterre? És ki fogja kiásni? Szlovákiában ez is különösen izgalmas kérdés: itt egy kis túlzással azé a múlt, akik kiássa. Az adhatja meg az előbukkanó múlthoz a sztorit, a ma­gyarázatot, teheti ki az információs táblát, nyomtathatja a szóróanyagokat. Úgyhogy remélhetőleg minél több felvidéki terepmunkában vesznek még részt valamilyen formában magyarok, illetve magyarországiak. FIGYELŐ A határon túliak ellopott identitása Csalással szerzett valódi magyar útlevelekkel jutott be az Egyesült Államokba több tucat külföldi - közölte az amerikai belbiztonsági minisztérium. A The Washington Post napilap a jelentést ismertetve azt írta, nagyjából 700 külföldi ju­tott törvénytelen úton hiteles ma­gyar útlevélhez, és felvette az ok­mány eredeti tulajdonosának sze­mélyazonosságát. Közülük leg­alább 85-en kíséreltek meg magyar útlevelükkel belépni az USA-ba, 65-en sikerrel is jártak. A hatósá­gok keresik és ki akarják toloncolni őket. Az amerikai belbiztonság szerint a bűnözők azt használják ki, hogy a határon túli magyarok gyorsított eljárásban, egyszerűbben juthatnak magyar állampolgársághoz. 2011 óta több mint egymillió ember ka­pott magyar állampolgárságot, vannak, akik pénzért továbbadták azt. A magyar útlevélrendszer se­bezhetősége feszültséget keltett az amerikai-magyar kapcsolatokban, ami váratlan, hiszen Orbán Viktor és Donald Trump is jórészt a be­vándorlással és a határvédelemmel kapcsolatos politikára alapozza karrieijét. Októberben Washington azzal fi­gyelmeztette Magyarországot, hogy „ideiglenes” intézkedéssé minősítette át a magyar állampol­gárok beutazására vonatkozó ví­zummentességet, és együttműkö­dési terv kidolgozását kérte a ma­gyar hatóságoktól. A figyelmezte­tés ellenére a magyar útlevélrend­szer hibái továbbra is fennállnak - írta az amerikai lap. Áprilisban a washingtoni belbiztonsági minisz­térium magas rangú tisztségviselői utaztak Budapestre, és arra figyel­meztették Magyarországot, hogy kikerülhet a vízummentességi programból. A csalók kezébe jutó valódi útle­velek komoly fenyegetést jelente­nek, hiszen olyan emberek utaznak így be az USA-ba, akik valamiért nem akaiják felfedni személyazo­nosságukat. A legnagyobb aggo­dalomra az adna okot, ha iszlamis­­ták vásárolnának ilyen útlevelet. Nem kizárt, hogy a kiutasított orosz kémek Ukrajnában magyar útle­velet vettek maguknak, amellyel visszarepülhetnek az Egyesült Ál­lamokba. (MTI) JUHÁSZ KATALIN

Next

/
Thumbnails
Contents